Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. július / 7. szám
LESZ-E MAGÁNEGYETEM A FERENCVÁROSBAN? assan már két éve, hogy 1992. októberében a Corvin Egyetem Alapítvány, a főváros és a IX. kerületi önkormányzat megegyezése után lerakták az egyetem alapkövét a Tűzoltó- Thaly Kálmán- Lenhossék- Vendel utcák által határolt területen. A tervek szerint 1996-ban adták volna át a három fázisban elkészülő intézet első épületét. A kijelölt területen azonban építkezési, előkészületi munkáknak semmi nyoma azóta sem.- Mi történt? - kérdeztem Tóth Antalt, a kerületi önkormányzat Humánszolgáltató irodájának vezetőjét.- Én is csak találgatni tudok, hogy hol tart, vagy inkább hol nem tart ez az ügy - válaszolja. - De kezdjük az elején. 1992-ben híre ment, hogy helyet keres Budapesten a Corvin Egyetem Alapítvány, amit német, jobbára magyar származású üzletemberek hoztak létre. Az alapítvány célja az volt, hogy előkészítse és megszervezze a magas oktatási színvonalú nemzetközi tudományegyetem létrehozását. Az akkori főpolgármester- helyettes, Marschal Miklós közreműködésével kerültek végül is hozzánk, miután már több lehetséges építési hely tervét is elvetették. Addigra már a főváros is áldását adta a dologra és 5 millió forint előzetes támogatásban részesítette az alapítványt. AIX. kerületi önkormányzat pedig, a megállapodás után, jelképesen évi 100 forintért 99 évre bérbe adta a területet.- A tömb nagy része bontott, vagy bontásra váró épületekből állt, úgyhogy kifejezetten jól jött volna a kerületnek, hogy nem a saját pénzéből kell felújítani azt az elhanyagolt városrészt. Az építkezést egy német befektetőcsoport, - német finanszírozással - végezte volna. Az egyetem mellett szólt az is, hogy tökéletesen illeszkedett a kerület városfejlesztési koncepciójába. A kijelölt terület 500-600 méteres körzetében több mint 10 iskola van, a Leövey gimnáziumtól a Közgazdasági Politechnikumig. Minden lehetőség adott egy iskolai városrész kialakítására. Ezek után történt meg az alapkőletétel, mégpedig Göncz Árpád köztársasági elnök - aki magyar részről az alapítvány fővédnöke - közreműködésével. Az alapítvány mögött német részről is fontos és befolyásos politikai személyiség, Johannes Rau, Rajna-West- falia tartomány miniszterelnöke áll.- Most pedig, miután mindkét oldalról megszülettek és elfogadásra találtak a szándéknyilatkozatok - leálltak az előkészítő munkák. Közben ugyanis Magyar- országon a parlament jóváhagyta a felső- oktatási törvényt, ami minden szempontból hátrányos helyzetbe hozott - az egyházi oktatási intézmények kivételével - minden nem állami, hanem egyéb fenntartású oktatási intézményt.- Milyen lett volna az egyetem, ha megalakul, de inkább úgy kérdezem, milyen lesz, ha beindul, hiszen még minden megtörténhet?- Finanszírozását illetően magánegyetem, amely az előzetes tervek szerint egy-egy évfolyamon kb. 500 hallgatót oktatna, humán jellegű, a bölcsészkarihoz hasonló, de annál szélesebb és több irányú képzéssel. A tervek között szerepelt például a menedzserképzés vagy az újságírás egyetemi szintű oktatása is, ami akkor, az előkészítésnél még újdonságnak számított Magyarországon. A világ minden részéből fogadna tanulókat, és ehhez igazodóan az oktatás is nemzetközi nyelveken (angol, német, stb.) folyna. Oktatói munkára az ország különböző tudományegyetemeinek vezetői, tanszékvezetői, tudósok, és szaktekintélyek lettek felkérve, akik már nyilatkozatot is adtak részvételi szándékukról.- Egyelőre tehát mindez csak feltételes módban, pedig ezek szerint komolyabb szervezési munkák is beindultak. Mi történt hát?- Meglátásom szerint a tulajdonképpeni kezdeményezők, a német fél még vár. Vár arra, hogy talán az új kormány majd módosítja a felsőoktatási törvényt, előnyösebb helyzetbe hozza a magániskolákat. Azt ugyanis már jelezték, hogy a jelenlegi törvény szerint az egyetem fenntartása olyan magas költségekkel járna, amelyet a későbbiekben ők már nem képesek finanszírozni.- Mi történik akkor, ha végleg visszalépnek egyetemalapítási terveiktől?- Akkor az önkormányzati testület újra tárgyalja az ügyet és rendezi a telek sorsát. Sajnos annyi pénze sem a fővárosnak, sem a IX. kerületnek nincs, hogy maga csinálja meg az egyetemet.- Van-e szükség Magyarországon, jobban mondva Budapesten a Bölcsész és a Közép-Európai Egyetem mellett még egy hasonlóan humán képzést adó egyetemre ?- Ha azt vesszük, hogy Európában - a lakosság számarányához viszonyítva - felsőoktatási végzettség tekintetében csak Albánia áll mögöttünk, akkor feltétlenül igen! Ennek oka az elmúlt évtizedek felvételire épülő felsőoktatási rendszerében keresendő, amikoris a munka- nélküliség elkerülése miatt az volt a cél, hogy még véletlenül se végezhessenek többen, mint ahányan el is tudnak majd helyezkedni. Nem számított, hogy a fiatalok mihez éreztek magukban kedvet, mit szerettek volna tanulni, mik akartak lenni. Ez a szisztéma most kezd csak változni, de még évtizedek kellenek, mire európai szintre juthatunk.- Ez valóban így van, csak az elgondolkodtató, hogy miből fizetik majd a tandíjat a jövő egyetemistái?- A Corvin Egyetem előkészítésénél is felmerült ez a probléma. Épp ezért volt egy olyan terv, hogy egyrészt évente 20-25 tehetséges IX. kerületi fiatal díjmentes oktatását biztosítják, másrészt a tehetséges és jó tanulók jelképes összegű tandíjat fizetnek, a gyenge tanulók pedig magasabbat. Mondhatni, a fizetőképes gyengébbek finanszírozták volna az esetleg szegényebb rátermettek költségeit. Ez hasonlóan működik a nagy európai egyetemeken is. Nálunk jelenleg az az elszomorító, hogy a fiataloknak nincs módjuk elindulni egy szabad versenyen. A felvételi rendszer miatt kénytelenek már 18 évesen bepréselődni valamelyik felsőoktatási intézménybe, ahová a kötött létszám miatt nem biztos, hogy a valóban oda való tehetséges fiatalok kerülnek be, s így az iskola elvégzése utáni szelektációra sincs lehetőség.- Visszatérve a Corvin Egyetemre, mikor derül ki, hogy egyáltalán lesz-e belőle valami?- Úgy gondolom fél- háromnegyed év múlva már többet tudunk mondani. R. J. 5 Itt lesz a Corvin Egyetem
