Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. június / 6. szám
Milyen lesz a mi Ferencvárosunk?- Nézze, azért, mert én mondjuk egy rossz minőségű, esetleg, komfort nélküli lakásban élek, miért törvényszerű, hogy a környezetem is ugyanolyan legyen? - csattan fel a főépítész. - Egyébként többször is megnéztem már a Haller-piacot, s meg kell mondanom, hogy jelenleg semmivel sem olcsóbb, mint például a kifejezetten drágának számító Fény utcai, sőt, még a választék is gyengébb! Ez a piac most csak látszatra olcsó, mert nem áraiban, hanem esztétikailag, a kivitelezésében az! És mi nem ezt a mostani elmaradott állapotot szeretnénk tartósítani, hanem a környezetet messzemenően figyelembe véve, egy kultúrált vásárlóközpontot szeretnénk létrehozni. Nem kacsalábon forgó üzleti centrumot, mint amire a Mai Nap újságírója célozgat, hanem egy olyan kis csarnokot, mint amilyen a budai Skála Áruház mögötti piac. Ahol kultúrált körülmények között, az időjárás viszontagságaitól védetten, fedett részeken lehet árusítani, ahol helyet kap az őstermelő is, és ahol szélesebb választékból, normális áron válogathatnak a háziasszonyok. Vagyis az átlagkeresetű ferencvárosi vásárlóknak egy közepes árfekvésű, ipar- és más egyéb cikkek árusítására is lehetőséget nyújtó csarnokot terveztünk, amely mellett nyugodtan megélhetnek a környező házak földszintjén kialakított kis üzletek is. Természetesen, a jelenlegi elárusítók csak ideglenesen, az építés idejére lennének áthelyezve máshová. Az önkormányzat alapvető kötelessége, arra az időre - a szerződésben foglaltak szerint - elárusító helyet biztosítani számukra, és aztán visszafogadni őket, ugyanúgy, mint ahogy ez most a Nagyvásárcsarnok esetében is történik.- A Nagycsarnok megnyitását egyébként nyár közepére tervezi a fővárosi önkormányzat. Azt hiszem, hogy ez a csarnok Budapest büszkesége, Közép-Európa egyik legmodernebb piaca lesz, és a környékére sem lehet majd panasz. A Pipa utcát ugyanis díszburkolattal ellátott sétálóutcává alakítottuk, padokkal, előteraszos vendéglőkkel. Az utca szépítése - noha a csarnok felújítása a fővárosi önkormányzat beruházásában történt - jócskán megterhelte a kerületi önkormányzat pénztárcáját is.- Az áru feltöltése föld alatti szinten fog történni, így kiküszöbölhető az a kellemetlenség, ami miatt régebben a Nagycsarnok szó hallatán mindenkinek a halszag, a bűz, a piszok jutott először eszébe. Egyetlen dolog nem megoldott sajnos, ez pedig a környék és a csarnok vásárlóinak parkolási helyzete. Remélhetőleg a térség további fejlesztése - például a közraktárak helyére történő szállodaépítés - lehetővé teszi majd anyagilag a csarnok szint alatti parkolójának megépítését is.- Félreértések elkerülése végett: a Nagycsarnok működéséből a kerületi önkormányzatnak semmi bevétele nem lesz, hiszen a terület tulajdonjoga és a csarnok üzemeltetése a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozik, az el2
