Ferencváros, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997. december / 12. szám

Ferencváros A piacgazdaság az utcára ment A baj előbb-utóbb bekövetkezik, ha nem figyelünk. Például, ha egy vasúti szerelvény éppen akkor érkezik a köz­úti átkelőhelyhez, amikor a sínekre hajt a busz. Ilyenkor derül ki aztán, hogy lopják a jelzőlámpák akkumulátorait, s pótlásuk szinte lehetetlen. A jelzőtáblá­kat is lopják. Azokat ugyan csak félig, mert a tolvajoknak úri betegségük van: vélhetően lumbágó kínozza őket, dere­kuk nem hajlik a túl egyenes gerinc mi­att, féltérdre sem ereszkednek, mert ott meg a porcleválás fájdalma gyötör. A fémfűrész úgy derékmagasság­ban dolgozik. A Haller utcában, a Tűzoltó utca és a Nagyvárad tér között azonban felad­ták elveiket az úri csibészek: mégiscsak Tovább gyarapította építészeti trófeáit Ferencváros. Az 1995-ben elnyert „Az év lakóháza” cím, majd a tavalyi Hild- érem után idén november 25-én két újabb oklevelet vehettek át kerületünk képviselői. A FIABCI nemzetközi építészeti szervezet magyar tagozatának 1997. évi ingatlanfejlesztési nívódíj pályáza­tán a Középső-Ferencváros rehabilitá­ciója 7. sz. tömb (Liliom utca-Tűzoltó utca-Tompa utca-Páva utca által hatá­rolt terület) pályaművel az első díjat nyerte el Ferencváros. A siker értékét növeli, hogy olyan munkákat utasított maga mögé, mint például a Duna Plaza vagy a Corvin mozi. Az első helyezés mellett a ferencvá­rosi pályamunkát a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kü- löndíjban részesítette. Bukovszki András, a Felújítási Iroda vezetője elmondta, hogy a pályá­zati anyagot egyidejűleg Párizsba is el­küldték, ahol a nemzetközi megméret­tetésre jövő év februárjában kerül sor, és az eredményt illetően optimista. A legújabb siker ellenére az iroda­vezető úgy véli, nem a szakmai elisme­rés a lényeg, a rehabilitáció nem első­sorban építészeti kérdés. Sokkal fonto­sabb, hogy javuljanak a lakosság élet- körülményei, s a hasonló városfejlesz­tési akciók az itt élő polgárok támoga­tásával és egyetértésével valósuljanak meg. (Bukovszki András tájékoztatása alapján következő számunkban részle­tesen ismertetjük a felújítások során követendő szempontokat, az elért ered­ményeket és a további terveket.) Mercator movet mundi Gépírás-tanteremmel, tanirodával és nyel­vi tanteremmel bővült a közelmúltban az Ifjúmunkás utcában működő Békés Glasz Imre Kereskedelmi Szakközép- és Szak­munkásképző Iskola. A fejlesztés tizenhét millió forintba került, de az összeg előte­remtésében az intézmény nem maradt ma­gára, mondta a tanirodai megnyitó ünnep­ségen Reök Attiláné igazgatónő. Az isko­lai költségvetés és a pályázati pénzek ön­magukban nem lettek volna elegendőek a bővítés töredékéhez sem, a beruházás tá­mogatására felsorakoztak a gazdálkodó cégek, amelyek nyilván jó szakembereket várnak ettől az iskolától.- Mit jelent a tanirodai képzés? - kér­deztük Reök Attilánét?- Lényege, hogy a diákok önálló vál­lalkozási formákat hoznak létre és ezeket működtetik. Szimulálják a vállalkozást, végigjátszanak minden szituációt, ami egy cég életében előfordulhat. Terveink között szerepel a tanirodai képzésformák közötti „átjárhatóság”. Például, ha tizenegyedik osztályos, szakközépiskolai csoport létre­hoz egy káeftét, annak ügyvezetője lehet mondjuk egy jó képességű, tehetséges, az érettségi utáni szakképzésben részt vevő diák. Ahogyan az a valóságban is lenni szokott. Célunk, hogy diákjaink megtanul­ják és átéljék azokat a gazdasági helyzete­ket, melyekkel az életben is nap mint nap találkozhatunk.- Az elmúlt évek változásai azt ered­ményezték, hogy akinek volt némi tőkéje, az megpróbált kereskedni. A képzésben is jelentkezett a kereskedelem reneszánsza?- Azt tapasztaltuk, hogy csökkent a szakmunkásképzésre jelentkezők száma, de megnőtt az érdeklődés az érettségit adó kereskedelmi képzés iránt. Elsőként a ke­reskedelmi iskolák között 1990-től mi be­vezettük az érettségi utáni szakmai kép­zést, így idecsalogattuk a gimnáziumi vég­zettségű fiatalokat. Az iskola ezer diákjá­ból ma már több a szakközépiskolás, mint a szakmunkástanuló. Mercator movet mundi - olvasható az iskolai tablón a hitvallás. „A kereskedő mozgatja a világot.” Dicsérendő magabiz­tosság, de ide kívánkozik még egy mondat az iskola névadójától, Békés Glasz Imrétől idézve „emberül éltem..." H. Á. Nívódíjas rehabilitáció térdre rogytak, s így kezdték kivágni szépen, sorjában a járda melletti lánc­korlátot tartó oszlopokat, leszerelgetni a kandeláberek elektromos szerelvé­nyének zárófedeleit. Jóféle alumínium, s az ember nem mindig rest, ha munká­ról van szó. Jó pénzért határidőre szál­lítja a megrendelt alumíniumot, a fém­begyűjtő telepek pedig nem vizsgálják, hogy az alucső vajon nem lopott-é. Azonban a fémbegyűjtő telephelyek dolgozói is emberek - nem pedig hü­lyék. Látnivaló, hogy az alumíniumcsö­vek alkatrészei voltak valaminek, és tud­nivaló, hogy ilyen jellegű alkatrészeket senki nem dob ki az utcára. De a látniva­ló felett nyilvánvalóan szemet hunynak - a tudnivalóról nem vesznek tudomást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom