Ferencváros, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1997. december / 12. szám
Ferencváros A piacgazdaság az utcára ment A baj előbb-utóbb bekövetkezik, ha nem figyelünk. Például, ha egy vasúti szerelvény éppen akkor érkezik a közúti átkelőhelyhez, amikor a sínekre hajt a busz. Ilyenkor derül ki aztán, hogy lopják a jelzőlámpák akkumulátorait, s pótlásuk szinte lehetetlen. A jelzőtáblákat is lopják. Azokat ugyan csak félig, mert a tolvajoknak úri betegségük van: vélhetően lumbágó kínozza őket, derekuk nem hajlik a túl egyenes gerinc miatt, féltérdre sem ereszkednek, mert ott meg a porcleválás fájdalma gyötör. A fémfűrész úgy derékmagasságban dolgozik. A Haller utcában, a Tűzoltó utca és a Nagyvárad tér között azonban feladták elveiket az úri csibészek: mégiscsak Tovább gyarapította építészeti trófeáit Ferencváros. Az 1995-ben elnyert „Az év lakóháza” cím, majd a tavalyi Hild- érem után idén november 25-én két újabb oklevelet vehettek át kerületünk képviselői. A FIABCI nemzetközi építészeti szervezet magyar tagozatának 1997. évi ingatlanfejlesztési nívódíj pályázatán a Középső-Ferencváros rehabilitációja 7. sz. tömb (Liliom utca-Tűzoltó utca-Tompa utca-Páva utca által határolt terület) pályaművel az első díjat nyerte el Ferencváros. A siker értékét növeli, hogy olyan munkákat utasított maga mögé, mint például a Duna Plaza vagy a Corvin mozi. Az első helyezés mellett a ferencvárosi pályamunkát a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kü- löndíjban részesítette. Bukovszki András, a Felújítási Iroda vezetője elmondta, hogy a pályázati anyagot egyidejűleg Párizsba is elküldték, ahol a nemzetközi megmérettetésre jövő év februárjában kerül sor, és az eredményt illetően optimista. A legújabb siker ellenére az irodavezető úgy véli, nem a szakmai elismerés a lényeg, a rehabilitáció nem elsősorban építészeti kérdés. Sokkal fontosabb, hogy javuljanak a lakosság élet- körülményei, s a hasonló városfejlesztési akciók az itt élő polgárok támogatásával és egyetértésével valósuljanak meg. (Bukovszki András tájékoztatása alapján következő számunkban részletesen ismertetjük a felújítások során követendő szempontokat, az elért eredményeket és a további terveket.) Mercator movet mundi Gépírás-tanteremmel, tanirodával és nyelvi tanteremmel bővült a közelmúltban az Ifjúmunkás utcában működő Békés Glasz Imre Kereskedelmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. A fejlesztés tizenhét millió forintba került, de az összeg előteremtésében az intézmény nem maradt magára, mondta a tanirodai megnyitó ünnepségen Reök Attiláné igazgatónő. Az iskolai költségvetés és a pályázati pénzek önmagukban nem lettek volna elegendőek a bővítés töredékéhez sem, a beruházás támogatására felsorakoztak a gazdálkodó cégek, amelyek nyilván jó szakembereket várnak ettől az iskolától.- Mit jelent a tanirodai képzés? - kérdeztük Reök Attilánét?- Lényege, hogy a diákok önálló vállalkozási formákat hoznak létre és ezeket működtetik. Szimulálják a vállalkozást, végigjátszanak minden szituációt, ami egy cég életében előfordulhat. Terveink között szerepel a tanirodai képzésformák közötti „átjárhatóság”. Például, ha tizenegyedik osztályos, szakközépiskolai csoport létrehoz egy káeftét, annak ügyvezetője lehet mondjuk egy jó képességű, tehetséges, az érettségi utáni szakképzésben részt vevő diák. Ahogyan az a valóságban is lenni szokott. Célunk, hogy diákjaink megtanulják és átéljék azokat a gazdasági helyzeteket, melyekkel az életben is nap mint nap találkozhatunk.- Az elmúlt évek változásai azt eredményezték, hogy akinek volt némi tőkéje, az megpróbált kereskedni. A képzésben is jelentkezett a kereskedelem reneszánsza?- Azt tapasztaltuk, hogy csökkent a szakmunkásképzésre jelentkezők száma, de megnőtt az érdeklődés az érettségit adó kereskedelmi képzés iránt. Elsőként a kereskedelmi iskolák között 1990-től mi bevezettük az érettségi utáni szakmai képzést, így idecsalogattuk a gimnáziumi végzettségű fiatalokat. Az iskola ezer diákjából ma már több a szakközépiskolás, mint a szakmunkástanuló. Mercator movet mundi - olvasható az iskolai tablón a hitvallás. „A kereskedő mozgatja a világot.” Dicsérendő magabiztosság, de ide kívánkozik még egy mondat az iskola névadójától, Békés Glasz Imrétől idézve „emberül éltem..." H. Á. Nívódíjas rehabilitáció térdre rogytak, s így kezdték kivágni szépen, sorjában a járda melletti lánckorlátot tartó oszlopokat, leszerelgetni a kandeláberek elektromos szerelvényének zárófedeleit. Jóféle alumínium, s az ember nem mindig rest, ha munkáról van szó. Jó pénzért határidőre szállítja a megrendelt alumíniumot, a fémbegyűjtő telepek pedig nem vizsgálják, hogy az alucső vajon nem lopott-é. Azonban a fémbegyűjtő telephelyek dolgozói is emberek - nem pedig hülyék. Látnivaló, hogy az alumíniumcsövek alkatrészei voltak valaminek, és tudnivaló, hogy ilyen jellegű alkatrészeket senki nem dob ki az utcára. De a látnivaló felett nyilvánvalóan szemet hunynak - a tudnivalóról nem vesznek tudomást.