Ferencváros, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997. október / 10. szám

E55MMMM—^■■———3 FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM A FÓRUMBAN megjelenő leveleket szerkesztjük (stilizáljuk, rövidítjük), de azok tartalmáért a levél írója felelős. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. (Folytatás az 1. oldalról.) lékvízmérőt felszerelni. Néhányan azonban tudni vélik, hogy a ke­rámiaműhelyben van is mellékvízmérő, azonban a cég nem kizáró­lag azon keresztül vételezi az összes vízmennyiséget, hanem a laká­sok leágazó vezetékeiről is. Vízügyben leveleikkel felkeresték a polgármesteri hivatalt a la­kók, melyekre illetékességből a Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Vállalat válaszolt, a lakók azonban nem nyugodtak meg. Szerintük a kerámiaüzem továbbra is többet fogyaszt a részére kiszámított mennyiségnél. A Bérleményüzemeltető szerint a cég vízigényes te­vékenysége nem ebben az épületben folyik, a lakók szerint azonban igen, és a helyzet tisztázását sürgetik. A Bérleményüzemeltető tájé­koztatása szerint önkormányzati tulajdonú bérlemény bérlőjét mel­lékvízmérő felszerelésére nem kötelezhetik, azonban mégis kezde­ményezte mellékvízmérő létesítését a méretlen fogyasztás miatti vi­ták elkerülése végett. A Szilke Kft. ügyvezetője erősen túlzásnak tartja, hogy ipari méretű termelést folytatna; itt manufakturális termelés folyik. A ke­mencék hulladékhő-elvezetését biztosító ventilátorok nem az ud­varra és nem az utcára fújják a levegőt; a pince szellőzőablakaiban ablakventilátorok működnek, kizárólag délután négy óráig. Négy órakor a motorokat időrelé kapcsolja ki. A zajszint a megengedett értékhatár alatt van. A Ferencvárosi Bérleményüzemeltető augusz­tusban felszerelte a mellékvízmérőt, mely negyven napra 10, azaz tíz köbméter víz fogyását regisztrálta. A cég eddig is kizárólag ezen leágazáson vételezte a vizet, egyéb leágazásnak jelen sorok írója sem találta nyomát. h.á. Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi történet szeptember 12-én 18.45-kor esett meg velem. A Gubacsi-Illatos út sarok kis üzletében volt dolgom, a sarkon túl a Gu­bacsi úton álltam le a kis Polskival. Mivel rövid időre szándékoztam távozni, a táskámat a kocsiban hagytam. Különben is, elég sokan vol­tak ott, átellenben pl. szinte sátoroztak az „útonállók”, most már így hívom őket, vagyis az utca egyáltalán nem volt üres. Csak nem lesz olyan bátor fényes nappal valaki, hogy beveijen egy kocsiablakot? Szóval, mire visszatértem, a jobb oldalon már nem volt ablak és a táskám is eltűnt minden személyes iratommal, valamint egy elég drága rádió. Nos. Szemben a rendőrség épülete van, régen ABC volt. Ez, úgy látszik, az útonálló rablókat nemigen zavarja. A rendőrök akkor este is ott voltak, csak épp az autósokkal foglalkoztak. Egy órát vártam a helyszínelőre, akkór újból telefonáltam, vé­gül is nekem kellett a kocsit a IX. kerületi kapitányságra bevinni. Elkövető nincs, a kár az enyém és kb. egy hét, mire lesz újból jog­sim, személyim és forgalmim (ideiglenes). Közben elvesztem a munkahelyem, mert olyan munkakörben dolgozom, ahol nem lehet hiányozni. Legalább öt ember látta a kocsifeltörést, mert ott voltak. A távo­labbi kocsma meg annyira tele van bűnözőkkel, hogy az utcára is jut belőlük, ez az ún. „kifőzde”. Jobban megfigyelve az ember rájön, hogy az egész környék részt vesz az útonáliásban, rablásokban, hisz engem is figyelt vala­ki, amíg a kocsimat feltörték. írják meg nyugodtan, szervezett útonállás folyik a Gubacsi-Il­latos út környékén. Vagy kerüljük ki nagy ívben ezen utcákat, mondván, ez a bűnözők kezében van, mi tehetetlenek vagyunk? Túri István *** Kedves Olvasó! Megértem a történtek miatt felháborodását, tartok tőle, hogy mosta­nában sokakkal esik meg hasonló. Napjainkban, amikorra a hazai bű­nözés soha nem látott méreteket öltött, amikor a társadalom periféri­ájára szorult emberek napi létfenntartása is megoldhatatlan nehézsé­get jelent, talán törvényszerű, hogy egyesek a bűnözést választják a nélkülözés helyett. Félreértés ne essék, nem védem az autófeltörőket, akik ráadásul még az alvilágban kialakult értékrendnek is az alján, valahol a zsebesek után következnek, mert meglehetősen primitív és kockázatmentes módszerrel fosztják meg javaiktól a gyanútlan polgá­rokat. Persze ehhez elengedhetetlen, hogy az őrizetlenül hagyott autóban értékeket találjanak. Mi pedig ott hagyjuk táskánkat, kabá­tunkat, nejlonzacskónkat, rádiótelefonunkat. A gépkocsifeltörőnek ez olyasmi, mint a szomjazó sivatagi vándornak egy pohár víz. A gépko­csi ablakát betörni csak egy mozdulat, egy másodperc megragadni a csomagot, aztán futás. Az egész nem tart tovább négy-öt másodperc­nél. A tapasztalatok szerint a riasztó sem tartja távol a tolvajokat, ugyanis a járókelők többsége nem mer beavatkozni, és azt gondolom, jól is teszik, hacsak valaki nem karate bajnok. Mire a rendőrséget ér­tesítik és ők a helyszínre érkeznek, az jó esetben is 10-15 perc, addig­ra a gazfickó már régen túl van árkon, bokron. A legjobb védekezés, ha nem hagyunk az autóban értékeket, de még csak egy szennyes zok­nit tartalmazó zacskót sem, ugyanis a tolvaj csak az ablak betörése után tudja meg, hogy nem ötezreseket rejtett a csomag. Nem tisztem a rendőröket védeni, de feltételezem, hogy nem vet­ték észre gépkocsijának kifosztását, hiszen mint írja, éppen autókat ellenőriztek. A rendőr kötelessége, hogy elkapja a bűnözőket, a pol­gárok dolga értékeik megvédése. Ne legyünk könnyű áldozatok! Kleer László A Ferencvárosi Önkormányzat képviselő-testületének munkaterve december végéig SZEPTEMBER 1997. I. félévi költségvetés végrehajtása. Felelős: dr. Gegesy Ferenc polgármester 1997. évi költségvetés módosítása. Felelős: dr. Gegesy Ferenc polgármester (I-II. forduló szeptember folyamán) Haller téri piac helyzete. Felelős: dr. Kígyóssy László jegyző Beszámoló a lakás- és helyiséggazdálkodásról (üres - önkénye­sek által elfoglalt - felújításra szoruló - jogvitás - hagyatékos). A

Next

/
Oldalképek
Tartalom