Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. április / 4. szám
(folytatás az 1. oldalról) A megadott válaszok arányai annyira egyértelműek, hogy Igazságát vitatni sem lehet. Nem látszik változás, hiába Is magyarázom, hogy mennyi erőfeszítést tettünk. Jellemző példaként a lakásgazdálkodást hoznám fel. A lakás csoportot két éve 3000 elintézetlen, megválaszolatlan „ügyirattal” örököltük (ezek között volt 1982-ből származó Isi). Hiába tudom, hogy mikor az alkalmatlanságuk bebizonyosodott, gyakorlatilag a teljes csoportot elküldtük, sőt, az azóta felvettek egy részétől Is éppen a napokban válunk meg hasonló okokból. Erre a munkakörre egyszerűen nem találunk elegendő számú megfelelő embert, így a hátralék megfelezése Is már szép teljesítmény. De teljesen Jogos a kívülálló véleménye Is, hiszen 30 napos ügyintézési határidőt egyetlen esetben sem szabadna túllépni, a közel másfélezer eset ezért Irdatlan nagy szám. Szintén lehetne számokkal Is bizonyítani, hogy Jelenleg kevesebb az üresen maradt lakás, az önkényes beköltöző, de még mindig túl sok ahhoz, hogy nagyon sok embernek szemet ne szúrjon, vagy kellemetlenséget ne okozzon. Már Jócskán benn Járunk az önkormányzati ciklus második felében. Én nagyon remélem, hogy a hátralevő Idő elég lesz arra, hogy ezt a stabil közepes minősítést legalább kicsit Javult-lg el tudjuk tolni, és a dolgok ne csak a ml véleményünk szerint legyenek rendben. Tisztelettel: dr. Gegesy Ferenc polgármester Félidei számvetés Két éve alakult meg a Ferencvárosi önkormányzat és ugyanennyi ideje van még tevékenysége folytatására. Az ekeit időszakban elvégzett munka áttekintése mindenképpen hasznos dolog, de még inkább szükséges a hátralevő időszakra előirányozható feladatok kijelölése. Tevékenységünk nyomán mindenkinek módja nyílott felmérni, melyek a legfontosabb, legégetőbb kérdések, megoldásukra milyen anyagi és szellemi erőforrásokkal rendelkezünk. Reális célok kitűzésével az eddigi, többnyire az azonnal megválaszolandó kérdésekre való koncentrálás helyett szisztematikus munkavégzéssel a hátralevő nem túl hosszú időszak is hatékonyabban hasznosítható. A „számvetés“ tartalmára az eddigiekből több dolog is következik. A múlt bemutatásakor csak az elért eredmények felsorolásszerű leírására szorítkozik - véleményem szerint a lista így is tekintélyes - a hangsúly inkább a jövőn van. Kimaradnak a leírásból az olyan, például szervezési tevékenységeink, amelyek eredményeit a lakosság legfeljebb közvetve érzékeli. Kimaradnak azok is, amelyeket a törvények szűk mozgásteret hagyva előírnak, amelyek megfelelő színvonalú végzése nem érdem, hanem egyszerűen kötelesség. AZ ELSŐ KÉT ÉV 1.) Lakás a. ) A lakásgazdálkodásban - a többi kerülettől eltérően - mindkét évben készült lakás névjegyzék, átlagosan kéthavonta van lakáspályázat. Ebben a formában két év alatt több mint 500 család jutott lakáshoz. Az üresen álló lakások száma csökkent. 1992 első felében lezajlott az IKV átszervezés első szakasza, amelynek során a gyorsszolgálat kivételével megszüntettük a kivitelező részlegeket, az elidegenítési, felújítási feladatok a Polgármesteri Hivatalhoz kerültek, a kirendeltségek számát hatról négyre csökkentettük, a 400 fős vállalat az addigi létszám alig negyedére csökkent. b. ) A lakáselidegenítésnél a testület olyan álláspontra jutott, hogy csak azon épületeket illetve lakásokat kívánja megtartani, ahol azt városfejlesztési szempontok kifejezetten indokolttá teszik. A lebonyolításra új, jobban és olcsóbban működő szervezeti megoldást hozott létre. Ennek következtében az eladások ismét felgyorsultak és a probléma nélküli eseteknek lényegében a végére értünk. A tanács eladásra kijelölte a József Attila telep nagy részét és jelentős számú épületet a Belső-Ferenc- városban. Az önkormányzatnál az eladások súlypontja a Belső Ferencvárosba terelődött át, megnőtt az eladás a Mester utca - Dunapart közti szakaszon és befejeződött az eladás a József Attilán. (A tanács által kijelölt 230 épületből 125 a József Attilán, 65 a Belső-Ferencváros- ban és 23 a Mester utca - Dunapart közötti részen volt, míg az önkormányzat esetében 210 épületből 30, 94, 53 a megfelelő számok. A Belső-Ferencvárosban így 59, a Dunaparti részen 44 hagyományos bérház maradt.) Az eladási árvitákkal kapcsolatban kialakított gyakorlatunkkal - független szakértői vélemények alapján korrigálva a nyilvántartásokból következő korábbi döntéseket - ugyan jelentős bevételkiesés árán, de sikerült elkerülni a komolyabb összeütközést a lakossággal. c.) Lakásépítésben - kerületi kezdeményezésre - mindössze egy akció valósult meg, a tetőtérbeépítések pedig gyakorlatilag leálltak. 2. ) Városfejlesztés A kerület szinte egészére az időszak végére elkészültek a fejlesztés irányát meghatározó rendezési tervek, melyekkel a több évtizedes hiányt pótoltuk, ill. az elavult rendezési terveket felülvizsgáltuk. Eddig ezek hiányában jelentősebb városfejlesztési akció nem indulhatott. A csaknem egyéves előkészítés után létrehozott városfejlesztési részvénytársaságnak kell ezt a hiányt pótolni. Az EXPO területére, valamint a Csarnok és Közraktárak területére vonatkozó RRT-k kialakításánál a nehézségek ellenére sikerült a kerület érdekeit messzemenő- leg érvényesíteni, így a közeljövőben megvalósuló beruházások valóban a kerület fejlesztését is szolgálják. 3. ) Oktatás 1991-ben az általános iskolás korú gyerekekre az országos költségvetésből az Önkormányzat fejenként 30.000,-Ft-ot kapott. A budapesti átlagos kiadás 46.000,-Ft, a kerületié 66.000,-Ft volt. Ez - akárcsak az óvodáknál - a fővárosban a legmagasabb fajlagos ráfordítás. a.) Az oktatási hálózatfejlesztéssel a tárgyi-személyi körülmények jelentősen javultak. (folytatás a 3. oldalon) 2
