Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1995. február / 2. szám
„...a külföldi látogatók irigykednek, hogy milyen történeti és esztétikai értékű palotában dolgozunk! A könyvtár A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára azok közé az intézmények közé tartozik, amelyhez egy átlag fővárosi család valamelyik tagjának biztosan köze van legalább egyszer az életében. Ha pedig ide ellátogat, és megkapja amire szüksége volt, biztosan vissza is tér, mert a hely szelleme olyan. „A könyvtár csodálatos intézmény, mert ide a: emberek a legjobb formájukat hozzák. Még a teljes vagyonukat egy műanyag zsákban becipelők is. A csak Expresst olvasók is, azok is, akik egész éjjel kábíióztak, de a nappali folytatás elől tudatosan hozzánk mene- ilnek. A kicsinél is kisebb nyugdíjból tengődök is. Alapvetően nemcsak mint menedéket, hanem mint könyvtárat keresnek fel, az kell nekik, amit nyújtunk. Azok vannak többen, akik valamit akarnak, akik valamihez épülésül használnak minket. A dolgozni, a tanulni, a pályát módosítani akarók. Valamilyen céllal, körülményeikhez képest a legki- mosakodottabb állapotban jönnek hozzánk. Az önbecsülésük egyik legfontosabb színtere vagyunk." Beszélgetőtársam Dr. Kacsán yi Sándor, a könyvtár olvasószolgálati osztályának vezetője, akit rövid ismeretségünk elején az épület történetéről faggatok.- Most készül egy komoly kiadvány az épület történetéről. így csak vázlatosan és elöljáróban mondanám el a legfontosabbakat: a Wenckheim család megbízásából a XIX. század végén épült ez a palota, neobarokk stílusban. A művészettörténészek szerint ma Magyarországon mind építészetileg, mind pedig a berendezését, fenntartását illetően a stílus legszebb képviselője. Egészen a 30-as évekig volt a család birtokában, amikor a főváros könyvtárnak vette meg, és ehhez méltóan, a kor igen jó technikai színvonalán, igényes és stílushű bútorokkal rendezték be. Gyakorlatilag azóta vitatják, hogy alkal- mas-e könyvtárnak ez az épület. Talán egy funkcionálisan tervezett építmény jobb lenne. Ugyanakkor a hazájukban csodálatosan felszerelt könyvtárakkal rendelkező külföldi látogatók irigykednek, hogy milyen történeti és esztétikai értékű palotában dolgozunk! A legszebb termeket - már a 30-as években - az olvasóközönség használatára alakították ki. A bálteremből olvaLsóterem, az ebédlőből folyóirat-olvasó lett, és a legszebb helyiség, Wenckheim bárónő lakosztálya most a Budapest gyűjtemény olvasóterme. A hátsó fertályba kerültek a raktárak. A helyszűke azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, bár ezen segített, hogy tíz évvel ezelőtt megkapta a könyvtár a szomszédos Reviczky utcai épületet is. így a munkahelyek kiköltözhettek a palotából, helyüket átadhatták az olvasóknak, és ezzel a raktározási probléma is megoldódott.- Kik használhatják a könyvtárat?- Minden 16. életévét betöltött magyar állampolgár. Egyéb formális korlátozása nincs a látogatásnak. Ugyanakkor a könyvállomány és a szolgáltatás határozza meg valójában a közönséget. A szociológia, politika, közgazdaságtan, történelem, a művészetek irodalma és a szépirodalom tartozik a fő gyűjtési körünkhöz. Nem gyűjtjük az ifjúsági és gyermekirodaimat, a természet és műszaki tudományok irodalmát, a csak szórakozást nyújtó, de irodalmi értékkel nem rendelkező szépirodalmat.- Mely társadalmi rétegek alkotják a könyvtár „törzsközönségét”?- A tudományokban igényesebben tájékozódni kívánó polgárok könyvtára vagyunk. Elsősorban a humánértelmiségieké: tanároké, kutatóké, társadalomtudósoké. Az olvasók egyharmada egyetemi és főiskolai hallgató, vagy gimnáziumi tanuló. Egy másik jelentős réteg a Budapest gyűjtemény olvasóinak tábora. Nagyon érdekes és a kutatók számára roppant izgalmas dokumentumokat gyűjtünk ebben a tárgykörben. Itt vannak pl. az aprónyomtatványok. Egy korabeli meghívó, vagy egy levélpapír... A század elején egy magára valamit adó gyáros a levélpapírján ábrázoltatta a gyár épületét. Sokszor ez az egyetlen dokumentáció arról, hogyan nézhetett ki az üzem. Az utóbbi időben különösen megnőtt a szociológia iránt érdeklődők olvasói tábora. Könyvtárunk az országban a legnagyobb szociológiai gyűjteménnyel rendelkezik. A magyar szociológiai irodalom egésze megtalálható nálunk, de a külföldön megjelent művek is hozzáférhetők egy számítógépes rendszeren.- Milyen a könyvtár látogatottsága?- Négy éve az olvasók létszáma állandóan és erőteljesen emelkedik. A kulturális intézmények részvétlenségre panaszkodnak, míg nálunk évtizedek óta nem látott méreteket ölt a látogatók száma. 1990-hez képest 150%-os létszámemelkedés mutatható ki.- Gondohm, a könyv árának nagymértékű emelkedése miatt...- Ennél talán összetettebbek az okok, jóllehet a könyvárak emelkedésének is jelentős a szerepe. De vannak demográfiai okai is. Az egyetemeken, főiskolákon jelentősen növekedett a hallgatói létszám. Ezt az emelkedést nem követte a felsőoktatási infrastruktúra fejlődése, mindenekelőtt a könyvtárak fejlődése. így aki a tanintézetben nem kapja meg a szakirodalmat, az hozzánk „zúdul be”. Szívesen fogadnánk őket, csak könyvvel nem győzzük. A könyvtár ellátottsága sajnos nem nőtt 150%-kai, a beszerezhető könyvek mennyisége sem növekszik, az igények és a lehetőségek között drámai a helyzet. Vitkóczi Erika 19
