Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1995. január / 1. szám
Új és régi arcok a Ferencvárosi Torna Club vezetésében Interjú dr. Szívós István ügyvezető elnökkel Még decemberben tartották az FTC 60. küldöttgyűlését az egyesület Üllői úti székházában, amelyen megválasztották a klub vezető tisztségviselőit, akik 1998. december 31-ig 'aradnak hivatalukban. Az ügyvezető elnök lűvábbra is a négy évvel ezelőtt megválasztott dr. Szívós István maradt. Helyettese, Deák László is megtartotta posztját A klub új - társadalmi - elnöke dr. Szerdahelyi Péter, a Földművelési Minisztérium közigazgatási államtitkára lett. Alelnökök: Nagy András, FM államtitkár, Furulyás János, a Zöld Mező MGTSZ alelnöke, Uzonyi Tamás, a Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója és Kelemen Iván, a Kordax Rt. elnök-vezérigazgatója. Lapunk a főállásban fogorvos dr. Szívós Istvánt kérdezte. —Kinek volt fontosabb az ön megválasztása, a küldötteknek vagy önnek?- A Ferencvárosi Torna Club elnökének lenni számomra megtiszteltetés, nem mindennapi feladat. A küldöttek pedig egyhangúlag választottak meg, tehát az ambíció köl,önösnek tekinthető.- Hogyan foglalná össze a közgyűlésig tartó időszakot?- A nehezén túl vagyunk. Minden poszton a megfelelő munkatársakkal dolgozhattam; sikerült jó vezetési stílust kialakítanunk.- Egy olyan nagy egyesület vezetésében, mint amilyen a Ferencvárosé, a gazdasági vagy a szakmai feladatok jelentenek nagyobb kihívást?- Elsősorban szakmailag kell rendben lennie az egyesületnek. Amennyiben a magas minőségű munka népszerűséggel is párosul, akkor a támogatók sem maradnak el. Alacsony színvonalú teljesítményt sem fenntartani sem reklámozni nem érdemes; így popu- laritásából veszít.- Hogyan áll most anyagilag az FTC?- Helyzetünk jónak mondható, bár egyre nehezebb a további feladatokat teljesítenünk. . - Mik lehetnek ezek a feladatok konkrétan?- Minden szakosztályunk fejlődhet. Azokban a sportágakban, amelyekben a hazai élmezőnybe tartozunk, a nemzetközi eredményességet kell szem előtt tartanunk.- A nagy klubokban folyó munkát a szurkolók elsősorban a labdarúgók teljesítményén mérik le...- Az NB I-ben mindig az élmezőnyben kell lenniük a focistáknak. Ki kell vívniuk a nemzetközi kupákban való indulás jogát. Erre idén is van esély. A fejlődés mértékét illetően nem szabad túlzásokba esnünk. A mércét jelenlegi és nem korábbi önmagunkhoz kell mérnünk. Nem szabad nosztalgiáznunk. Azok az idők elmúltak, amikor a WK győzelem volt az etalon. Ha tavaly a selejtezővel együtt két fordulót tudott menni a csapat, akkor idén ugyanezt kell teljesíteni, de már kiemeltként.- Egykori sportága, a vízilabda nyilván most is közel áll önhöz.- Pólóban kicsit felemásra sikerült az évad. A nemzetközi porondon, a LEN Kupában jól szerepelt a fiatal erőkből álló gárda, ugyanakkor az OB I-ben csak a hetedik helyen zárták a szezont. Wolf Péter edző nincs könnyű helyzetben, mert sok nagy egyéniséget kell pótolnia. Egy - legfeljebb két - év alatt beérhetnek a fiatalok.- A jégkorong mindig az egyik legeredményesebb szakosztály volt.- Most is a bajnoki cím megszerzése az egyik cél. Ezen kívül a BEK-ben kellene sikeresebbnek lenni. Mindezt úgy kell teljesíteni, hogy nincs saját pályánk és a fedett edzőpályára is csak ritkán tudunk rámenni.- Ebben a sportágban fordult meg a legtöbb külföldi játékos. Az FTC-Whirlpo- olban hemzseg a sok orosz és romániai idegenlégiós, és - ArkagyijAndrejev személyében - orosz az edző is; nem túlzás ez?- A lehetőségeket ki kell használnunk. Egy orosz mentalitású edző csak előny a hokisoknál. Szerintem azok a sportágak, ahol nincs idegenlégiós, halálra vannak ítélve. A külföldiek színt, érdekességeket hoznak a játékba.- Kettősség jellemzi a kézilabda szakosztályokat- A lányoknál folyó szakmai munkát nem lehet megkérdőjelezni. A KEK-döntő kivételével mindent megnyertek. Jó az utánpótlás színvonala; nálunk játszik a legtöbb saját nevelésű játékos és - mintegy másfél éve - sikerült nagy egyéniségeket is igazolni. A férfi kézilabda szakosztályt négy évvel ezelőtt le akarták fejezni. Ma ott tartunk, hogy az NB I/B élmezőnyében vannak. Saját nevelésű játékosokra számítottunk, akik szinte teljesen amatőr alapon küzdenek a második vonalban. Az ő teljesítményük szép példa arra, hogy hogyan sikerülhet önerőből működnie egy szakosztálynak. Van esélyük arra, hogy feljussanak az első vonalba, és ott már többféle lehetőség kínálkozik a fejlődésre.- Birkózásban egyfajta őrségváltás történt.- A küldöttgyűlésen elbúcsúztattuk Komáromi Tibor vezető edzőt, aki szövetségi kapitány lett. A helyét átvevő Kruj Iván személye garancia arra, hogy karfiolfülű sporttársaink is pótolni tudják mindazokat, akik kiöregedtek a szakosztályból. A Dölle Zsolt vezette tomaszakosztály, amely eddig is adott a válogatottnak versenyzőket, szintén előreléphet - leginkább itthon -, hiszen a felduzzadt nemzetközi mezőnyben különösen nehéz például a FÁK-országok versenyzőivel szemben helytállniuk.- A teke és a kerékpár mindig a siker- sportágak közé tartozott.- Ma is legeredményesebbeknek számítanak. A Schillerwein István vezette kerekesek több országos bajnokságot nyertek eddig, mint az összes többi klub együttvéve. A teké- zőknél a nők az erősebbek, ők nemzetközi szinten is kiemelkedőt tudnak nyújtani. Persze nem állunk mindenhol ilyen jól. A kajakkenu szakosztályt szinte egyedül a válogatott Zala György képviseli. Az úszóknál minden szempontból kiemelkedő munka folyik dr. Sós Csaba vezetésével, de azt nekünk is tudomásul kell vennünk, hogy ott nem egy-két év alatt lehet eredményt produkálni, hanem közel tíz év alatt 23
