Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. október / 10. szám

A hajdani alagút, amelyen a kofa­hajókból az áruszállítás, feltöltés folyt, ma már csak segédszerepet játszik a vá­sárcsarnok életében, rajta targoncával le­het közlekedni, és döntően a szemét el­szállítását szolgálja. Az átrakodásra sokkal modernebb és olcsóbb technoló­giák léteznek. A csarnokba igen változatos szállí­tóeszközön érkezik az áru, a kamiontól a kisteherautóig, és a kirakodás a pince­szinten történik. Gyorsan, szakszerűen, gépesítve. Ezt követően a járműveknek el kell hagyniuk a terepet. Jogszabály írja elő ugyanis, hogy teher és haszon- járművek tárolását, parkolását minden tulajdonosnak saját telephelyén kell megoldania. Nem teheti meg tehát pl. a József Attila lakótelepi lakos - jogszabályi előírás szerint - hogy haszonjárműjével a saját lakótelepén parkoljon. Erre a cél­ra bérelhető őrzött parkolók vannak, pl. a Szabadkai úton.- Ha épül pl. egy szolgáltató in­tézmény, az köteles elsősorban a par­kolást megoldani?- Mindenki a saját telkén belül köte­les megvalósítani a tevékenységéhez tar­tozó funkciókat, így kiemelten az ügyfél­kör parkolását is. Többek között azért is települ sok cég a Ferencvárosba. Az ötö­dik kerületben például 2-3-4 szint mély­ségű parkolókat kell építeni a beépített­ség miatt, ehhez jön még a telekár, így a költség igen magas. A Ferencvárosban a kifizethető telekérték mellett nyitott terü­letek vannak a Haller úton kívül, nem kell négy szint mélységig építkezni. Utóhang. Közlekedés, parkolás, környezetvé­delem - összefüggő kérdések, mind­egyiknek ezer ága-boga. A buddhisták szertartása jut eszembe, amelybe a hét végén belepislantottam. Hitük szerint szeretettel, a művészet erejével megtisz­títják a Dunát. Ki tudja? Dicsőség a földön a jóakaratú embe­reknek! Vitkóczi Erika Egy téma, amely az „utcán hever”: a közlekedés és velejárói- A forgalmi rendet a főváros szabá­lyozza, a kerületnek kérései, indítványai lehetnek. A tömegközlekedésben a fő­városnak döntési, a kerületeknek pedig csak indítványozási joguk van. Ezért, ha valakinek ilyen jellegű észrevétele, problémája van, célszerű közvetlenül a fővárosi önkormányzathoz fordulnia. A gyakorlat azt mutatja, hogy a külső ke­rületekben, ha van ilyen igény, vi­szonylag hamar telepítenek éjszakai já­ratot. Bár annak idején, mikor az üggyel átfogóan foglalkozott az önkor­mányzat képviselő testületé, kérést in­téztünk a fővároshoz, hogy a 81-es járat József Attila lakótelepi és Aszódi lakó­telepi szakaszát két külön járatként üze­meltessék, azonban ezt a kérést nem tá­mogatta a főváros.- A fővámház, a piac és a köz­raktárak épületeinek történetét olvas­va feltűnt számomra, hogy a múlt század végén illetve a század elején igen ésszerűen használták a dunai hajózást áruszállításra, a kiépített alaputakat és pincéket anyagmozga­tásra, tárolásra. A közlekedés, szállí­tás szakemberei már nem számolnak ezzel, mint legolcsóbb lehetőséggel?- A hajózás sajnos elég rossz álla­potban van, és ez valamennyi vízi utunkra jellemző. Elavult, rossz a kikö­tői hálózat. A hajók fenntartása igen költségessé vált, csak egy példát emlí­tek: a feriékvíz tele van olajjal, mindezt megtisztítva kellene visszajuttatni a Dunába, vagy tartályhajókkal össze­gyűjteni, s az olajtól megtisztítani. Erre nincs pénz, így az olajjal együtt nyom­ják vissza közvetlenül a hajókról a Du­nába. j ánikula a késő nyárban, utána : hajnali eső. A természet igyek­szik lerázni magáról a nyomasz­tó forróságot, benne a városban rekedt szmogot, de a délelőtti forgalomban tü­lekedő autósok hada már tíz órára elfe­ledteti a reggeli friss levegőt, a Petőfi hídon dugó - kések a találkozóról. Úgy tartja a közmondás: „minden szentnek maga felé hajlik a keze.” Persze én is arra vagyok kíváncsi, hogy a hídon, ahol nap mint nap közlekedem, amikor tudok bosszúság és fulladozás léikül munkába menni. Frankó Gábor alpolgármester úrral előző napon beszéltem meg a tíz órai találkozót, melyben a tömegközlekedés, parkolási gondok, e körüli környezetvé­delmi kérdések szerepelnének. S most lám, a közlekedés ördöge... Kint huszonkét fok, ben huszon­nyolc. Az ideálisnak nem mondható iro­dahelyiségbe lépve ügyetlenül mentege­tőzöm a késésért, az alpolgármester úr bizonyára túl van már a mai napon né­hány tárgyaláson, de figyelmessége fel­bátorít, hogy „belevágjak a közepébe”.- A Soroksári út-Petőfi híd von­alán várhatóan mérséklődik-e vala­ha a forgalom?- Talán a Lágymányosi híd megépí­tésével, amit a tervek szerint 96-ban ad­nak át a forgalomnak. Bár a híd meg­építését a szakma egy része ellenezte. Amint a térképen is látja, a Petőfi és a Lágymányosi hídról levezető utak a XI. kerületben egy háromszöget zárnak be. Ez egyfelelől a XI. kerület ezen részé­ben telekspekulációkra ad alkalmat, másrészt az itteni zöld területeket ko­moly környezeti ártalmak veszélyezte­tik. A híd mellett szól viszont az, hogy a Könyves Kálmán körút így valóban körút lesz, aminek eredetileg tervezték, és hívják, no és hogy a Petőfi híd ter­helését mérsékli. Ugyanakkor a város terjeszkedése miatt már most látható, hogy ennél kintebb levő hidat is meg kellene ilyen kapacitással építeni...- Tervezi a főváros újabb, kin­tebb lévő hidak építését is?- Igen, a Galvani hidat, amely 2x2 sávos lenne, de tömegközlekedést nem terveznek rajta, legföljebb egy trolibusz járatot. Ezenkívül az albertfalvai híd megépítésére vonatkozóan is születtek már elképzelések Természetesen komo­lyabb tervezésre a Lágymányosi híd át­adása után kerülhet sor, ha lesz rá pénz...- Többen kifogásolják, hogy bi­zonyos éjszakai, illetve reggeli üzem­kezdeti autóbusz járatok útvonala nem felel meg a lakosság igényeinek. Mit tehet ezügyben a Ferencvárosi Önkormányzat? 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom