Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1995. szeptember / 9. szám
A Híd túloldalán Kuncogós hangulatban étkeztünk a Műegyetem előcsarnokában megrendezett IDMC (ejtsd: Ájdíemszí) gálára. Valami fanyar cinkosság bujkált bennünk ezen a többihez hasonlóan füllesztő nyári estén. Program van. Nem kell kiöltözni - jött az információ a Lónyayba, de azért mégiscsak olyan volt, mintha színházba mennénk. A többiek is így érezhették, mert mindenki szép volt. Nem feltétlenül elegáns, hanem szép. Ünnepelni jöttünk a X. International Dancing and Moving Center záróestjét, megbámulni azokat, akik két héten át különböző mozgásművészetek koreográfiáit memorizálták külföldi és hazai mesterek irányításával. Tíz-tizenöt perces produkciók sorakoztatták fel a hangszínészet, az eu- ritmia, a butoh (japán mozgásszínház), a szamba, a dzsessz és az afrotánc alapelemeit. Remek hangulat uralkodott az aulában. Akkor is, mikor egyszerre dobbant szív és láb, meg akkor is amikor barátnőm azt súgta: fő, hogy a rokonok szeme büszkén csillogjon! Ezen a műkedvelők tanfolyamán két, számomra profinak tűnő megnyilvánulás azért akadt: az egyik a japán tánctanár szólója, a másik pedig Florosz Zoi fuvolajátéka. Ez utóbbi alatt egy ötéves forma lányka pörögni-táncolni kezdett. Olyan volt egy pillanatra, mint egy Bódy Gábor filmjelenet. Mindaddig, amíg Regős Pali bácsi, a rendezvény atyja, aki álfiatalos öltözetével, pontatlan konferálásával és fáradhatatlan műmosolyával addig is sokat rontott saját munkáján, rendre nem utasította a gyermek törökülésben ülő édesapját, hogy, nahát. Fergetegessé az afrotánc bemutatója tette a hangulatot. Egy Michelangelo Davis nevezetű, karcsú, hosszú hajú amerikai-afrikai koreográfus tanítványait dobolta be a színre Halász G. Péter és Deák Tamás, a közönség pedig tombolt. Hogy miért szeretjük mi annyira ezt az afrikai virtust? Meg is kérdeztem Deák Tamást: mire ez a nagy siker? Michelangelo Davis (USA)- A Davis személye, az élőzene és az afro eredendően tüzes hangulata. Az egész tele van szeretettel. Csak érezni kell. M. Tisztelt IX. kerületi polgárok! A Kormány 37/1995. (IV.5.) számon rendeletet hozott a lakó-, üzemi, intézményi és egyéb épületekben, illetve az azok területén meglévő - természeti vagy ipari katasztrófa, illetve háború idején az állampolgárok személyes védelmét szolgáló óvóhelyek (életvédelmi létesítmények, „légópincék”) nyilvántartásának megújításáról. A feladat teljes körű elvégezhetőségének érdekében a meglévő nyilvántartások pontosításához szükséges, hogy a lakosság is adjon tájékoztatást a tudomása szerint meglévő létesítményekről. Ezért kérjük a Tisztelt Lakosság önzetlen segítségét az alábbi tájékoztatás- kivágásával, kitöltésével és postázásával, vagy- személyes, illetve telefonon történő bejelentésével (lehetőleg munkaidőben). Segítségüket tisztelettel köszöni a BM Polgári Védelem Budapest Főváros IX. Kerületi Polgári Védelmi Parancsnokság 1092 Budapest, Bakáts tér 14. Telefon/fax/üzenetrögzítő: 217-1929 Puzder Attila pv. százados, parancsnok Az életvédelmi létesítmények nyilvántartásához ezúton közlöm, hogy a Bp. IX. kerület (Írsz.: ............).................................................út, utca, krt., tér*.........................házszám a latti lakó / üzemi / intézményi* épületben, illetve területén óvóhely található. Budapest, 1995..........................................................hó......................nap aláírás cím *Nem kívánt rész törlendő 19
