Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. május / 5. szám
A budai expo „kistestvére” Pesten A Belváros átér a IX. kerületbe Újabb állomásához érkezett a Budapesten 1996. május 11. és október 4. között megrendezendő világkiállítás. A Duna budai partján, a Petőfi hídtól délre 36 hektáron kialakítandó expo-helyszínnel pontosan szemben lévő területre április másodikán hirdetett versenytárgyalást (tendert) a terület kezelője, a Világkiállítási Program- iroda. A pályázatokat május 18-áig kell benyújtani. Ez a pályázat az első kézzelfogható jele annak, hogy az expó nem csupán a kiállítási területen, hanem a főváros más térségében is számottevő fejlesztéseket indít el. A MÁV ferencvárosi pályaudvarának megszűntével igen értékes, közművesített telkek szabadultak föl. A tizennyolc hektáros területen 14 telket alakítottak ki, melyek hasznosítására, tulajdonjogának megszerzésére két versenytárgyalást írtak ki. A cél egy új, mutatós városrész felépítése, amely elkészülte után a Belváros méltó része lesz. A tender kiírását több hónapos jogi és piackutatói munka előzte meg. A fővárosi és a ferencvárosi önkormányzattal együtt formálták a terület részletes rendezési tervét, tisztázták a még vitás tulajdonjogi kérdéseket. A programiroda ezt követően döntött arról, milyen létesítményeket kíván az érintett területen. Az expo kezdetéig mindenképpen felépül két szálloda - egy öt- és egy négy- csillagos -, egy háromezer főt befogadó konferenciaközpont, bevásárlócentrumok és a terület keleti végén két irodaház. (A részletes elképzeléseket ábránk és a hozzáfűzött magyarázatok tartalmazzák.) A térképen 9-es számmal jelölt telek fekvése és panorámája okán a legértékesebb, ide kulturális létesítményt szánnak. Ügyelnek a városképre is, ezért a pályázatban kikötötték, hogy mekkora zöldterületnek kell maradnia, illetve mekkorát kell kialakítani, továbbá az új építmények magasságát is meghatározták. A Petőfi hídnál a legmagasabb építmény 28- 30 méter lehet, délebbre haladva 40 méterig növelhető a párkánymagasság. A pesti Dunapart érintett szakaszának beépítése kalkulációk szerint 65 milliárd forintba kerül. A telkeket a magyar törvények betartásával külföldiek is megvásárolhatják, ám a pályázatok elbírálásánál a programiroda 40 százalékig a magyar befektetőket részesíti előnyben. A világkiállítási befektetők, a kiállítók megnyerésére a programiroda az egész magyar diplomáciát mozgósította. Japántól Kanadáig eljuttatták a meghívókat, és tájékoztattak a befektetési lehetőségekről. Eddig 40-50 cég jelezte szándéknyilatkozatban, hogy komolyan érdeklődik a világkiállítás, illetve a beruházási lehetőségek iránt. Az elkészült versenytárgyalási csomagokban minden szükséges információ megtalálható az ajánlat elkészítéséhez. A területre kialakított részletes rendezési terv, műszaki tanulmány, a tulajdoni lap másolata, a költségtanulmány - mely valamennyi magyar építőipari árról tájékoztat - valamint az adott funkcióra készült piactanulmány. Ez utóbbi teljeskörű információt ad a mai és a közeljövőben várható irodapiaci, szállodai igényekről és árakról, a szállodák mai kedvező kihasználtsági mutatójáról és nyereségszintjéről. Miután kivétel nélkül „zöldmezős" beruházásokról van szó, azaz bontásra nincs szükség, az építés azonnal megkezdhető, legkésőbb a jövő év elején meg kell kezdeni a munkálatokat ahhoz, hogy az Expo '96 megnyitására a legfontosabb létesítmények elkészüljenek. Nagy lehetőség ez a hazai építőiparnak, melynek kapacitása nagyrészt kihasználatlan - megrendelések hiányában. A világkiállítás pártolói nemcsak az építőipar, hanem más ágazatok fellendülését, új munkahelyek létrejöttét várják a rendezvénytől. A Ferencváros pedig egy szép és modern dunaparti városrészben reménykedhet. Feltéve persze, hogy lesz elég tőkeerős pályázó. K.K. Városépítés Barsiné Pataky Etelka szerint a cél nem az ingatlanértékesítés, hanem a városépítés, Budapest fejlesztése. Éppen ezért bíznak az 1996-os világkiállítás előkészítői abban, hogy a világ ingatlanpiacán tapasztalható recesszió ellenére a befektetők, az ingatlanüzletben érintettek érdeklődését felkeltik a budapesti lehetőségek. Békítők A közelmúltban rendezte az idei első közgyűlését a Világkiállításért Egyesület, amelynek megalakítását a Társaság a Világkiállításért Országos Egyesület néhány tagja kezdeményezte tavaly nyáron a Budapesti Műszaki Egyetemen. A szervezet munkáját kezdetben a meglehetősen éles kritikai hangvétel jellemezte, ám úgy érzik, most eljött a stílusváltás időszaka, amikor a békítő hangnem szolgálhatja legjobban az expo ügyét. A cél mind a mai napig tisztázatlan - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Mészáros Milán. - Úgy véljük, a cél csakis az utóhasznosítás lehet, vagyis a rendezvényből származó haszon a legfontosabb, nem pedig maga a világkiállítás, hiszen az csupán egy állomás. Ugyanakkor továbbra is problémát okoz a környezetvédelmi törvény hiánya. A programirodán ma már tevékenykedik ugyan egy külön ezzel a területtel foglalkozó szakember, ezt azonban önmagában véve nem tartjuk kielégítőnek. Szükség lett volna a törvényi szabályozásra, s a főváros rendezési terveit csak ezután kellett volna elkészíteni. Harmadsorban, ha az expo költségvetési expo lesz (márpedig ennek nagy a valószínűsége), akkor voltaképpen állami nagyberuházásról van szó. Az információhiány is maradandó problémát jelent. Végezetül megemlíteném a társadalmi bázis elégtelenségét, ami egy ilyen rendezvény esetében elengedhetetlen. 4