Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. június / 6. szám

FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM Felhívás Az 1850-ben alakult Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamarát - amely annak idején egyebek között a Gabonakeres­kedelmi Csarnok, a Pesti Áru- és Érték­tőzsde alapítását, a szabad vámterüle­tek létrehozását kezdeményezte, s kü­lönösen nagy szerepet játszott a kisipa­rosság és kiskereskedelem fellendítésé­ben - 1948-ban egyetlen tollvonással megfosztották vagyonától, tevékenysé­gi lehetőségeitől. Az 1994 végén megszületett kama­rai törvény tette lehetővé a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara újjászüle­tését, amely - folytatva a régi hagyo­mányokat - európai módon, elsősorban a szolgálat és a szolgáltatás révén kíván hozzájárulni az üzleti élet felvirágozta­tásához. A törvény értelmében minden fővá­rosi bejegyzett vállalkozás tagja a Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamará­nak. A cégek maguk választották meg küldötteik révén kamarai vezetőiket, maguk döntöttek a tagdíjak mértékéről, maguk határoztak programjukról. A Kamara a vállalkozók gazdasági önkormányzata, amely fokozatosan át­vesz majd bizonyos állami feladatokat, mivel a törvényhozók abból indultak ki, hogy a gazdasági élet tényleges sze­replői tudnak legjobban dönteni saját ügyeikről. A BKIK egyik legsürgetőbb feladatának tekinti a szolgáltató centru­mok létrehozását, s ezen belül azt a cél- kitúzését, hogy minden fővárosi kerü­letben megnyissa szolgáltató irodáit. A kerületi szolgáltató irodák első­rendű rendeltetése lesz, hogy a kisipa­rosok és kiskereskedők helyben, min­den felesleges bürokráciát kiiktatva in­tézhessék ügyes-bajos dolgaikat az egyéni vállalkozói igazolványok be­szerzésétől a térítésmentes adótanácsa­dásig. Ezekben az irodákban a kerületi önkormányzati hivatalok, valamint az APEH képviselői is a BKIK tagok ren­delkezésére állnak majd, s minden olyan információ része lesz a szolgálta­tásnak, amit az üzleti élet igényel. A BKIK arra kér minden fővárosi vállalkozót, hogy támogassa elképzelé­seit, s vegye igénybe szolgáltatásait. Az önkényes lakásfoglalók kilakoltatásának fő elvei és lebonyolítása 1. Alapelv: Az önkényesek kilakoltatása nem et­nikai kérdés és nem emberjogi kérdés, ha­nem jogkérdés. Az önkényes lakáselfoglalók nem él­vezhetnek előnyt a lakásigényléssel ren­delkező lakásra várók között. Ha egy önkényes a felszólítási idő alatt a felszólított lakásból egy másik üres lakásba megy önkényesen, vagy egy má­sik önkényessel cserél, a felszólítást nem kell megismételni és a kiköltözési határ­idő változatlan. 2. Az eljárás menete: a) A lakáscsoport dolgozói felmérést végeznek a lakásban tartózkodókról, fel­szólítják őket a 15 napon belüli távozásra. A felszólítást átvetetik velük. b) A 15 nap letelte után a rendőrség bevonása nélkül, biztonsági emberek mennek ki és szóban újra felszólítják tá­vozásra az önkényeseket. Határidő: 3 nap. c) 3 nap után a biztonsági emberek, 3- 4 fő, kimennek rakodómunkásokkal, szál­lítóeszközzel. Bármilyen erőszak alkal­mazása nélkül leltárba veszik az ingósá­gokat és elszállítják azokat egy elkülöní­tett raktárba. Az ajtót lepecsételik, a zárat kicserélik és még aznap a lakás hasznosít­hatóságáról értesítik a lakáscsoportot. Ezidáig az adminisztratív költségeket, a raktározás és őrzés költségeit az önkor­mányzat viseli, az elszállított ingóságokat az önkormányzat a tulajdonos számára sértetlenül kiadja. d) Amennyiben az önkényes magatar­tása, agresszivitása meghiúsítja a kétsze­res határidőn túli békés kilakoltatást, ak­kor azonnali bírósági végrehajtásra adjuk át az iratokat. A Ptk. módosítása miatt lehetőség van nem peres eljárásban az azonnali végrehaj­tás foganatosítására. Ezt bírósági végrehaj­tó végzi a végrehajtott anyagi terhére. A ki­lakoltatás költségeit az önkényes számára fogjuk leszámlázni. Az ingóságokat lefog­lalják és nemfizetés esetén elárverezik. Egy kilakoltatás költsége kb. 28- 40 000 Ft között van. Maximálisan 60 nap alatt megtörténik a végrehajtás, a végrehajtás ellen felleb­bezni nem lehet. 3. A lakás hasznosításának gyors le­hetőségei: a) Szükség esetén az azonnali felújítás megkezdése, szanálási felhasználás (a fel­szabadult lakások kb. 50%-át érinti) és a tapasztalat az, hogy a felújítás alatt a vál­lalkozó védi a munkaterületét. b) Azonnali pályáztatás, eseüeg azon­nali felújítási kötelezettséggel, függeüe- nül a rendeletben előírt negyedéves inter­vallumtól, rövidített jelentkezési határidő, gyors bizottsági elbírálás. c) Lakásállományból való törlés, lak­hatatlanná tétel. Maximális határidő: 1 hét. d) Ezen rövid időtartam alatt kb. 2 na­ponta a biztonsági emberek helyszínen el­lenőrzést tartanak a lepecsételt lakások­nál, hogy elejét vegyék az újabb elfoglalá­soknak. 4. Korlátozott méltányossági lehe­tőség: Szociális bizottsági javaslat alapján polgármesteri jogok: a) Közvetlenül a polgármesterhez kell benyújtani - az első 15 napon belül. Méltányosságban csak az részesülhet, akinek érvényes lakásigénylése van bead­va, vagy azt beadhatná, de még nem tette meg. b) Az önkényes méltányossági kérel­me elbírálásának a határideje: az első ha­táridőtől számított 30 nap. A végrehajtás e 30 nap alatt szünetel. c) Fő szabály azonban a méltányosság megítélésénél is, hogy csak kivételes eset­ben maradhasson az önkényes abban a la­kásban, amit önkényesen elfoglalt. Ez preventív szempont arra az esetre, ha lakásigényléssel rendelkező önkénye­sen akarna elfoglalni lakást, hiszen szá­molnia kell azzal, hogy az elfoglalt lakás­ban úgysem maradhat. Dr. Kigyóssy László jegyző 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom