Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996. október / 10. szám

6 Ferencváros Négy nap Még négy nap! Ez hihetetlen. Az ember gyanútlanul botorkál a körúti gödrök között, szívja a friss dunai levegőt, amíg módja van rá, mert ilyenkor nem jár annyi autó, mint máskor. Már-már elalél a boldogságtól, amikor egyszerre elfogja a rémület. Csak nézi a négyes szám előtti üres lyukakat, ahol két számjegy hiányzik. Legrosszabb eset­ben akár két kilences is lehetne ott, ez­zel 994-re egészítve ki a hátralévő munkanapok számát, ami ugyebár majdnem három év. A gyerek legalább tudja, hogy hányat kell aludnia az isko­lakezdésig vagy a karácsonyi ajándék- osztásig. Politikusaink is mondták, hogy még 3-4 év és rendbejön a gazda­ság (igaz, ezt már sokszor hallottuk). A BKV és a körúti munkálatok kivitele­zői azonban rendkívül kedvesek. Re­ményt és erőt adnak nekünk, hogy már csak négyet kell aludni és miénk a fel­újított körút, a csöndes villamos és szé­pek lesznek a járdák. Ám átnézve a táb­la foghíjain, feketén-fehéren látni a va­lóságot. Ez bizony négy nap múlva nem lesz kész. És az is lehet, hogy a jó­léti társadalomig aludhatunk még cirka 2 365 814 napot. kép és szöveg Somfai Sándor Nem volt járvány - csak esethalmozódás C supán esethalmozódás volt, nem pedig járvány az a fertőző máj- gyulladás a Ferencvárosban, amelyről az országos sajtó hírt adott. Két hónap alatt júliusban és augusztus­ban összesen kilenc embert fertőzött meg az „A” típusú vírus, közülük heten Dzsumbuj-beli lakosok voltak, egy em­ber ott dolgozott, egynek pedig családi kapcsolata volt a telepen. - tájékoztatta lapunkat a kerület tisztifőorvosa, Dr, Peklár Judit. Mint mondta, a Ferencvá­ros hetvenezres lélekszámúhoz képest ez a kilenc eset nem jelentős, tömeges egyidejű megbetegedésnek kellene len­nie ahhoz, hogy járványról beszélhes­sünk.- Mitől lehet hepatitist - közismert nevén fertőző májgyulladást - kapni?- A szóban forgó esetben az „A” ví­rus széklettel fertőzött tárgyakkal, piszkos kézzel megfogott élelmisze­rekkel terjed, szájon át, illetve fürdő­vízzel. Ezért járványos májgyulladás­nak is hívják. A „B” vírus ezzel szem­ben csak vérkészítményekkel, transzfú­zióval, szövetnedvekkel - pl. szexuális úton - terjed, illetve fertőzött anya köz­vetítheti újszülöttjére. Ezt a májgyulla­dást hívjuk szérum hepatitisznek. A be­tegség „C” és „D” válfajai hasonlókép­pen terjednek. Nagyon ritkán fordulnak elő. Az „E” vírus szintén szennyezett tárgyak, ivóvíz, élelmiszer közvetítésé­vel, szájon át juthat a szervezetbe, de szintén ritkán találkozunk vele. A leggyakoribb az „A” és „B” típusú fer­tőzés.- Gyógyítható betegségekről van szó?- Az „A” típusú fertőzés legtöbb­ször nyomtalanul gyógyul, de ritkán, mint a „B” típusból is, kialakulhat kró­nikus májgyulladás. A nemrégiben lezajlott járványos májgyulladás megelőzésében a legfon­tosabb a személyi higiéné, a megfelelő hulladék-elhelyezés, az élelmiszerekre előírt rendszabályok betartása. A meg­betegedettekkel érintkezett személye­ket passzív immunizálásban Gamma­globulin védőoltásban kell részesíteni. A Dzsumbujban nagyon rossz szo­ciális és higiénés körülmények között élnek az emberek, ezért arra az elhatá­rozásra jutottunk, hogy minden ott la­kónak Gamma-globulin védőoltást adunk - mondja Dr. Peklár Judit -. Aki kérte, térítésmentesen megkaphatta a védőoltást. Az ott lakóknak kb. kéthar­mada jelentkezett érte (760-ból 509 ember.)- Az alkoholnak van szerepe a májgyulladás kialakulásában?- Igen. Aki sok alkoholt fogyaszt, az általában rosszul táplálkozik, szer­vezete legyengül, ezáltal fogékonyabb minden fertőzésre. Túl ezen, az idült alkoholfogyasztás májbetegséget okoz, hiszen a máj nem tudja ellátni méreg­telenítő funkcióját.- r -

Next

/
Oldalképek
Tartalom