Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. január / 1. szám
spoflf Sport a Fradiból elmenni. Aki megtette, és visszajött, vagy vissza akart jönni, annak mintha a „hűtlenség” folt lenne a becsületén. Nyilasi Tibor az egyik tékozló fiú kapcsán azt mondta, hogy a Ferencváros nem átjáróház. Aztán amikor edzőként leköszönt, akkor őt is sokfelé hívták, mégsem ment, pedig nagy lehetőségeket kínáltak neki. Én is hosszú távra tervezek a Fradival, ezért is maradtam. Volt már a mainál sokkal mélyebb gödörben is Szeder józsef, és abból is ki tudott jönni, mégpedig úgy, hogy sokak számára példa értékű lehet az elszántsága, eltökéltsége.- Amikor tizenhat évesen a Vegyiművekből az FTC-be igazoltam, akkor először indult meg velem a szekér. Három évvel később már kerettagja voltam a Moszkvában ifjúsági Európa-bajnokságot nyert csapatnak, mert Petri Zsolt mögött én voltam a második kapus. Utána viszont elég sok mindent megéltem. Háromszoros kölcsönadást - a Volánba, a Pénzügyőrbe és a Veszprémbe -, sérülést, balesetet, betegséget. Nyolcvannyolctól újra fradista voltam, és két évvel később már játszottam NB I-es és nemzetközi meccsen is. Kilencven- kettő telén, majd a következő év februárjában is műteni kellett - rákkal. Fél évvel később viszont már ismét kezdő játékos voltam a BVSC elleni mérkőzésen a Népstadionban. A betegség jelentős fordulatot hozott. A tanulás ettől kezdve játszik igazán nagy szerepet az életében.- Óriási segítséget kaptam a Pannon- bróker tulajdonosától, Nagy Mihálytól, aki a Ferencváros pártoló tagja volt hosszú ideig, jelenleg pedig az MLSZ Fair Play Bizottságának a tagja. Az ő biztatására tettem le a brókervizsgát, majd később egy újabbat, ami a származékos és a devizapiacon való kereskedést teszi lehetővé. Az elsők között voltam, akik itthon ezzel foglalkozni kezdtek, és szerintem még ma sem vagyunk száznál többen. A játék mellett dolgozom is, és ez biztonságot nyújt. Az anyagi biztonságot már másodszor említi. Egy brókernek temiészetes, hogy fontos a pénz, de rajta mintha nem látszana, hogy az üzleti világban mozog. Öltözéke elegáns, de a legkevésbé sem hivalkodó, autója pedig egészen hétköznapi.- A kocsi nem is az enyém, hanem a cégé; én csak használom - mondja mosolyogva. -Nem olyan lényeges az, hogy ki milyen autóval jár. Biztosan elérkezik majd az az idő, amikor én is nagy és kényelmes géppel fogok, de egyelőre a négytagú család a legfontosabb. Amit keresek, azt befektetni szeretném, nem pedigfelélni. NAGY ÁKOS Bús hadunk Németalföldön Véget ért az óperencián inneni holland-magyar futballháború. Győzött az erősebb, az ügyesebb, a támadóbb fél. Az eredmény igazságos, akárcsak a mi sasorrú királyunk. Nem is nyerhet az, akinek katonái csak álruhában merik megközelíteni az ütközet helyszínét Márpedig a mi bátor fiaink a piros-fehér sálak leple alatt lopták be magukat a mélyföld sötétzöld füvének határaira. Háborút viseltünk álöltözékben, és nem nyerhettünk. A csata szinte előre eldőlt Nem is voltunk igazából fontosak, csak annak a méretes ruhadarabnak volt szerepe, amit ránk szabtak. Játszottunk, mégis alig látszottunk a csatamezőn vagy a környékén. A hadviselés is inkább csak lélektani volt Miért kellett mégis? Az ellenfél tudja... Lelke rajta. N. Á. 23
