Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. december / 12. szám

Az egészségügyi és szociális ellátás jelenlegi helyzete és lehetőségei a IX. kerületben Az egészségügy folyamatos reformja 1993. évtől kezdődően szélesebb ala­pokra helyezte a szociális ellátást. Több szervezet, nagyobb létszámú szociális munkás nagyobb szakértelemmel fára­dozik a rászorulók segítésén. A szociális ügyek irányítása, fele­lőssége egyértelműen az önkormányza­tot terheli. Az állam törvénnyel és a költségvetés garanciáival segíti az ön- kormányzatok törekvéseit a szociális el­látás javítására. Kétségtelen, hogy az el­múlt években e téren lényeges a fejlő­dés, de a lemaradt kerületek lakossága számára a jelenlegi lehetőségeken túl még számos anyagi és szociális feladat várja a megoldást. Az elmúlt években a munkanélküli­ség, a családok biztoaságának romlása, az amúgy is egészségtelen életmód to­vábbi rosszabbodását idézte elő. A sze­génység, a vele gyakran társuló devian­ciák igénytelenséghez, a környezet le­pusztulásához, a nyomor jelenlétéhez vezettek. Egyértelműen ezekre vezethe­tő vissza a lakosság leromlott egészségi állapota. Mai viszonyaink között az egész­ségügy is egyre több nehézséggel küzd. A fogászati ellátás csupán részleges tár­sadalombiztosítási finanszírozása, a kórházi ágyak számának csökkentése előtérbe helyezi a szolgáltatások lakos­ság által történő térítésének bevezetését, kiterjesztését. Romló anyagi, szociális viszonyok mellett növekvő anyagi ter­hek a lakosság számára. Az ellentmon­dás látszólag feloldhatatlan. Mégis... A IX. kér. Egészségügyi Szolgálata (FESZ) a rendelőintézet önkormányzati hatáskörébe kerülése (1992) óta energi­kus ütemben fejlődött. Az önkormány­zat közel 300 millió Ft értékű műszerrel javította az ellátás színvonalát, új szak- rendelések indultak be. A kerület ma a főváros egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt, személyi állományát tekintve is kiváló rendelőintézetével rendelke­zik. Nagy adottság ez, amely a családor­vosi és gondozói hálózattal együttmű­ködve nyújthat megoldást a lakosság le­romlott egészségi állapotának javítására. Az egészségügyi szervezet egyik alap­vető feladatává válik, hogy a lakosságot ráébressze egészségi állapotának veszé­lyeztetettségére, annak időbeli felisme­résére, a szűrővizsgálatok igénybevéte­lére. Mindenkinek be kell látnia, hogy a betegség, a késői felismerés nagy gyógyszer és kórházi költségek mellett, táppénzen csak tovább növeli anyagi terheit és a családokat megoldhatatlan, kétségbeejtő helyzetbe hozhatja. Van megoldás, ha az egészségügyi szolgálatok és a lakosság közös akarat­tal és cselekvéssel oldják meg ezt a mindenkit veszélybe sodorható problé­mát. Az egészségügy kínálja a jórészt in­gyenes megelőző szolgáltatásokat. Kí­vánatos volna, ha a lakosság élne vele, felkeresné háziorvosát, és a komplex szolgáltatások keretében meggyőződne egészségi állapotáról. Van további fel­adat is. Mai tevékenységünk aránytala­nul a testi betegségekre irányul és nem helyez jelentőségének megfelelő súlyt a lelki panaszokra, bajokra. A gazdasági helyzetből adódó stressz, a neurózis, az egészségtelen életmód, a táplálkozás, az alkohol és a dohány­zás tömegesen nyilvánul meg egyéb testi betegségekben, amelyeket gyó­gyítanak ugyan, de az okok megszün­tetése, enyhítése helyett. Olyan jelenség ez, mintha a tüdő­bajos beteg esetében köhögésre ren­delnénk csillapító gyógyszereket. Meg kell tehát szerveznünk a lelki egészségvédelem orvos-egészség­ügyi megerősített bázisát, amely a la­kosság szenvedélybetegségeit, a min­dennapi élet miatti neurotikus meg­nyilvánulásokat, a helytelen életmó­dot hivatott gyógyítani, enyhíteni, megelőzendő az ezekből kialakuló testi betegségeket. Kívánatos, hogy ezt az átszervezést az egészségügyi szervezet komoly összefogással és az önkormányzat hat­hatós segítségével mielőbb oldja meg. A probléma nyilvánvalóan nemcsak az önkormányzat és az egészségügyi hálózat munkáját igényli. Benne van a ferencvárosi társadalom fiatalságának veszélyeztetettsége, az öregkorúak éle­tének szebbé tétele iránti kötelezettsé­günk és mindaz, amit saját erőnkből az emberek reményteljesebb jövőjéért te­hetünk. A feladat e célból szervezetek közreműködését is igényli. Kívánatos egy egyesület létrehozá­sa, amely mindenkit hivatott lenne összefogni, aki ennek az ügynek érde­kében tenni tud és akar, vállalkozik, vagy segítséget kínál. Kívánatos lenne egy ezt a célt szol­gáló alapítvány létrehozása, amely a ke­rületi szervezetek szponzorálása mellett be tudna avatkozni kritikus élethelyze­tekbe és oktatással, fiatalok táboroztatá­sával, konferenciák, ismeretterjesztő előadások szervezésével befolyásolná helyes irányba a lakosság életmódját. A feladat nemcsak egészségügyi és szociális indíttatású. Helye van benne a környezetvédelemnek is. Testi bajaink, lelki problémáink megoldása, életmódunk változása még utcáink, környezetünk gyakran riasztó képének átalakulásához is vezethet. Eredményeink ott is lemérhetők lesz­nek. Dr. Zakál Jenő gazdasági igazgató IX. kér. Egészségügyi Szolgálat Iritiuo Adótanácsadó, Könyvelő, Adatfeldolgozó, Szervező, Szolgáltató Kft. 1091 Budapest, Üllői út 45. Telefon: 215-1678,215-4803 Fax: 217-4200 Ingatlankezelésben tapasztalt szakembergárdával vállalkozunk társasházak és lakásszövetkezetek kezelésére, képviseletére, könyvelésére (saját kifejlesztett programmal). Vállalkozunk továbbá Rt.-k, Kft.-k, Bt.-k, egyéni vállalkozók, alapítványok, intézmények (iskolák) stb. könyvelésére, bérszámfejtésére, SzTK ügyintézésére, adóbevallások, mérlegbeszámolók készítésére. Szívesen állunk az Önök rendelkezésére korrekt kapcsolat kiépítésével. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom