Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. március / 3. szám
Az iskolaszék egyetértésére van szükség az iskolai házirend elfogadásához is, és általában az iskola működésével kapcsolatban bármilyen kérdést megtárgyalhatnak, és javaslataikat az iskola igazgatójának vagy az iskola fenntartójának (polgármesternek) megküldhetik tovább intézkedés céljából. Az iskolaszék javaslatát az önkormányzat képviselőtestülete is köteles megtárgyalni. Ha az iskolaszék jogait nem tartják tiszteletben, például az iskolát fenntartó vagy az iskolaigazgató stb. akkor az iskolaszék bírósághoz fordulhat sérelmének orvoslásáért. Az iskolaszék kötelességei? A diák kérdéseket tehet fel az iskolaszékhez, amely köteles azt a legközelebbi ülésén megtárgyalni és megválaszolni. Ugyanilyen kötelezettség terheli a szülő írásbeli javaslatának megvizsgálását illetően. Az iskolaszék egyes döntéseivel szemben bírósághoz is lehet fordulni jogorvoslásért. Az angolok azt mondják, a puding próbája az, hogy megeszik-e. Az iskolaszék esetében tegyük hozzá azt is, hogy nekünk azt kell megennünk, amit főztünk. Jó étvágyat! Budapest, 1994. február 14. Dr. Somogyi János Telefont saját erőből? Válasz márciusban várható alóban 45 ezer forintért juthatnak telefonhoz a József Attila lakótelepiek? - tettük fel a kérdést a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság illetékesének. Egyelőre még nincs eldöntve, a végleges válaszra március végéig várni kell. Közismert, hogy a Matávot (Magyar Távközlési RT-t) múlt év végén privatizálták. A két új külföldi tulajdonos, a német DBP Telekom és az Ameritech a részvények 30 százalékát szerezte meg. Ez a tulajdonosi hányad már komoly beleszólási jogot ad, érthető tehát, ha a beruházási döntések előtt alaposan tájékozódni akarnak a Matáv háza táján. Most mérik fel, hogy a beruházások miként állnak és mik lesznek a lehetőségek. Aztán, vagyis március végére készülhet el a Matáv idei terve és a következő három év fejlesztési programja. Ami a ferencvárosiakat illeti, itt a helyzet felemás. A kerület belső részét a tavaly átadott István központ teljesen ellátja, a külső, Ferenc központhoz tartozó területen azonban sokan várnak telefonra. Egy lehetséges megoldásként merült fel az úgynevezett „önerős fejlesztés”. Tudni kell, hogy ez küzműfejlesztésnek minősül, a szervezést tehát az önkormányzat végzi, nem a Matáv. Ezzel a megoldással az előzetes tárgyalások során a kerületi önkormányzat is egyetértett, a végleges szerződést azonban - éppen a Matáv privatizációja miatt - már nem sikerült megkötni. Az ország egyéb településeinek fejlesztési tervével együtt most a ferencvárosi is a Matáv vezérkarának asztalán van. A döntés néhány héten belül megszületik, s nincs kizárva, hogy végül az „önerős” konstrukció valósul meg. Épp ezért érdemes néhány szót szólni az önerős telefonról. A konstrukciót gyakorlatilag a telefonra váró emberek találták ki, még a nyolcvanas évek végén. Akkor még egy-egy utcában fogtak össze a tehetősebb polgárok, s néha 60-70 ezer forintot is felajánlottak a mielőbbi telefonbekötésért. Ma már inkább egész kerületek vagy kerületrészek fejlesztése valósul meg így, s az embereknek is kevesebbet kell fizetniük. 1992-ben Zuglóban indult először ilyen méretű fejlesztés. Akkor 35 ezer forintot tettek le az igénylők, akiknél ma már csörögnek a telefonok. Hasonló beruházás indult azóta Kispesten, Soroksáron, Pestszenterzsébeten, Csepelen, a XIV. kerületben és Zugló egy másik területén. Ezekben a kerületekben már csak 45 ezret fizetnek egy vonalért. A kifejezés tisztázásáért említjük meg, hogy az önerős fejlesztés valójában „harmaderős”; egy telefonvonal kiépítése ugyanis a Matávnak körülbelül 120 ezer forintba kerül, s ehhez járul hozzá 45 ezerrel a polgár. Valójában azonban neki sem kerül 45 ezerbe. Először is 15 százalékot közműfejlesztési hozzájárulásként máris visszatérít az önkormányzat. Másodszor: az eddigi tapasztalatok szerint miden önkormányzat meg tudott állapodni a területén működő OTP-vel valamilyen kedvezményes hitelakcióról. Néhol a teljes összeget meghitelezte az OTP, s a kamat 30 százalékát az állam vállalta magára. Végül pedig a telefon bekötésekor a Matáv két kedvezményes ajánlatot tesz. Az akkor érvényes belépési díj és a befizetett 45 ezer forint közti különbséget letelefonálhatja az előfizető, vagyis addig nem fizet a beszélgetései után, amíg ez a keret ki nem merül. Választhatja azt is, hogy maga rendelkezik a telefonjáról, ennek akkor van előnye, ha elköltözik vagy eladja a lakását - aminek a telefon révén megnő az értéke. Látható tehát, hogy a 45 ezres „önerős” fejlesztéskor is gyakorlatilag ugyanannyiért jut telefonhoz az igénylő, csak egy nagyobb összeget előre fizet be a Matávnak. A Matáv számára ez azért előnyös, mert adott esetben nem volna elég pénze a beruházás elindításához, az igénylők így mégis két éven belül megkapják a telefont. Még egy hírt kell itt közölni, ami sajnos se nem vigasztaló, se nem előnyös, de tény: a telefonbelépési díjakat (ami most 12 ezer forint) nem a Matáv állapítja meg, hanem az árhatóság, vagyis a Pénzügyminisztérium, illetve a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, s ez a díj hamarosan 25-30 ezer forintra emelkedik. Sovány vigasz, hogy ez már alig kevesebb az önerősnél. Galvács László 2 A gyereknek nem lehefa igazw
