Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. június / 6. szám
JÓ KEZEKBEN A BÉRLEMÉNYEK Ha beázott a lakás, ha elromlott a lift, ha ömlött a víz a csatornából, vagy ha a lépcsőház nem volt rendesen takarítva, korábban a kerületi Ingatlankezelő Vállalathoz fordultunk. Egy éve, 1993. áprilisában azonban az IKV átalakult, jogutódja a Ferencvárosi Önkormányzat Bérleményüzemeltető Vállalata (FBV). Hollósi Miklóst - aki 1993. júniusától igazgatója a vállalatnak - akár tizennégyezer lakás „főgondnokának” is nevezhetnénk, s ahogyan a szó tövéből fakad, munkája nem mentes a gondoktól. Tőle érdeklődött munkatársunk.- Hollósi úr, úgy tudom, hogy ez a tizennégy ezres szám sem pontos, hiszen az emberek folyamatosan vásárolják meg bérelt lakásaikat. Mi tartozik tehát ma a vállalatához?- Eredetileg 28-29 ezer önkormányzati tulajdonú lakás volt a kerületben. A 14 ezer márciusi adat. Havonta átlagosan 250-300 lakást vásárolnak meg, de ez az ütem egy idő után lassulni fog. Ez év végére várhatóan 12-13 ezer lakás marad, és később ez a szám beáll körülbelül 10-11 ezerre. Ezen kívül kétezer nem lakás célját szolgáló bérlemény - például üzlethelyiség - is az önkormányzat tulajdona. Ezekből a nagyobbik részt, kb 1400-at gazdálkodó társaság, 500-at pedig magánszemély bérel. Eddig mintegy 200 ilyen helyiségre érkezett vételi kérelem. Az FBV alapító okirata szerint hozzánk tartoznak még az önkormányzati telkeken létrehozott garázsok, parkolók is.- Azt nagyjából már megszoktuk, hogy az IKV-t miért hívhatjuk, és miért szidhatjuk.,. Az FBV nagyjából ugyanezt a profilt folytatja?- A feladatkörünk valamelyest szűkült. Nem tartozik hozzánk a lakások eladása, a bérlemények hasznosítása, A vállalat átalakulásakor megszűnt az önálló kivitelezői garnitúra, a műszaki osztály átkerült az önkormányzathoz, ahol most felújítási irodaként működik,- Továbbra is a mi dolgunk az önkormányzati tulajdonú lakások és egyéb helyiségek üzemeltetése, karbantartása, a házfelügyelői szolgáltatások ellátása, valamint azoknak a társasházaknak a kezelése, amelyekben az önkormányzatnak van többségi tulajdoni hányada. Remélem azonban, hogy - szemben az IKV-val - bennünket nem fognak a munkánk miatt szidni. Az átalakulással együtt a kollégák hozzáállása is megváltozott, megértették, hogy nem működhetünk úgy, mint „állam az államban". A munkánkhoz szükséges szakértelem megvan a emberekben és azt is tudják, hogy a mi feladatunk a szolgáltatás.- Szeretnénk a házkezelői és ház- felügyelői színvonalat emelni. Új, fiatal és lehetőleg valamilyen szakmában jártas munkatársakat igyekszünk idecsábítani. Az a célunk - ami egyelőre csupán óhaj -, hogy a házfelügyelő igazi „házmester" legyen, olyan szakember, aki a kisebb javításokat maga is el tudja végezni.- S amíg nincsenek ilyen házmestereink, addig hová fordulhatunk panaszainkkal?- Három kirendeltségünk működik, a belső ferencvárosi a Ferenc körút 8. szám, a középső ferencvárosi a Sobieski u. 28. szám, a külső ferencvárosi pedig a Dandár u. 25. szám alatt. Ezen kívül közel harminc fős gyors hibaelhárító szolgálat áll a lakók rendelkezésére. A gárda naprakészen dolgozik, a hibabejelentésre azonnal kimennek. Sőt, tekintve, hogy a karbantartásra fordítható pénz meglehetősen szűkös, egy évre 80 millió forint, így a hibaelhárító szolgálatunk kisebb karbantartási munkákat is elvégez.- Szóval vállalkozó szelleműek...- Olyannyira, hogy ebből bevételhez is tudunk jutni. Ez a szolgálat az FBV kezeléséből kikerült lakásokban is vállal hibaelhárítást. Akkor adunk ki a kezelésből egy házat, ha abban a magántulajdon aránya eléri az 51 százalékot. Ilyenkor különféle társaságok, káefték veszik át a kezelést, akik a hibaelhárítással szintén megbízhatják a mi szolgálatunkat.- Kísérletképpen már három társasház teljes kezelését is elvállaltuk. Ez azt jeletni, hogy bár a tulajdonviszonyok alapján nem hozzánk tartoznának, de az új kezelővel nem voltak megelégedve, így ismét minket választottak. Versenyben tudunk tehát maradni az erre szakosodott szervezetekkel. Ez pillanatnyilag kiegészítő tevékenység, de egyúttal megoldás arra, hogy a csökkenő lakásszám mellett a meglevő szakembergárdát új feladatokkal itt tudjuk tartani.- Mint az országban sokaknak, gondolom, a fógondnoknak is legfőbb gondja a pénz. Hogyan, miből gazdálkodnak? Elsődleges bevételi forrásunk a bérleti díj lenne, s itt vannak a legnagyobb problémák, elsősorban a nem lakás célú bérleményeknél. 1993. szeptemberében 180 millió forint hátralékunk volt. A korábbi behajtási módszer - úgy látszik - nem volt eléggé hatékony. Azóta intenzívebb behajtásra tértünk át, ügyvédi felszólítást küldünk, 8 napos teljesítési határidővel. Ha ez sem eredményes, módunk van elindítani a felszámolást vagy a bérleti jogviszony felmondását. Tudjuk, hogy sok cég felszámolás, csődeljárás alatt áll, ezek hátraléka 30- 40 millióra tehető. Nem az a célunk, hogy a bérlők jogviszonyát mindenképp megszüntessük, inkább a megegyezésre, a fizetési mód egyeztetésére törekszünk. Esetenként részletfizetéssel is rendezhető a hátralék.- Munkánk eredményeként tavaly már 35 millió hátralék bejött. Igaz, ezzel a teljes összeg csak 160 millióra csökkent, mert új adósok jelentkeztek. A csökkenés lehet folyamatos, de nem valószínű, hogy a tartozás valaha is nulla lesz. Azzal már elégedettek lehetünk, ha a fizetési morál javulásának eredményeként folyamatosan lenne bevételünk. A be nem fizetett lakbérek összege kb. 19 millióra rúg, de vannak még hátralékaink: a fűtési díjból 5 millió, a lakások víz-csatornadíjából 13 millió, az üzletek vízhasználata után 6 millió forint.- Ez, ugye, nem jelenti azt, hogy felhagynak a bérlemények üzemeltetésével, bezárják a boltot?- Természetesen nem, hiszen továbbra is felelősséget érzünk a 14 ezer lakásban élő polgárok kényelméért. Sőt ezúton is üzenem, hogy mindenkit szívesen fogadunk itt, nemcsak a kiírt fogadóórákon, hanem bármikor, bármilyen hozzánk tartozó panasszal. Sokszor hamarabb megoldjuk a problémákat, mintha előbb a polgármester hivatalában kopogtatnának. G.L. 4
