Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1995. május / 5. szám
Kétezerig érvényes a „beszélő” szám? A kormány a napokban jelentette be, hogy javasolják a személyi szám nyilvántartásokban való használatának 2000-ig törlétw meghosszabbítását. A parlament a gazdasági stabilizációs törvénnyel egy időben fogja tárgyalni a polgárok adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény elfogadott módosítási javaslatát. Az indoklásban szerepel: nem maga a személyi szám használata alkotmányellenes, hanem a szám alapján nyilvántartott adatok határozott cél nélküli összekapcsolását, felhasználását tiltja az Alkotmánybíróság döntése. Erre vonatkozóan azonban vannak jogi garanciák. Ezek nem mások, mint az 1993-ban életbe lépett adatvédelmi törvény, illetve hozzá kapcsolódó elemei, melyek megszabják, hogy kiről mit lehet nyilvántartani, ki és mit tudhat meg a nyilvántartásokból. Ma Magyarországon az összes nyilvántartás személyi szám alapján történik, így az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal is ezek alapján tartja nyilván az összes állampolgárt. Adminisztrálják a polgárok nevét, névváltozását, lakhelyét, lakhely- változását és az anyakönyvi adatokat. Az adatok kiadhatók hivataloknak, vállalatoknak és az APEH-nek is, ha megfelelően igazolni tudják a jogosultságukat. Külön bizottság bírálja el, hogy elég megalapozott-e az indok. Az állampolgárok személyazonosságuk igazolása után megtudhatják mi van az adatbázisukban, de megtudhatják azt is, hogy mikor és ki kérte az adataikat. Az APEH szintén személyi szám szerint tartja nyilván az adóalanyok adóztatásához szükséges adatait. Ezek az adatok az adóalany beazonosítói, vonatkoznak a pénzforgalomra, tevékenységi körökre, a telephelyekre, címekre. Az állampolgároknak levélben kell jelezniük a területileg illetékes adóhivatal ügyfélszolgálatának, ha szeretnének betekinteni a rájuk vonatkozó nyilvántartásba. Az APEH válaszlevelében megjelöl néhány időpontot, amelyekből ki lehet választani a legmegfelelőbbet. Adatok a fekete piacon... Az emberek többsége szinte naponta találkozik otthonában valamiféle prospektussal, amelyben különböző csomagküldő szolgálatok lepik meg azzal az örömhírrel, hogy ő a főnyeremény boldog tulajdonosa. „Boldogságunkat” tovább fokozzák, hogy külön kedvezményeket ígérnek, ha megadjuk barátaink, szomszédaink nevét, pontos címét, telefonszámát. Ez azonban már az illegális adatkereskedelem körébe tartozik, s kevesen tudják, hogy bűncselekményt követnek el, ha kiszolgáltatják környezetük adatait. Ma kaotikus állapotok uralkodnak az információs piacon. Több illegális adatbázis is működik, s az ezeket birtokló cégek szabálytalanul ugyan, de hatalmas bevételre tesznek szert. A szakértők szerint az illegális adatkereskedelem ellen hatékony védekezés lenne az adatvédelmi ombudsman. Egy szószólói iroda külön apparátussal foglalkozhatna a jogtalan vagy személyiségijogokat sértő adatlekérésekkel. A „beszélő” szám és a személyiségi alapjogok védelmének kérdése A személyiségi alapjogok védelme az állam elsőrendű kötelessége, amelynek az alkotmánybírák szerint kétféle módon tehet eleget. Vagy a személyi szám használatát, vagy az azonosítóhoz rendelt információk kiadhatósáA személyazonosító jel használatára jogosult szervezetek- Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal és helyi szervezetei (ideértve például az anyaköny vező- ket, a gyámhatóságot is)- ingatlan-nyilvántartó szervezetek- honvédelmi szervezetek- idegenrendészet- választási bizottságok- bíróság- ügyészség- rendőrség- büntetés-végrehajtási szervezetek- nemzetbiztonsági szolgálatok- külföldi magyar konzulátusok (ha olyan ügyet intéznek, amelynél az ottani belföldi hatóság kérheti az azonosítójelet)- adó-, illeték- és vámhivatal (1995. december 31-ig, de az addig keletkezett ügyben később is)- társadalombiztosítási szervezetek (1995. december 31-ig)- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (1995. december 31-ig)- munkaügyi hivatalok (1995. december 31-ig)- a munkaadók (kifizetőhelyek) adó- és társadalombiztosítási ügyekben (1995. december 31-ig) gát, illetve az ilyen alapon felépített nyilvántartások összekapcsolását kell korlátoznia. Rövid ideig tartó átmeneti szabályozás után született meg 1992-ben a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról rendelkező törvény. E két jogszabály kimondta, hogy adatokat csak törvényi felhatalmazás alapján és meghatározott célra szabad gyűjteni, a különböző adatbázisok összekapcsolása tilos, az állampolgár pedig a róla nyilvántartott összes adatot megismerheti, adott esetben kezdeményezheti azok korrekcióját, és rendelkezhet más célra történő felhasználású korlátozásáról vagy tilalmáról. A törvényhozók döntöttek arról is, hogy a társadalombiztosítási, az adó, vám és illeték- hivatali, a népegészségügyi és a munkaügyi nyilvántartások 1995. végétől nem használhatják az azonosító kódot, saját rendszert kell kidolgozniuk. Ennek megfelelően át kell alakítani azokat a nyilvántartásokat, amelyek jogosultak e jel használatára, az új azonosítóról tájékoztatni kellene az állampolgárokat. Mindez jelentős költségvetési következményekkel járna, e mellett az állampolgároknak kellemetlenséget okozna, hiszen újabb számot kell megjegyezni és nem utolsó sorban az átállás időszakában a nyilvántartások, így az adó- és társadalombiztosítási nyilvántartás megbízhatósága gyengülne. Ezért a személyi számmal azonos személyazonosító jel használatát -a kormány javaslata alapján - 1999. december 31-éig lehetővé tennék a közigazgatás egyes területein. Az adatvédelmi szakértők szerint a kormány javaslata mögött nem annyira a nyilvántartási rendszerek átalakításának milliárdos nagyságrendű költség-megtakarításának szándéka áll, hanem hogy létrehozzanak egy mindenkire és minden adatra kiterjedő nyilvántartást. Mindez nagyban segítené a feketegazdaság és az adócsalók elleni hatékony fellépést, de ugyanakkor felvetné az állampolgárok teljes kiszolgáltatottságának lehetőségét is. A védelmet számunkra - mint állampolgároknak - nem a kód eltörlése, hanem a megfelelő jogi szabályozás és a hatékony ellenőrzés segíti. Olyan ellenőrzés és olyan jogi szabályozás, amely kizátja, hogy az azonos kóddal működő rendszerek összekapcsolása révén megvalósultiasson a polgárok totális ellenőrzése. 18 7
