Ferencváros, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998. május / 5. szám
6________________________________________________________________________________Ferencváros FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM Kétmillió a Bakátsra Évente kétszer bejutja Ferencváros parkjait a képviselő-testület Környezetvédelmi. Közterületi és Közbiztonsági Bizottsága. A honatyák ilyenkor felmérik a zöldterületek és a játszóterek állapotát, hogy a költségvetésből ideirányított pénzösszeg elosztásáról reálisan dönthessenek. Ez volt a célja a képviselők március 19-i sétájának is. A kerületi parkokra az idén valamivel több pénz jut, mint tavaly. Olvasóink gyakran érdeklődnek, mikor szépül meg végre a Ferencvárosi Játékoknak is helyt adó, de igencsak lepusztult képet mutató Bakáts tér. A rekonstmkcióra tavaly ötszázezer forintot kapott a kerület a fővárostól, amelyet még nem költött el. A tervezett és szükséges felújításhoz ez amúgy is csekély összeg lenne. Azonban az idei költségvetésből a Bakáts téri munkákra közel 2,4 millió jut a pályázaton nyert pénzzel együtt, ebből a fenntartás költsége 400 ezer forintos nagyságrendű. A gyepszőnyeg, a növényzet megújítására, a tér teljes megszépítésére tehát kétmillió jut. A honatyák bíznak abban. hogy a felújítás nyomán a környezet szép marad; a polgárok óvni fogják, s a kutyatulajdonosok is megbecsülik aképpen, hogy nem kutyasétáltatónak használják majd. Járda Szíves figyelmükbe ajánlom, hogy a velem szemben lévő derékba tört Ifjúmunkás utca ezen szakaszán az óvodába igyekvő gyermekek, gyalogjáró híján az autóforgalom közepette és a kipufogógázban közelítik meg az óvodát kísérőikkel együtt. Az utca végén lévő óvoda előtt ugyan van járda, de csak keresztbe, azaz kiás bejárásra használják. Súlyosbítja a helyzetet az utcaszakasz közepén lévő extra parkoló. Ha netán valamiféle baleset előfordulna, ki lenne a hibás? A gépkocsivezető, netán a gyalogos? *** A lakótelepi részönkormányzat elnöke, Nagy László utánajárt olvasónk észrevételének. Műszaki szakemberekkel konzultálva, arra a megállapításra jutottak, hogy az említett helyre járdát építeni nem célszerű, ennek ára 2 fi Ft millió forint lenne. Veszélyhelyzet ezen a szakaszon a reggeli és a délutáni órák bizonyos időszakában állhat elő, ezért már tavaly „szolgálatba lépett" itt egy forgalomlassító „fekvő rendőr'. A részönkormányzat megoldásként még egy „fekvő rendőr" és egy figyelemfelhívó tábla elhelyezését tervezi. Köztelek utca, második ütem A Köztelek utcában épülő irodaház második ütemének kivitelezése során további károk várhatók az Erkel-Köztelek-Üllői út által határolt épületek lakásaiban, erre utaló jeleket már tapasztaltunk, mondja Deutsch László, az ön- kormányzati és magántulajdonban lévő lakások tulajdonosi képviselője. Az első ütem építkezése során keletkezett károkért csaknem ötszáz lakás kapott már kártérítést, a lakók megelégedésére. A lakók még nem tudják, hogy a második ütemben milyen káresemények merülhetnek majd fel, de a már jelentkező károkat jelezték az építtetőnek és biztosítójának, a Providenciának. Az elmúlt hét esztendő tapasztalatai indokolták, hogy a közelmúltban a tulajdonosok sajtótájékoztatón idejében informálták a nyilvánosságot a helyzetről. A Haller utca névadója Gróf Haller János, mikor már három esztendeje ült fogarasvári börtönében, hosszas rabságában azzal töltötte idejét, hogy régi görög-római históriákat fordított magyarra. A Halierek akkor már két évszázada vettek részt Erdély politikai életében. A család Nürnberg környékéről származott. Haller János 1626-ban született, valószínűleg a Szatmár megyei Kővárban. Feljegyzések leginkább a már érett közéleti férfiúról maradtak fenn. Fejedelmi tanácsos volt. Torda megye főispánja, később a török Porta követe. Látva a sok igazságtalanságot, amely Apafi Mihály meggyengült fejedelmi hatalmának idején mérgezte az erdélyi közéletet, szót emelt ezek ellen. Később ő is a lázongó székely hadak táborához csatlakozott. A pártütőket - akik Teleki Mihály erdélyi kancellár pártjával szem- befordultak - leleplezték. Szigorú várfogság következett: hat gyermekét nem engedték a közelébe, felesége is csak egyszer láthatta. Négy keserű év után Teleki Haliért szemelte ki a Béccsel való egyezkedésre, ezért 1682-ben kiszabadítja őt, s ő lesz az erdélyi rendek bécsi követe. Látva a török uralom hanyatlását, megindítja alkudozásait a császáriakkal, hogy elkerüljék az osztrák hódítást. Az 1686-ban létrejött egyezség a császári haditanáccsal (Hallerianus Tractatus) azonban hiábavalónak bizonyult. „Védelem” címén a császári őrség elözönlötte Erdélyt, és a török kiűzése után a bécsi udvar központosított kormányzást vezetett be. Ezzel megszűnt Erdély önálló állami léte. A sikertelen politikai küldetés után Haller János végleg visszavonult a közügyektől. Hármas históriáját; amely Nagy Sándor dolgairól. Példabeszédekről és a Trójai hadról szól, 1695-ben nyomtatta ki saját költségén. Elöljáró beszédében Haller János így ajánlja olvasóinak fordítását, átdolgozását: „Könyvekbe azért foglalták, hogy feledékeny- ségben ne maradjon az embereknek jó magok viselete, evvel jutalmazzák a baj nokok érdemes cselekedetét." Műveiben a nyelvi tisztaságra törekedett. „Egy nyelvet sem találni elégségesebbet a magyarnál, aki senkivel sem cimborálván, szólhasson mindenekről.” - írja A békességes tűrésnek pajzsa c. munkájában. A politikus és bölcseleti prózaíró 1697-ben halt meg. A Haller utca a Soroksári és az Üllői utat köü össze. A Ferencváros e sokszínű és hosszú utcájának előző elnevezései: 1860 Schützdamm, 1874 Árokvonal út és Ferencvárosi védgát, 1900 Haller utca, 1951 Hantán Kató utca, majd 1990 áprilisától újra Haller utca a neve. dr. Justyák Árpádné Pályázati felhívás Budapest Főváros Önkormányzata a Közgyűlés 54/1993. (1994. II. L) sz., a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló rendeletének 14-17. paragrafusa értelmében a rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák segítésére „Települési Értékvédelmi Támogatás"-t hozott létre. A rendelet és a rendelet hatálya alá tartozó épületek listája a Fővárosi Közlöny 1994. február 1-i és az 1997. július 18-i számaiban található. A támogatás cél ja hangsúlyozottan az eredeti részek felújítása, restaurálása, visszaállítása. ’
