Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. február / 2. szám

A ferencvárosi malom X antus Zoltán írja kitűnő, Ferencvárosi évszázadok című könyvében, hogy „A Ferencvárosról írni és malmairól szót nem ejteni, csak rosszallást válthatna ki a kerület patriótái­ból”. Valóban így van, hiszen ezek a malmok olyannyira jellegzetessé­gei voltak negyedünknek, mint - némi túlzással - a budai oldalnak a ki­rályi vár. A kerület mindig is „Budapest gyomraként” volt ismert (gondol­junk csak két nagy rendező- és teherpályaudvarára, a dunai teherhajó- kikötőkre, a folyam partján épült Közraktárakra vagy a Nagyvásárcsar­nokra), és bár a felsoroltak jórészének leállása miatt ez a titulus mostan­ra némiképp megkopott, ám a kerület történetében és fejlődésében mindmáig kiemelt szerepe van az élelmiszer-iparnak. A múlt század de­rekán eleink jelentős fejlesztésbe fogtak a szóban forgó területen. Ennek következménye lett a malmok építése is. 1839. október 20-án Széchenyi István gróf kezdeményezésére megalakult a Pesti Hengermalom és Gépgyár Részvénytársaság, innentől kezdve beszélhetünk a pesti ma­lomipar fejlődéséről. Az igazán nagy malmok indulására persze még várni kellett néhány évet. Nem lévén teljesen kiépített vasúthálózat, az őrlésre érkező gabona a mindmáig legolcsóbb szállítási eszközön: hajón érkezett. így kerültek a malmok a Duna mellé, a Soroksári útra. Elsőként 1860-ban a Concordia malom létesült, bár véglegesen csak a kiegyezés évében készültei. Működése során két ízben is leégett, először 1902. januárjában, amikor az oltásnál két tűzoltó áldozatul esett; másodszor pedig 1923. október 13-án, amikor szinte teljesen tönkre­ment. AII. világháború alatt beszüntették az őrlést, azóta gabonaraktár­nak használják. A következő az 1868-ban alapított Pesti Molnárok és Sütők malma, amely ötvennégy évi munka után, 1922-ben állt le. Gyö­keres változást hozott, amikor Ganz Ábrahám pesti gépgyárában 1874- ben megkezdték a malomipart forradalmasító Mechwart-féle kéregön- tésű vashengerszékek gyártását. A Gizella malom 1880-tól működött. 1921. április elsején itt is fellobbant a tűz, a kár óriási, húszmillió koro­na volt (Viszonyításként megjegyzem, hogy egy jobban fizetett szak­munkás akkori jövedelme nem érte el a havi 800 koronát, és az abban az évben kiemelten magas támogatást élvező Magyar Tudományos Aka­démia évi költségvetése tizenkét millió koronában lett megállapítva.) A malmot újra felépítették, működését 1946-ban fejezte be. A Király ma­lom is 1880-ban épült, ma egyetlen túlélőként Ferencvárosi néven is­mert. Legnagyobb és legjelentősebb malmaink egyike. A malom a még Széchenyi István gróf által létrehozott Első Pesti Hengermalom Rt. üzeme, amelyben 51%-al a Munkavállalói Résztulaj­donosi Program keretében a dolgozók, 25%-kal pedig a gabonát terme­lő szövetkezetek a tulajdonosok. A fennmaradó rész külföldi érdekelt­ségű. Hídvégi Marianna üzemigazgató kalauzolásával jártuk be a búza lisztté válásának különböző stációit, amelyek a következők: A garaton át a búza egy tisztítórendszerbe kerül. Az itt keletkezett hulladék egy ré­szét kisállat tenyésztők viszik el, az értékesebbjéből takarmány lesz. Az elsődleges tisztítás után a magokat fémtartályokban tárolják. Tíz darab ezer tonna befogadó képességű tartály van. A következő lépés a kopta­tás (betoncellákban történő másodlagos tisztítás), majd összekeverik a búzát, hogy mindig egyforma minőségű legyen. A harmadik tisztítás utáni nedvesítés és pihentetés már az őrlés közvetlen előkészítését jelen­ti. A kiőrölt liszt nagy része tartályautókban kerül a kenyérgyárakba, a többi pedig zsákokban és kilós csomagokban a raktárakban vár elszállí­tásra. A csomagolás is helyben történik, gyönyörű, bár eléggé régi gépe­ken. Alapvetően ötféle terméket állítanak elő, de a mindenkori igények­nek megfelelően a kínálat folyamatosan változik és bővül. Itt kezdték el például először az étkezési búzakorpa és búzacsíra gyártását. Nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre, csak kiemelkedően jó termővidékek- ről vásárolnak gabonát. Az állategészségügyi és tisztiorvosi ellenőrzés folyamatos és rendszeres. Bélőrléssel nem foglalkoznak, az ide bekerü­lő gabonát állandó partnerektől vásárolják. Az igazgatónő pályakezdő mérnökként 1978-ban kezdett itt dolgoz­ni. Később elkerült innen - többek között malomipari szakmunkásokat és gépésztechnikusokat is tanított - majd 91-től-jelenlegi beosztásában - ismét a malomban dolgozik. Elmondta, hogy már nincs nehéz, fizikai munka a területen. A régi .lisztesmolnár" kifejezés is idejét múlttá vált, mindenütt takaros a tisztaság. A búza sem hajón érkezik. Az „ősi" idők­re csak az épület belsejének fa-szerkezete emlékeztet, amelyet a gépek által keltett folyamatos rezgések enyhítésére építettek A malom kapaci­tása 300 tonna huszonnégy óránként, és folyamatosan, három műszak­ban dolgoznak. Évente egy hónapra leállnak, ilyenkor végzik el a kar­bantartási munkákat. Aztán kezdik újra, mert kell a kenyér. ssS Rendelési idő: hétfő: 11-13 óráig 16-18 óráig kedd: 11-13 óráig 16-18 óráig szerda: 11-13 óráig­csütörtök: 11-13 óráig 16-18 óráig péntek: 11-13 óráig­Cím: 1093 Budapest, Lónyay u. 28. Telefon: 217-3677 _______________________________ 5 F elhívás kutyásoknak A Ferencvárosi Állatorvosi Rendelőben a veszettség elleni védőoltás alkalmával minden kutya ingyenes bélféreg elleni tablettát is kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom