Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993. március / 3. szám

Meg tudná mondani...? Mondandóm talán kicsit humo­ros, de inkább elgondolkoztató, leg­szívesebben azt a címet adnám: „Neveletlenek"... Férfi lakosságunk egy része (úgy 20 és 50 között) furcsa megszólítási formát használ, nemcsak az, aki tájé­kozódni kíván valamely utca holléte felől, hanem egyes üzletekben a férfi kiszolgálók is. Hogy világos legyen, mire gon­dolok, elmondok néhány esetet, ame­lyek velem történtek: Hazafelé tartva, az utcán meg­szólít egy férfi: „Mamika" megmon­daná, merre van az iksz utca? Meg­hökkentett a megszólítás, de láttam, nem szemtelenségből történt, útba­igazítottam. Néhány nap múlva egy autó las­sított mellettem, a vezető kiszólt: MAMA, hogy jutok el a BB utcába? Ezen már bosszankodtam, úgy lát­szik ősz hajam és idős korom kész­teti az embereket e családias meg­szólításra, mert a következő autóból már Nagymamának szólítottak, tuda­kolva, merre van az Erdő utca. Be kell vallanom, mérgemben egy kis kárörömmel felelhettem, sehol a környéken nincs Erdő utca. Ha egy gyermek szólít így, még meg is simo­gatom a buksi fejét, de felnőtt 40-es, idegen embereknek nem vagyok sem mamája, sem nagymamája! Persze, kiváncsi lennék, milyen arcot vágnának, ha egy csinos 16 éves lányka, „Bácsinak" szólítaná ezeket az „Urakat"? Csak a mesé­ben szól így a boszorkány: „Szeren­cséd, hogy öreganyádnak szólítot­tál!" Sajnos, én nem vagyok boszor­kány, pedig talán hasznát vehetném. (Gondolván a sok ámító, becsapó reklámra). Ezek után következett a „leg­szebb" eset! Hűvös, szeles reggel, kabátot, kalapot véve siettem a bolt­ba. A forgalom miatt meg kellett áll- nom a sarkon, de egy autó is megállt mellettem. Ablakot lehúzva kiszól a vezető: ARANYOSKÁM, ez a Vas­kapu utca? Hát kérem, kedvet éreztem, hogy szigorú illemtan órát rögtönöz­zek neki, csupán az tartott vissza, hogy valószínűleg az aranyoskámat gorombább jelzők követik, s azt nem volt kedvem meghallgatni. Ezért elhatároztam, ajándékba küldök né­hány illő megszólítási formát, ha még nem hallottak volna ilyet: Asszonyom, legyen szíves meg­mondani... Elnézést kérek, meg tudná mon­dani...? Bocsánat Asszonyom, merre van egy cipőjavító? Megmondaná? *** Félretéve ezeket a végered­ményben nem jelentős ügyeket, sok­kal súlyosabbnak érzem, hogy a fia­talság, férfiak és nők is (bár a nők kevesebben) használnak finoman kifejezve illetlen szavakat. Férfiak egy része úgy használ - még csak nem is indulatból - olyan szexuális cselekedetet jelentő szót, minden oda nem illő módon, mint más egy névelőt. A gyerekek focizás közben egymás mamáját illetik er­kölcstelen jelzőkkel. Egy kisfiút hal­lottam (kb. 10 éveset) hogy bosszan­tásul énekelt valakinek egy nótát, amely tele volt válogatott trágár sza­vakkal. Említettem ezt a csúnya beszéd­szokást egy külföldön élő rokonom­nak: ő mondta, hogy ott is divat volt egy ideig, de már leszoktak róla. Ideje lenne nálunk is! Kedves Apukák és Anyukák! Önö­ket kérem, neveljék meg tisztességes modorra és beszédre gyermekeiket. Ezt játékos formában is lehet, saját magunkat is belevonva a játékba, kis büntetést kiszabva a vétkezőnek. így biztos nagyobb kedvvel fogadja a gyermek a kioktatást. Már csak azért is, hogy ne modortalanságunkról legyünk híresek mi, magyarok! Az 1885-ben és 1886-ban átadott pályaudvarok más-más szerepet töltöt­tek be az oszág vasúthálózatában, illetve a kerület életében. Amíg a Ferencvárosi rendezőpályaudvarnak nagy jelentősége van, addig a Dunai teherpályudvarnak, különösen az első világháború után, már csak alárendelt szerep jutott. Jóval korábban is, a kerü­let fejlődésének csak akadályát látták elterpeszkedő sínhálózatában. Móricz Zsigmond írja a Pesti Napló 1933. november 17-i számában a Ferencvárosról: .....A Duna-parti vasúttal ide terel­ték Nagy-Magyarország mindennemű mezőgazdasági termékét. Ez volt az egyetlen búzaraktár az egész ország számára. Csaknem a teljes exportot innen bonyolították le. A Ferencváros egész sorsa meg volt pecsételve. A Soroksári úton hatalmas malmok épültek. Egy sereg gyár fejlődött itt, amelyek az agrártermékek feldolgozá­sával foglalkoztak... Termény- és em­berraktár az egész kerület. Százezer ember lakik benne, annyi mint Debre­cenben, de csak raktárszerűen, s en­nek a lakosságnak nagyobb fele sze­génység. És ez úgy marad mindaddig, míg a Ferencvárost meg nem szabadít­ják a holt tehertől, a Duna-parti vasúti sínektől, melyekre már egyáltalán semmi szükség nincs. M egnyitni a Dunát. Megnyitni a város életét a fejlődésnek. Most fogják építeni a Boráros téren az új hidat. Mit sem fog érni, ha el nem radírozzák a térképről a rettenetes akadályt, a régi kerítést, a síneket, amik a forgalomból ki vannak kapcsolva..." *** A síneket a közelmúltban szedték fel. a szerk. 1933-1993 B.SZ.M. /\XÍÓ NÁLUNK MAR TAVASZ VAN! Olasz női szandálok reklámáron csak 1300,-Ft Női tavaszi cipők 900 Ft-tól Férfi cipők 1300 Ft-tól AXIS KFT. LÁBBELI BOLTJA IX. Tűzoltó u. 3. Tel, Fax: 133-9645 Viszonteladóknak kedvezmény! 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom