Ferencváros, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1997. április / 4. szám
8 Ferencváros FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM vv Portalanítás Ezúton szeretném felhívni a IX. kerület illetve a főváros illetékeseinek figyelmét egy sokakat érintő problémára. A Haller úton, a 24-es villamosok vonalán a sínek között évek óta felhalmozódott tetemes mennyiségű port az elhaladó villamosok „takarítják”, oly módon, hogy az általuk keltett légörvény felkavarja a port, és a megállóban várakozó, valamint a villamosban tartózkodó utasok szívják azt be, „aktív” szűrőként! Természetesen a por egy részéből jut a környező lakásokba és a parkoló autókra is. Mivel ezt az útvonalat használják a remízbe tartó, ill. onnan induló 4-es, 6-os járatok is, biztosított a folyamatos (éjjel különösen megterhelő zaj és) por utánpótlás. Sajnos hasonló jelenséggel másutt is találkozhatunk, például az 1-es villamos vonalán. Úgy emlékszem, gyermekkorom idején még rendszeresen takarították a sínek közötti részt és a járdaszigetek környékét. Mostanában ilyesmivel nem találkoztam. Véleményem szerint alapos tisztításra szorulnak a villamospályák és járdaszegélyek is (lehetőleg nemcsak akciós jelleggel) egy olyan forgalmas vonalon, mint a 24-es villamosé, annál is inkább, mivel az allergiás egyének száma nemcsak a statisztikák szerint emelkedik. Egy lakó a Tűzoltó és Haller utca sarkáról Zajos lakótársak A felettem lakó család gyermekei egész nap ugrálnak, rohangálnak a lakásban, ami meglehetősen áthallatszik az én lakásomba is. Gyakran dolgozom éjszaka, és a nappali pihenésemet teszik tönkre e szomszédaim. Szóltam már nekik, de szerintük a gyerek az gyerek, nem lehet rászólni, ha nem tetszik, jelentsem fel őket. Ezt meg is tenném, de kérdéseim a következők: Mi a nappali/éjszakai zajszint előírt mértéke, amelynek túllépése már szabálysértésnek minősül? Milyen mérést fogadnak el hitelesnek? Mik lehetnek további lépéseim ez ügyben? Kihez, hová lehet fordulni ilyen esetekben? Segíthet-e az valamit, hogy az illető család önkormányzati lakásban lakik? (név és cím a szerkesztőségben) *** Kedves Olvasónk! Panasza a házirend megsértése, illetve a csendháborítás kérdéskörébe esik. Mindkét jogszabályi terület egyaránt vonatkozik minden érintettre - függetlenül attól, hogy a lakás öröklakás vagy önkormányzati bérlakás. A következőképpen fogalmaz a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Házirend: „A lakóépületben és a hozzá tartozó közösségi és közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől." Az önkormányzat szabálysértési csoportjától kapott felvilágosítás szerint a nyugalmat zavaró zaj szintjének mérésére elfogadott egységes álláspont nincsen. Ha a panaszos levéllel fordul a szabálysértési csoporthoz, melyben leírja, hogy kik és mennyiben zavarják a lakók nyugalmát és levelét két tanú aláírásával is megerősíti, akkor a szabálysértési hatóság tárgyalást tűz ki, annak kiderítésére, hogy a panasz jogos-e vagy sem. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a kérdéses magatartás valóban alkalmas mások nyugalmának zavarására, úgy a zajt okozót figyelmeztetésben részesítik vagy pénzbírsággal sújtják. Az eljárás illetékmentes. A Vágóhíd, a Hentes, a Bárd és a Tagló utcák elnevezése A Ferencváros fejlődésében meghatározó szerepe volt a gabona- és húsiparnak. A múlt század végén mindössze 21 ezer fő a lakosság száma, amely az ipari létesítmények létrejöttével 1910-re már 88 ezerre emelkedett. Buda és Pest városának az egyesüléséig nem volt közvágóhídja, a mészárosok, hentesek a város által engedélyezett magánvágóhidakat használták. A város növekedésével igény volt egy központi vágóhíd létesítésére. Van der Hude tervei alapján Hennicker Gyula építész kivitelezésével 1872. július 27-én nyitotta meg kapuit a Soroksári úton a Budapesü Marhavágóhíd. Két évvel később elkészült a főkapu két szárnyán látható Begas Reinhold nagyhírű berlini szobrász Bivaly és Bika szobra (1874), amely a mai napig jelképesen őrzi és díszíti a főbejáratot. A két szobor eredetileg kőből volt, míg 1937 őszén Sződy Szilárd rendbehozatta és azokat bronzba öntötték. A magyar húsipar hosszú múltra tekint vissza. Már a középkorban voltak hősművesek, akik a mai húsipar elődeinek tekinthetők. Később ezek céhekbe tömörültek, és a céh védte mind a mesterek, mind a fogyasztók érdekeit. Tilos volt sértegetni a vevőt, nem ellenőrzött vagy lopott húst árulni. Az ipari jellegű húsfeldolgozás, a hentesmesterség, csak jóval később alakult ki. A hentesmesterek már nemcsak kimért húst, hanem húsból készült árukat is kínáltak. A kerületben több utcanév is kapcsolódik a húsiparhoz. A legelső a Vágóhíd utca, amely a Soroksári úttól kezdődik és a Nagyvárad tér 1., illetve Gyáli út 1. számig tart. Sokáig névtelen utca volt, míg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1881-ben nevezte el Vágóhíd utcának. A Vágóhíd közelsége, illetve az 1902-ben felépült Gubacsi út mentén fekvő Sertésvágóhíd és vásár folytán több környékbeli utcácska kapcsolatos a húsipar, illetve hentesmesterséggel. A Hentes utca, amely a Soroksári út 96-98-nál kezdődik és a Gubacsi út 33-35-nél végződik, 1906-ban kapta a nevét. A Hentes utcával párhuzamosan haladó és a Gubacsi útig terjedő névtelen kis utcácskát a F.K.T. 1932-ben Tagló utcának nevezte el. A Bárd utca a Tóth Kálmán utcából indul, a Vaskapu és Nádasdy utca között, 1933-ban lett Bárd utca a neve. A Közvágóhíd az 1980-as évek közepe óta már csak mint Húsnagykereskedelmi Vállalat működik, vágást itt nem végeznek. De négy utca őrzi emlékét a kerületben. dr. Justyák Jánosné PAKK-KER KFT 1147 l«4*«i,T<4ii út 97-101. T«l.: 06-30 405-162,06-Ä) 413-705 Fok: (06-11216-4591,217-0432 yT'v~u-
