Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. szeptember / 9. szám

FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM különös mondat járt a fejemben, amit egy-két napja olvastam Fernando Pes- soa könyvében. „Néha arra gondolok, hogy soha nem hagyom el a Doradores utcát, s mikor ezt a mondatot leírom, felrémlik előttem az örökkévalóság.” Kolin Dóra Tisztelt Szerkesztőség! Önökhöz fordulunk segítségért mint Ferencváros lakosai, az alábbiak miatt: Tűrhetetlen a zajártalom a Köztelek utcai építkezések miatt. Nem elég az, hogy reggel hat órakor kalapálásra, dö- römbölésre, villanyförészelésre, munká­sok kiabálásaira ébredünk, ami este tíz óráig tart, ezt követően még szombat és vasárnap sem szünetel a zaj, amikor min­den dolgozó pihenésre és csendre vá­gyik. A környékbeli gyerekek riadtan éb­rednek és nekünk, felnőtteknek is nehéz kibírni a szünet nélküli idegtépő zajt. Nyár lévén az ablakokat zárva kell tarta­ni, de még akkor is behallatszik a lárma, jó esetben csak 22 óra után nyithatjuk ki. A munkagépek működtetésével a leve­gőszennyeződés is elviselhetetlen. Kérjük szíves segítségüket abban, hogy kérésünket az erre illetékesek fe­lülvizsgálják, és az építkezés folya­matát szabályozzák az elviselhetőség keretein belül. Kérjük levelünk közlé­sét a lapban, mert sérelmezzük, hogy a környékbeli lakókat semmibe veszik, és minden előzetes tájékoztatás nélkül fognak ilyen nagy építkezésbe. (Nevek és címek a szerkesztőségben.) * Tisztelt Köztelek utcaiak! A Köztelek utcai építkezéssel lapunk már többször foglalkozott. Először 1991 novemberben írtunk róla. A kör­nyékbeliek a munkálatok elviselhetet­len zajára panaszkodtak. Az illetékesek akkor ígérték, hogy hétvégén és a reg­geli órákban csendesebb tevékenységet folytatnak. ígéretüket annyira betartot­ták, hogy néhány hét múlva teljesen ab­bahagyták a munkát. 1993 nyarán újból panaszos levelet kaptunk a Köztelek ut­caiaktól, hogy leállt az építkezés és attól félnek, hogy a kiásott alap statikailag gyengíti a szomszédos épületeket, azok összedőlhetnek. Levelüket továbbítot­tuk az önkormányzat illetékesének, aki úgy tájékoztatott bennünket, hogy a sta­tikai vizsgálatok már folynak. Harma­dik évfolyamunk hatodik számában „A gödör” címmel újból feldolgoztuk az építkezéshez fűződő panaszokat. Mos­tani levelüket szintén továbbítjuk az ön- kormányzathoz és reméljük, hogy a Köztelek utcai építkezés a lehető legki­sebb felfordulással hamarosan befeje­ződik és végleg megnyugszanak a kedé­lyek a sok vihart kavart építkezés körül. Tisztelt Szerkesztőség! A sok, közös tulajdonba került ház kö­zös képviseletét - a vele járó gondnoki teendőkkel - legtöbbször erre szakoso­dott cégek vállalják. Az ehhez rendel­kezésükre bocsátott közös költségkeret (nevezhetnénk ,jcökö”-nek) ugyan egy­re nő, ám e cégek nagy része nem nő fel vállalt feladataihoz. Sokuk olykor az egykor sokat szidott IKV műszaki és pénzkezelési szintjét sem éri el, nem­hogy az érdekeinket jól képviselné! A mi házunk pl. úgy járt a TUMA Kft.-vel, hogy adminisztratív rendet­lenségük (?) miatt 380 ezer forint „kö- kö”-nket veszítettük majdnem el. Egy év után, ügyvédi segítséggel sikerült csak visszaszereznünk. A tulajdonossá vált lakótársak nem ébredtek még rá, hogy a vagyon megőr­zése állandó törődést kíván. Akadhat azonban több házban is olyan, aki meg­tenné, hogy a többiek segítségével vál­lalja az ügyek intézését és a pénzkeze­lést. Más kerületekben történt már ha­sonló összefogás, ezért gondoltam a következőkre: 1. A lap adhatna rendszeres tájékozta­tást e témában. 2. A lap vagy az önkormányzat szer­vezhetne olyan összejöveteleket pl. Intéző Bizottságban tevékenyke­dőknek, amelyek nem a panaszok­ról, hanem a konkrét problémák megoldásáról szólnának. 3. Jó lenne, ha az olvasók is beszámol­nának tapasztalataikról, ötleteikről, érdekelne a közös képviseletet vál­lalók álláspontja is. Tisztelettel: Pajzs András ny. mérnök, tanár Tisztelt Olvasónk! A rendszerváltozással egyidőben meg­változtak a tulajdonosi viszonyok és a tulajdonosi szemlélet is. Az elmúlt években született jogszabályok lehető­vé tették az önkormányzati lakások megvásárlását, felduzzadt a lakástulaj­donosi réteg. Saját dolgainkkal együtt pedig miénk a gond és a teher is. Az ál­lami kezelőszervek munkatársai fizeté­sért dolgoztak, nem volt sajátjuk a ház, a kert, a kapu, melyért felelősek voltak. Mint Ön írja, szidalom is akadt elég. Az újonnan alakult társasházak közösségei, tulajdonostársai legszívesebben maguk gondoskodnának otthonuk ügyeiről, csak az a baj, hogy az egyébként egy­szerűnek tűnő feladat az első megtett lé­pések után burjánzani kezd, szerteága­zóvá válik és felelősséggel is jár. A legtöbb lakóközösség azért vá­laszt közös képviselőt, hogy ne kelljen olyan valakin számonkémi a feladato­kat, aki addig jószomszédunk volt, va­lamint, hogy lehetőség szerint függet­len személy - vagy jogi személy - se­gítsen eldönteni az esetleges vitákat. Bármennyire is szép az elképzelés, Közlemény Legutóbbi lapszámunkban megjelent Lakássorsok c. tájékoztatónk kap­csán felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy októberben dr. Sersliné Kócsi Margit főépítész a nagy érdeklődésre való tekintettel további részletes in­formációt ad a Ferencváros újságban. A Ferencvárosi Önkormányzat Oktatási - Kulturális és Sport Bizottsága által meghirdetett 1995-ös képzőművészeti pályázat eredményhirdetése és tárlatmegnyitó­ja szeptember 27-én 17 órakor a Ferencvárosi Pincetárlatban (IX., Mester u. 5.) lesz. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom