Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. január / 1. szám
Szabó Iván képviselő' beszámolója „Szikénk van, fájdalom- csillapítónk kevés” Megtelt a Ferencvárosi Művelődési Központ nagyterme november 22-én este. Szabó Iván pénzügy- miniszter ezúttal a kerület képviselőjeként tartott beszámolót, ám mondandója nemcsak az érdeklődő ferencvárosiaknak szólt. B jelenlevők megismerhették a kerület adottságait, az elmúlt közel három év sikeres és sikertelen törekvéseit. A képviselő ismertette, hogy a kerületben négy százalékkal több nyugdíjas él, mint általában a fővárosban, a lakász- szám némileg kedvezőbb a budapesti átlagnál /egy lakásra 2,3 fő jut, szemben az átlagos 2,49-cel/, bár az otthonok területe itt kisebb és a szobaszám is alacsonyabb. Csaknem teljes a köz- művesítettség, a telefonellátottság is viszonylag jónak mondható: száz lakos csaknem huszonkét telefont mondhat magáénak. A közbiztonság javításában mind nagyobb szerepet kap a polgárőrség, kiemelkedően javult a közúti közlekedési fegyelem: tavaly 238 közúti baleset volt, idén eddig mindössze 98. A Ferencvárosi pályaudvar felszámolásával értékes építésre és parkosításra alkalmas területet nyert az önkormányzat. Felépült 206 lakás, ebből 72 állami pénzből. A kerületi önkormányzatok nem tudnak megbirkózni az önkényes lakásfoglalókkal - emelte ki Szabó Iván lehet hogy a pénz, az eszközök, netán a szándék hiányzik hozzá, félreértelmezett szociális szempontok is szerepet játszhatnak a döntés elodázásában. „Ezt a ciklus elején fel kell vállalni” - fűzte hozzá, feltehetően a következő kormányzati időszakra utalva. Az önkényes beköltözők többnyire azokban a zónákban jelennek meg véleménye szerint, amelyek a bűnözés melegágyai, zugkocsmákat üzemeltetnek s ahol egyéb illegális tevékenység folyik. Elismerte, ez nemcsak a kerület problémája, megoldása kormányzati, törvényhozói feladat is, amelyre négy év alatt nem lehet vállalkozni. Három évkormányzati nézőpontból Az ország gazdasági helyzetét vázolva a miniszter tisztázni kívánta, mi a valóság, mert „a sajtó tele van bizonyos szövegekkel”. A költségvetésben egyensúlyt kell teremteni, a deficit nem növelhető - hangsúlyozta - miközben gyakran éri az a vád a kormányt, hogy szociálisan érzéketlen, sürgetik az államháztartás reformját, ami csak akkor végrehajtható, ha „belegyalogolnak” bizonyos társadalmi rétegekbe. Két lehetőség közül lehet választani: elkezdik lenyomni a lakosság életnívóját vagy a gazdaságot erőnek erejével növelik. Ez utóbbi a mi alternatívánk - jelentette ki. Magyarország az egyetlen a térségben, ahol csökkent és nem nőtt az infláció, az egyensúlyi politika tehát eredményes volt. A cse- hek(?) és a lengyelek által követett sokkterápia kemény megpróbáltatás volt a lakosságnak. 21 milliárd dolláros államadósságot örökölt az új kormány, az eltelt három évben a gazdaság teljesítménye 25 százalékkal csökkent. Mindez alapvetően meghatározza a költségvetési hiányt. Az adóprés növelésével azonban már nem növelhetők a bevételek. Inkább az adóterhek mérséklése gerjesztheti a piacot - vélekedett a pénzügyminiszter. Ezért is tett javaslatot a társasági adó negyvenről 36 százalékra történő csökkentésére. /A javaslatot azóta már megszavazta a parlament - a szerk. /Ekkora adócsökkentés évtizedek óta nem volt - tette hozzá. Ezzel párhuzamosan „kőkeményen” szigorítják az adóellenőrzést. Reményei szerint ennek hatására jövőre több lesz az APEH üldözöttéinek száma, sőt „utói is érik őket”. Ez annál is inkább kívánatos, mert az ellenőrizetlen, nem adózó fekete gazdaság legalább a gazdaság negyedét teszi ki. Felszólította a jelenlévőket, hogy azzal segítsék e törekvés sikerét, hogy minden alkalommal számlát kémek a vásárlásoknál. Január 1 -je után az APEH ellenőrei bezárathatják azt a boltot, ahol nem adnak számlát. Az ország fele rosszabbul él A társadalom jövedelmi viszonyait jellemezve rámutatott, hogy a középréteg nemhogy gazdagodna, de lefelé csúszik. A lakosság 47 százaléka ugyanúgy vagy jobban él, mint a korábbi években, 53 százaléka azonban rosszabbul, nem kevesen sokkal rosszabbul. A személyi jövedelemadó-rendszer jövő évi változása ezt igyekszik némileg korrigálni, hiszen a húsz és harmincötezer forint között keresők kevesebbet adóznak, míg több adót az évi egymilliónál magasabb jövedelműek fizetnek majd. Támogatást kért ahhoz, hogy megállítsák a béren kívüli juttatások növekedését, mert azok után a munkáltatók nem fizetnek sem adót, sem tb-járulékot. Az ilyen típusú juttatások évente mintegy nyolcvan százalékkal növekedtek. Befejezésül Szabó Iván ígéretet tett rá, hogy az ipar után a mezőgazdaságban is megindul a növekedés, igaz, lépésről-lé- pésre araszolva. „Szikénk van, de fájdalomcsillapítónk kevés. A genny már kijött, de a sebeket még be kell varrani ” A demagóg ígérgetők tudják magukról, hogy esélytelenek - zárta beszámolóját -, ő nem ígér, mert van esélye. Előttünk a 100. világkiállítás Barsiné Pataky Etelka expofőbiztos az 1996-os budapesti világkiállítás szervezésének jelenlegi állásáról beszélt a megjelenteknek. Eddig negyvenöt ország jelezte részvételét valamint több multinacionális cég. 12-15 millió látogatóra számítanak, a rendezvény várható költsége egy milliárd dollár. A téma a kommunikáció, a telekommunikáció lesz. Az expo azt hivatott megjeleníteni, hogy az új Európa központja lehet Magyarország. Ezt azzal is kifejezik, hogy az építményeket köralakban állítják fel, mintegy kerekasztalt szimbolizálva, melyhez meghívják a világot. A századik világkiállítással kaput nyit az ország a térség minden állama felé. Az expo fölött lebegő napkorong az összetartozás jelképe. Ötvenöt napig várják a látogatókat a világ minden részéről. Az előadásokat követően a pénzügy- miniszter és az expofőbiztosasszony az érdeklődők kérdéseire válaszoltak. Kékesi Katalin 10
