Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. március / 3. szám
Megújuló villamosok, 30 éves HÉV-kocsik Alaposan visszavetette a tömegközlekedés fejlesztésébe táplált reményeket az EXPO elmaradása. Bár a Lágymányosi- híd elkészült, de villamos és busz nem jár rajta, a dél-budai metró még mindig csak álom, és a csepeli HÉV is változatlan módon közlekedik az ezredfordulóig. Ezúttal tehát csak az apró lépésekről számolt be kapunknak Bősze Sándor, a BKV közlekedési főosztályának vezetője. Legutóbb 1993 végén, még a tervezett EXPO lázában érdeklődtünk a Budapesti Közlekedési Vállalatnál. Akkor reális tervnek látszott, hogy az 1-es villamossal egy új szakaszon, a Népligettől a Könyves Kálmán körúton, majd az új Lágymányosi-hídon juthatunk át Budár a. Ez a vonal máig nem épült meg, bár az új híddal összefüggő építkezések során a villamospálya egyes részeit lefektették. A sínek persze nem láthatók, mert eleve olyan szerkezeteket gyártottak, ami az út burkolatán letakarja ezeket a részeket. Ma még nem született döntés arról, hogy mikor indulhat meg az 1-es villamos ezen a szakaszon. Nagyon jelentős kapcsolatot teremt a Lágymányosi-híd a Duna két partja között, épp ezért a BKV nem egyszerűen szakmai kérdésnek tartja a híd forgalmának rendezését. Sokkal inkább közlekedéspolitikai megfontolást igényel, hogy az új hídon milyen típusú tömegközlekedés jelenjen meg. Külső, független céget bíztak meg ennek a kérdésnek a vizsgálatával. A jelenleg folyó tervezés után a közeljövőben várható döntés, a megvalósításnak azonban további feltételei lesznek. Mindenekelőtt természetesen sok pénzre lenne szükség, hiszen bármilyen jellegű új közlekedés megindítása járműveket, megállókat és egyéb kiegészítő beruházásokat igényel. Persze, hogy ma nem jár villamos vagy busz a Lágymányosi-hídon, nem jelenti azt, hogy a hídnak ne lenne hatása a tömegközlekedésre. A híd átadásával egyidőben ugyanis a Petőfi és a Szabad- ság-hídon a villamossíneken nem engedélyezik a gépjárműforgalmat. A Petőfi-hídon ezt záróvonal jelzi, a Szabadság-hídon pedig apró buckákat helyeztek el a sínek mentén. Az eddigi tapasztalatok szerint a járművezetők tiszteletben tartják ezt a megoldást, így kevésbé akadályozzák a villamosforgalmat. Változatlanul problémát okoz a Dél- Budáról Pestre irányuló óriási forgalom. Legerősebben a Bartók Béla út elején, illetve a Rákóczi úton érzékelhető ez. A hagyományos felszíni eszközökkel nem lehet színvonalasan kezelni ezt a forgalmat, csak olyan módon, ahogyan a Bartók Béla úton ma tapasztaljuk. Jellemző, hogy ezen a vonalon egyidejűleg négyféle busz jár erre, de ezt a forgalmat kezeli a 47-es és a 49-es, illetve részben a 6-os és a 4-es villamos is. Szükség lenne egy Duna alatti csatlakozásra - azaz a dél-budai metróra. Ez ügyben Bősze Sándor sem tudott jó hírrel beszámolni, bár már azt is bíztatónak tartja, hogy a Fővárosi Önkormányzat talán még az idén tendereztetni kívánja a metró-beruházást. A BKV a megállapodás szerint az üzemeltetéssel összefüggő feladatokat látja el, ezek költségét tudja vállalni, a fejlesztések a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Óriási költségekről van szó, nálunk sokkal jobb anyagi helyzetben lévő országok is meggondolják, hogy mikor kezdenek metró építésébe. Az EXPO-terv létezésekor még komoly szándék volt a csepeli HÉV bevezető szakaszának rendezése. Miután ez a terv kútba esett, nyilvánvalóvá vált az is, hogy a HÉV-közlekedést nem lehet mással felváltani. A BKV ezért 80 millió forintot költött a HÉV-nek a Boráros tértől a Kvassay-hídig terjedő pályaszakaszának, illetve magának a hídnak a felújítására. Az utóbbi időben ugyanis annyira megromlott az állapota, hogy a két végállomás között 17-18 percre növekedett a menetidő. A felújítás után sikerült visszaállni az eredeti 13-14 perces menetidőre. A HÉV-szerelvények műszakilag és erkölcsileg is elavultak, harminc éve közlekednek már, s ez idő alatt 2,2- 2,5 millió kilométert tettek meg. Cseréjükre az ezredfordulóig nincs remény, de a BKV ígéri, hogy addig a jelenlegi szinten, balesetmentesen el tudják látni a forgalmat. Teljes esztétikai megújulás várható viszont a 2-es villamosszerelvényeken, harminc darab csuklós villamost egyenként 50 millió forintos költséggel felújítanak még az idén, illetve ez a munka részben áthúzódik a jövő évre. Ezek a kényelmes, szép járművek a BKV reményei szerint még hosszú évekig üzemelhetnek, és kizárólag a 2-es vonalon fognak közlekedni. Ismertek a Belső-Ferencváros forgalomcsillapítási tervei, sőt a BKV is részt vett az előkészítésükben. Ugyanakkor még nem ismerik a kerület végleges döntését arról, hogy például a 15-ös buszt mikortól, a Ráday utca melyik részéről szeretnék elterelni. A BKV képes rugalmasan alkalmazkodni az igényekhez, Bősze Sándor szerint azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy területről eltűnik a tömegközlekedés, akkor az a városrész egy kicsit elhal. Feltehetően a Ráday utca kereskedelmi körzetté alakulásában szerepe volt annak, hogy sűrűn megállt arrafelé a „kék busz”. Azt is érdemes megfontolni az önkormányzatnak, hogy a kerület polgárai megszokták a belső terület sűrű megállóit, s hiányolni fogják, ha a forgalom kikerül például a határoló Üllői útra. A BKV persze nyitott, valójában a kerületnek kell végiggondolnia, hogy mit szeretne, s a döntései milyen hatással járnak. (■alvács László 3
