Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993. május / 5. szám

A budai expo „kistestvére” Pesten A Belváros átér a IX. kerületbe Újabb állomásához érkezett a Budapesten 1996. május 11. és október 4. között meg­rendezendő világkiállítás. A Duna budai partján, a Petőfi hídtól délre 36 hektáron kialakítandó expo-helyszínnel pontosan szemben lévő területre április másodikán hirdetett versenytárgyalást (tendert) a te­rület kezelője, a Világkiállítási Program- iroda. A pályázatokat május 18-áig kell benyújtani. Ez a pályázat az első kézzelfogható jele annak, hogy az expó nem csupán a kiállítási területen, hanem a fővá­ros más térségében is számottevő fejlesztéseket indít el. A MÁV ferencvárosi pályaudvarának megszűntével igen értékes, közművesített telkek szabadultak föl. A tizennyolc hektáros területen 14 telket alakítottak ki, melyek haszno­sítására, tulajdonjogának megszerzésére két versenytár­gyalást írtak ki. A cél egy új, mutatós városrész felépítése, amely elkészülte után a Belváros méltó része lesz. A tender kiírását több hónapos jogi és piackutatói munka előzte meg. A fővárosi és a ferencvárosi önkor­mányzattal együtt formálták a terület részletes rendezési tervét, tisztázták a még vitás tulajdonjogi kérdéseket. A programiroda ezt követően döntött arról, milyen létesít­ményeket kíván az érintett területen. Az expo kezdetéig mindenképpen felépül két szálloda - egy öt- és egy négy- csillagos -, egy háromezer főt befogadó konferenciaköz­pont, bevásárlócentrumok és a terület keleti végén két irodaház. (A részletes elképzeléseket ábránk és a hozzá­fűzött magyarázatok tartalmazzák.) A térképen 9-es számmal jelölt telek fekvése és panorámája okán a legér­tékesebb, ide kulturális létesítményt szánnak. Ügyelnek a városképre is, ezért a pályázatban kikötötték, hogy mek­kora zöldterületnek kell maradnia, illetve mekkorát kell ki­alakítani, továbbá az új építmények magasságát is meg­határozták. A Petőfi hídnál a legmagasabb építmény 28- 30 méter lehet, délebbre haladva 40 méterig növelhető a párkánymagasság. A pesti Dunapart érintett szakaszának beépítése kal­kulációk szerint 65 milliárd forintba kerül. A telkeket a magyar törvények betartásával külföldiek is megvásárol­hatják, ám a pályázatok elbírálásánál a programiroda 40 százalékig a magyar befektetőket részesíti előnyben. A világkiállítási befektetők, a kiállítók megnyerésére a prog­ramiroda az egész magyar diplomáciát mozgósította. Japántól Kanadáig eljuttatták a meghívókat, és tájékoz­tattak a befektetési lehetőségekről. Eddig 40-50 cég je­lezte szándéknyilatkozatban, hogy komolyan érdeklődik a világkiállítás, illetve a beruházási lehetőségek iránt. Az elkészült versenytárgyalási csomagokban minden szükséges információ megtalálható az ajánlat elkészíté­séhez. A területre kialakított részletes rendezési terv, mű­szaki tanulmány, a tulajdoni lap másolata, a költségtanul­mány - mely valamennyi magyar építőipari árról tájékoz­tat - valamint az adott funkcióra készült piactanulmány. Ez utóbbi teljeskörű információt ad a mai és a közeljövő­ben várható irodapiaci, szállodai igényekről és árakról, a szállodák mai kedvező kihasználtsági mutatójáról és nye­reségszintjéről. Miután kivétel nélkül „zöldmezős" beruházásokról van szó, azaz bontásra nincs szükség, az építés azonnal megkezdhető, legkésőbb a jövő év elején meg kell kez­deni a munkálatokat ahhoz, hogy az Expo '96 megnyitá­sára a legfontosabb létesítmények elkészüljenek. Nagy lehetőség ez a hazai építőiparnak, melynek kapacitása nagyrészt kihasználatlan - megrendelések hiányában. A világkiállítás pártolói nemcsak az építőipar, hanem más ágazatok fellendülését, új munkahelyek létrejöttét várják a rendezvénytől. A Ferencváros pedig egy szép és mo­dern dunaparti városrészben reménykedhet. Feltéve per­sze, hogy lesz elég tőkeerős pályázó. K.K. Városépítés Barsiné Pataky Etelka szerint a cél nem az ingatlanér­tékesítés, hanem a városépítés, Budapest fejlesztése. Éppen ezért bíznak az 1996-os világkiállítás előkészítői abban, hogy a világ ingatlanpiacán tapasztalható re­cesszió ellenére a befektetők, az ingatlanüzletben érin­tettek érdeklődését felkeltik a budapesti lehetőségek. Békítők A közelmúltban rendezte az idei első közgyűlését a Világkiállításért Egyesület, amelynek megalakítását a Társaság a Világkiállításért Országos Egyesület néhány tagja kezdeményezte tavaly nyáron a Budapesti Műszaki Egyetemen. A szervezet munkáját kezdetben a megle­hetősen éles kritikai hangvétel jellemezte, ám úgy érzik, most eljött a stílusváltás időszaka, amikor a békítő hang­nem szolgálhatja legjobban az expo ügyét. A cél mind a mai napig tisztázatlan - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Mészáros Milán. - Úgy véljük, a cél csakis az utóhasznosítás lehet, vagyis a rendezvényből származó haszon a legfontosabb, nem pedig maga a világkiállítás, hiszen az csupán egy állomás. Ugyanakkor továbbra is problémát okoz a környezetvédelmi törvény hiánya. A programirodán ma már tevékenykedik ugyan egy külön ezzel a területtel foglalkozó szakember, ezt azonban önmagában véve nem tartjuk kielégítőnek. Szükség lett volna a törvényi szabályozásra, s a főváros rendezési terveit csak ezután kellett volna elkészíteni. Harmadsorban, ha az expo költségvetési expo lesz (márpedig ennek nagy a valószínűsége), akkor voltakép­pen állami nagyberuházásról van szó. Az információhi­ány is maradandó problémát jelent. Végezetül megemlí­teném a társadalmi bázis elégtelenségét, ami egy ilyen rendezvény esetében elengedhetetlen. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom