Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. december / 12. szám

kék szüleinek akár külön anyagi támogatása révén is - annak érdekében, hogy létrejöhessen és kiszélesedjen a mindenki által fontosnak tartott ROMA ÉRTELMISÉG.

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK

VÁLASZTÁSI MELLÉKLETE

Kovács József

1972-ben születtem, Bedőn. Nőtlen vagyok. 1988- tól élek Budapesten. Vízszerelő szakmunkásként dolgozom.

A cigányság nehéz helyzetét átérezve, oly módon szeretnék segíteni, hogy egy, a kisebbségi önkormányzat által létrehozható szolgáltató vállalkozást szerveznék, amely elsősorban a cigányok által lakott önkormányzati lakások rendbehozatalával nyújtana a családok számára emberibb életkörülményeket.

Nevem Daróczi János Gyula. Negyvenkét éves, szociális munkás vagyok.

Három gyermek apja. Jártam az Államigazgatási Főiskolára és a Budapesti Tanítóképző Főiskolára. 1984-től dolgoztam a Budapest Főváros IX. kerületi Tanácsban mint a Cigány Koordinációs Bizottság titkára, később ugyanezt a munkát a X. kerületben folytattam. Összesen tizenegy évet töltöttem ebben a munkakörben. Feladatom volt a cigányság összproblémáinak segítése, megoldása (segélyek, lakásügy stb.). Jelenleg is a kerületben lakom, és itt is dolgozom.

Tagja voltam a Phralipe Független Cigányszervezet alapító csoportjának, ahol később titkárrá választottak, majd a Roma Parlament megalakulásában vettem részt.

Tehát módom volt megismerni mind a kerület, mind pedig az ország cigányságának helyzetét. Tudom, mik a problémák, hol lehetne előrelépést felmutatni.

Megválasztásom esetén, amihez kérem a kerületi cigánylakosság támogatását, a következő elképzeléseim lennének:- munka és munkahelyteremtő programok megszervezése és beindítása,- folyamatosan átvizsgálni a kerület cigánylakosságának lakáshelyzetét, ebbe való lakáshoz jutási koncepció kialakítása,------------------------------------------------------------------ ROMA- a jogszerű segélyezési formák átvizsgálása, és ebbe való segítségnyújtás a rászorulóknak,- cigányklubok alakítása, ezen belül a kultúra ápolása, hagyományőrzés, régi mesterségek felelevenítése stb.,- cigány közösségi ház létrehozása (kulturális központ),- valamint cigánygyerekek oktatásának hatékonyabbá tétele, különböző oktatási programok elkészítése és bevezetése, egy speciális szak kialakítása során.

Ha elnyerem bizalmukat, és megnyerem szavazatukat, úgy a fent említett programom megvalósításáért legjobb tudásom szerint mindent elkövetek.

Nevem Pozsár Sándorné, szül. Kökény Györgyi. Budapesten születtem, 1940. január 19-én.

Munkáscsaládból származom, ketten vagyunk testvérek.

Az általános iskola elvégzése után mentem férjhez, házasságomból tizenkét gyermek született. Egy sajnos meghalt, a kislányát én neveltem fel és adtam férjhez. Nyolc gyermekem már házasságot kötött. Összesen 12 unokám, és 2 dédunokám van. Három gyermekem még kiskorú. Már tíz évvel ezelőtt elváltam, azóta egymagám nevelem gyermekeimet.

Huszonkét évet dolgoztam le a Budapesti Hőerőmű Vállalatnál, összesen harminckét év munkaviszonnyal rendelkezem. 1990-től az IKV-nál dolgoztam, azonban 1993-ban munkanélküli lettem. Éltem a lehetőséggel, hogy előnyugdíjba mehettem. A nyugdíjam 7900 Ft.

Mint a háborús generáció majd minden tagja, én is igen nagy szegénységben nőttem fel, és sajnos sohasem volt könnyű az életem. Mindig szegény emberek között éltem, és amikor csak tudtam, segítettem a rászorulókon.

Öt éve veszek részt aktívan, a Nagycsaládosok Egyesülete tagjaként, a segélyakciók lebonyolításában, a szegények problémáinak megoldásában. 1993-ban beléptem a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségébe, ahol cigány és nem cigány embereken segítek. Tevékenységem elismeréseként 1994. szeptember 8-án megválasztottak a kerületi szövetség elnökévé.

Szövetségünk szlogenje szerint - „együttélés és megbékélés” - dolgozom, segélyakciókat szervezek. Legutóbb sikerült egy gyermeknapot tartanunk, ahol játékokat, süteményeket adtunk a tagság gyerekeinek.

Fő célom, hogy tudásom legjavát adva, a lehetőségek szerint segítsek a rászorulókon. Amennyiben tá-