Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. július / 7. szám
Ferencváros 17 „Die halbe Franzstadt gehört mir!” A Kasselik dinasztia hire-neve H árom évvel később, hogy a Kecskeméti kapun kívüli és az attól délre fekvő terület Ferencvárosnak - Franzstadt-nak - neveztetett el, a Lajtán túli Waidhoffenből felkerekedett egy harmincöt esztendős építőmester, Kasselik Fidél. Harmincöt év magyarországi munkálkodás után, az 1830-ban, tehát éppen hetvenévesen elhunyt atya nyomdokaiba az akkor éppen harmincöt esztendős fiú, Ferenc lépett, aki nyolcvankilenc évesen távozott az élők sorából. A Kasselik dinasztia hírét-nevét az ugyancsak hosszú életet élt, 1910-ben elhunyt Kasselik Jenő is öregbíti, ő azonban nem építészként. Rövid huszártiszti pályafutása után visszavonultan élt, hadtudományi munkáknak szentelve idejét, mely tanulmányok túlnyomó része publikálatlan maradt. Jenő halála után a magyarországi Kasselik-dinasztia kihalt - szól a krónika. Mert egyoldalúan csak a férfiakra gondoltak. Azonban még ma is él egy Kasselik, és hol élne másutt, ha nem a Ferencvárosban. Ó Kasselik Jolán. Idős kora ellenére ma is fiatalos lendülettel munkálkodik, hajnalban kel, úszni jár, három nyelvet beszél, tolmácsként rendszeresen kérik segítségét olaszok, németek, angolok. Szívem szerint róla írnék, már-már irigyelve a belőle sugárzó energiát, tisztességet, de természetes szerénységgel lebeszél erről. Inkább a Kasselikokat mindmáig kísérő vegyes érzelmek, sokszor (leginkább) elmarasztaló ítélkezések boncolgatásába bocsátkozunk. Kasselik Fidél például vállalkozó szellemű, bátor, konok és következetes építőmester lehetett, s jó szemmel látta meg, hogy a fejlődésnek induló Pestben van a jövő. Nyilvánvaló, hogy örömmel fogadták, mert a haza nagyon híján volt akkor ügyes kezű mesterembereknek. Fidél mester tervezett, épített, ismervén Pest távlati városfejlesztési terveit, jó érzékkel vásárolt telkeket. A későbbi korok ezt időnként telekspekulációnak mondták, időnként meg dicsérték, mert vagyonát nem herdálta el, hanem vállalkozásába fektette. A krónikák szerint az építkezéseken dolgozó alkalmi munkások átkozták, mert keveset fizetett, az iparos szakemberek áldották nevét, mert télen foglalkoztatta őket. A Ferencvárosban sok, főként saját tulajdonú bérházat épített. Az ő munkája a Széna téri (ma Kálvin tér) Rotten- biller-ház, amelyben a nevezetes Két Oroszlán fogadó is helyet kapott... A magát dúsgazdaggá felverekedő Kasselik Fidél tán némi túlzással és nyilván nem kis büszkeséggel mondogatta annak idején: „Die halbe Franzstadt gehört mir!” - Enyém a fél Ferencváros. Fidél egyetlen fia, Ferenc Bécsben szerezte építész diplomáját, s mai szóval igazi nagyvállalkozássá fejlesztette örökségét. Kizárólag kincstári megrendeléseket vállalt, legfeljebb egy-egy arisztokratának épített palotát. Életében közel félezer pesti és budai építményt tervezett és emelt, köztük a Ferencvárosi Mária-Terézia (a későbbi Kilián) laktanyát, amely szinte eredeti formájában ma is áll, átvészelve másfél évszázadot. A szerzett vagyont Ferenc sem herdálta el, hanem további ingatlanokba fektette. Az ő érdemeit mégsem az úgymond telekspekulációk miatt vitatják, hanem egy híres-hirhedt kincstári megbízatás véghezvitele miatt: ő tervezte és építette a Citadellát, ahova 1854-ben bevonulhattak ágyúikkal az osztrák csapatok. Tény, hogy a Citadella ágyúiból soha nem lőttek aztán a városra, s a magyarok is békében és szeretetben éltek jó fél évszázadon át „Ferenc- jóskával”, de Kasselik Ferencnek nem jutott hely jobbik emlékezetükben. A dinasztia utolsó ágaként emlegetett gyermektelenül elhunyt Kasselik Jenő nem vonzódott az építészethez. Fényes huszártiszti karrier állt a fiatalember előtt, de tán éppen a huszártiszti élet könnyelmű oldala fertőzte meg: adósságokba keveredett, tartozásait nem tudta megadni, búcsút kellett mondania a katonai pályának. A konokságot, kitartást viszont örökölte a családtól: következetesen írta hadtudományi, hadtörténeti tanulmányait, de mint említettük, azok megjelentetésével már nemigen foglalkozott. Teljes visszavonultságban élt, a rámaradt vagyon gyarapítása nem érdekelte, kamatai által gyarapodott az magától is. Keményfejűsége sokszor akadályozta a pesti középítkezéseket, hisz rengeteg telek volt Jenő tulajdonában, s megválni tőlük nem volt hajlandó. A közéletben nem vett részt, a címeket és rangokat megvetette - jegyezték fel róla a krónikák. A különc ember halálában azonban igencsak meglepte a várost: örököse nem lévén, végrendeletében összes vagyonát a katolikus egyházra hagyta - nem az államra, mint arról a legutóbbi évekig beszéltek. A dúsgazdag ember kikötése az volt, hogy az adomány évi kamatait „ínséges középosztálybeliek között” osszák szét. Az utolsó Kasselik tehát még mindig él, mint említettük, ferencvárosi polgárként és jó egészségben, de nem a múlt századi ősöket jellemző gazdagságban. „Rettenetesen rossz a világ, mondja Kasselik Jolán. De nem azért, mert nem tudok elmenni Milánóba, ahova éppen most hívtak, mert hiszen a repülőút közel ötvenezer forint lenne, az én nyugdíjam meg csak havi húszezer. Mi nem voltunk arisztokraták, „csupán” tisztességes polgárok, és az ígéret, az adott szó szentség volt számunkra. Az erkölcsi züllés szörnyű, naponta is tapasztalhatja az ember.” Herceg Árpád GÖRÖGORSZÁG! 10 nap az Olympos lábánál, Platamonban, a kedélyes halászfáluban: aug. 1-10. és aug. 8-17 között 18 200-22 000 Ft szept. 5-14. és szept. 12-19 között 15 900-18 600 Ft. Utazás: luxusautóbusszal Szállás: tengerparttól 150 m-re lévő apartmanokban Gyerekeknek 50% kedvezmény! ANETT TOURS Bp., Ferenc krt. 5. Tel./fex: 216-1293
