Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. augusztus / 8. szám
Alapítvány a gyógyításért- Látta ugye, mekkora még a „csatatér”? - fogad dr. Török Bálint, a Merényi Kórház traumatológiájának osztályvezető főorvosa. - De, ha minden igaz, október elejétől építészetileg és szakmailag egyaránt megújult osztály fogadja majd a betegeket. Ez már alaposan ráfért az eddig más feladatokat ellátó, csaknem 100 éves épületre. Egyúttal felújításra kerül az épületben működő röntgenosztály és a központi sterilizáló is.- Milyen lesz az új osztály?- Mivel a súlyosabb baleseti sérültek száma év- ről-évre fokozatosan nő, a főváros a baleseti ágyak számának növelése mellett döntött. Ebből a koncepcióból következően határoztak úgy, hogy itt alakuljon ki a dél-pesti régiót ellátó baleseti sebészet. A IX., XIX., XX. és XXL kerület betegei tartoznak ide, és a Csepeli kórházzal váltott napokon tartunk ügyeletet.- Az átalakított osztály alapterülete megnőtt, és tetőtér is épült rá. 80 férőhelyes lesz, s a 2-6 ágyas kórtermek 30 százaléka komfortos, vagyis saját mellékhelyiségekkel ellátott. Komfortosak lettek a szociális helyiségek is, és végre a személyzetnek is lesz külön öltözője. Tehát kényelmes, kellemes környezetben lehet majd dolgozni is, gyógyulni is.- Viszont annak, hogy sebészeti osztályból korszerűen, jól működő, megfelelő szintű betegellátást biztosító baleseti osztály legyünk, sok, fokozatosan kialakítandó személyi és tárgyi feltétele van. Ugyan az osztály műszerparkja minden évben gyarapodott valamicskét, azért a több éve működő, már jól felszerelt budapesti baleseti osztályokhoz képest mégiscsak hátrányos helyzetből indulunk. A felzárkózáshoz a kórház és a főváros maximális segítsége ellenére is, hiányzik még néhány dolog. Vagyis szükségünk van máshonnan jövő segítségekre is, hiszen közismert az egészségügy anyagi helyzete.- Ezért hozta létre a Dél-pesti Baleseti Betegellátásért Alapítványt?- Az alapítványt - a befolyó összegtől függően - a betegellátás korszerűsítésére, a gyógyítás szakmai színvonalának szin- tentartására és fejlesztésére hoztuk létre. Elengedhetetlen ugyanis, hogy egy orvos eljuthasson hazai és külföldi konferenciákra, hozzájuthasson a szükséges szakiroda- lomhoz, és rendszeres kapcsolatban lehessen bel- és külföldi kollegáival.- Elsődleges célunk tehát nem a hiányzó műszerek beszerzése, hanem az osztályon dolgozó orvosok egyéni továbbképzéséhez szükséges feltételek megteremtésének elérése. Ha az így befolyó pénzből például be tudnánk fizetni orvosi folyóiratokra, szakkönyvekre, eljuthatnánk egy-két, a mostani helyzetben elképesztően drága konferenciára, már ennyivel is megelégednénk.- Milyen műszerek vagy gépek hiányoznak még?- Nagy szükségünk lenne még egy röntgen képerősítő berendezésre a műtőbe, de ez több tízmilliós kiadást jelentene, alapítványi szinten már csak ezért sem álmodozhatunk róla. Hiányzik, a meglévő mellé, még egy korszerű műtőasztal, néhány betegellenőrző monitor és sok-sok kéziműszer. Ez utóbbiak beszerzésére szerencsére már ígéretet kaptunk a fővárostól. A hiányzó műszereken kívül jelentősen megkönnyítené adminisztrációs és tudományos munkánkat egy számítógépes rendszer is, melyet talán az alapítvány is tudna majd finanszírozni.- Mennyi pénze van jelenleg az alapítványnak?- ígéreteink vannak anyagi és természetbeni adományokra. Most kezdjük majd felkutatni a potenciális „adakozókat”. Mindenkivel nagyon szívesen felvesszük a kapcsolatot, örülünk minden lehetőségnek, hiszen ezzel is a megfelelő betegellátást segítjük. (Dél-pesti Baleseti Betegellátásért Alapítvány Csekkszám: 516-037847-1) R.J. A kávéfogyasztásról A felgyorsult élettempó nagyobb követelményeket támaszt az ember felé, aki emiatt fokozni igyekszik a fizikai és szellemi teherbírását, akár pihenésének rovására is. Az élénkítő szerek közül hazánkban ma kétségtelenül feketekávé, a koffein fogyasztása áll első helyen. A feketekávé ősidők óta közkedvelt ital. Egy arábiai legenda szerint, felfedezője egy mohamedán kolostor szerzetese, aki felfigyelt arra, hogy a kávécserjéket legelésző kecskék alvás helyett egész éjszaka álmatlanul ugrándoznak. Mivel az imádkozva átvirrasztott éjszakákon sokat szenvedett az álmatlanságtól derviseivel együtt, főzetet készített a kávécserje bogyóiból, s a legenda szerint így kezdődött a ma már túlzott mértékben elterjedt kávéfogyasztás. A mérsékelt, napi egy csésze kávé fogyasztása rendszerint nem jár különösebb káros következménnyel, de már régen túl vagyunk azon, hogy csupán étkezés után, a teltségérzés bágyadtság csökkentése miatt igyunk meg egy csésze feketekávét. A kávéivás egyre terjedő divattá vált, társadalmi szokás lett, kora reggeltől késő estig. Életünknek alig van olyan eseménye, amikor ne innánk - akár víz helyett is - káyét, olyankor is, amikor nincs rá semmiféle igényünk. Segítségével az álmósság ugyan átmenetileg leküzdhető, az aktivitás az éjszakába nyúlhat, de a rohanó ember időzavarát nem oldja meg, s alvásigényünk sem csökken. A kellő pihenéstől, az alvás biztosította regenerációtól megfosztott idegrendszer fokozatosan kimerül, s táptalajt ad különböző betegségek fellépésének. Mindezeket megelőzhetjük, ha napközben feketekávé helyett ásványvi-' zet iszunk, elfogadjuk teljesítőképességünk határait, pihenésre kellő időt fordítunk, hiszerttiosszú távon sokkal többre leszünk képesek, mert szervezetünk nem merül ki idő előtt. DR. SZIRMÁK ESZTER Ferencvárosi Egészségügyi Központ (Egészségügyi Információs Magazin 1994/4.) 6
