Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. március / 3. szám
van a legtöbb gond Az önkormányzati törvény a köztársasági megbízott feladatáról is rendelkezik: „ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntéseknek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.” Elöljáróban e passzust idézi beszélgetésünkben dr. Bereczki Mária, a Budapesti Köztársasági Megbízott Hivatalának tanácsosa. Ő a legilletékesebb válaszolni kérdéseinkre, lévén a törvényességi ellenőrzési osztály munkatársa. Azt tudakoltuk tőle, milyennek ítéli a Ferencvárosi Önkormányzat működését, s mik a leggyakoribb lakossági panaszok. Az állampolgárok mindinkább megismerik a hivatal tevékenységét - mondja a tanácsosasszony -, ezért is egyre többen fordulnak hozzám panasszal. A jogszabály azonban a köztársasági megbízottat csupán arra hatalmazza fel, hogy a testületi döntéseket vizsgálja, annak végrehajtását nem áll jogában ellenőrizni. A lakossági panaszok zöme, mellyel a hivatalhoz fordulnak, az elidegenítéssel kapcsolatos. Mi legfeljebb annak tudunk utánanézni, hogy az a testületi határozat, amely az adott ingatlant elidegenítésre kijelölte, vagy nem jelölte ki - törvénysértő volt-e, vagy sem. Lakásokkal, helyiségekkel egyaránt akad gond. Az önkormányzatok nem szívesen mondanak le a tulajdonukban lévő üzletekről, vagy más, e célra alkalmas helyiségről, mert azokból bevételt remélnek. így tehát a lakásokat elidegenítik, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket viszont igyekeznek megtartani, s ha lehet, bórbeadni. Miután többnyire az egész ingatlant kellene kijelölni értékesítésre, annyit tehetünk, hogy a köztársasági megbízott úr törvényességi felhívást intéz a képviselőtestülethez, kérve, hogy szüntesse meg a törvénysértést.- És ha ez nem történik meg?- Abban az esetben a határidőtől számított harminc napon belül keresetet kell benyújtani a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Megindul a per, ami hosszú évekig is elhúzódhat. Ha megszületik a döntés, azt az önkormányzatok megfellebbezik, így a másodfokú bíróságra kerül. Mindez rengeteg idő. Sajnos épp a IX. kerület rá a példa, hogy bár már másodfokú ítélet van egy elidegenítési ügyben, és annak megfelelően a lakásokat kijelölték eladásra, de a tizenkét nem lakás céljára szolgáló helyiséget még a mai napig sem. Tehát érvényes bírói ítéletet nem hajtottak végre. Kezdeményeztük, hogy emiatt a testület vonja felelősségre a polgármestert, ám a tőlük kapott válaszlevélben a kifogásolt intézkedésről szó sem esik. (Tudomásunk szerint az önkormányzat újabb válaszlevelet készül küldeni.)- Milyennek ítéli a Ferencváros önkormányzatának tevékenységét?- Fél éve dolgozom a kerülettel, kollegáim tapasztalatait is figyelembe véve, a törvényességi helyzetet közepesnek tartom. Úgy vélem, most mindenkinek nagyon nehéz a jogszabályok betartatása. Az önkormányzatok tanulóóvei ezek, ráadásul még nincs meg a teljes összhang a jog és a megváltozott társadalmi viszonyok között. Ugyanakkor egyidejűleg hatályban vannak egymásnak ellentmondó régi és új jogszabályok is. K K Nem mentem el nyugatra, csak a nyugati határ közelébe utaztam el a minap... Azt mondják itt, a nyugati határ közelében, hogy fura verseny az a nyugati verseny. A szomszédos, adott területeken érdekelt vállalkozók, gazdálkodók felosztják egymás között a világ őket körülvevő kis szegletét: fehér asztal, pohár bor, közösen elfogyasztott ebéd közben megállapodnak - ez a tied, ez az enyém... Tiszteljük, segítsük egymás köreit - így mondják itt, a nyugati határ közelében. Például, ha egy „tudatlan” megbízó telefonál Herr Iksz- nek - mert Herr Iksz történetesen fuvaros -, és két kocsit kór holnapi kiállással, nos, Herr Iksz tapintatosan nemet mond, és megadja Herr Ipszilon telefonszámát; mondván, hogy ez a fuvar a másik ember, a konkurens illetékességi körébe tartozik. Mert a két úr, Herr Iksz és Herr Ipszilon jól felfogott érdeke azt kívánja, hogy két korty bor között kimondott megállapodáshoz következetesen tartsák magukat. Mert a két úr azt tartja, hogy a verseny jó, de az oktalan verseny anarchiát szül, s a harc könnyen eredményezheti, hogy egy ismeretlen harmadik a zűrzavart kihasználva a fejükre nő. És azt mondják errefelé, a nyugati határ közelében, hogy már mi is közelítünk ahhoz, hogy az adott szó szent legyen. Közelítünk csupán - mert bizony sok a valóban jó szándékú és tisztességes üzletemberek hírnevét rontó kókler, sőt, szélhámos. A nyugati üzletember pedig okkal bizalmatlan néha, de ha nem okkal, akkor is körültekintő. Főként az osztrákok. Nos, volt egyszer egy osztrák úr, Ferenc József néven vált ismertté, mert történetesen királya is volt anno a magyaroknak. Hát egyszer a Ferenc József nevű egykori kisdiák magyar nyelvű dolgozatát akarták megjelentetni a kultúrme- cénások egy albumban, s a királyi felség gyerekkori irkáját kérő levélben Mikszáth Kálmán neve jegyeztetett alá a nyomaték kedvéért. S felmegy Mikszáth Kálmán egyszer a pesti belügyminiszterhez, hogy megjött-e már a királyi felség válasza. És megjött. Megjött, mégpedig kérdés formájában: azt kérdezi a király a belügyminisztertől, van-e valóban egy Mikszáth Kálmán nevű író és rendes, becsületes ember-e az?! H.Á. Kedves József Attila lakótelepiek! Nagy örömömre szolgált, hogy a József Attila Itp. rendezési tervéről, a Pest-Buda mozi sorsáról rendezett beszélgetésen nagy számban megjelentek. Ezúton szeretném megköszönni mindazoknak, akik megjelenésükkel, véleményükkel elősegítették, hogy mennél több ember észrevételét figyelembe véve, mindnyájunk örömére alakíthassuk szőkébb környezetünket. Azokat az érdeklődőket, akik a következő alkalmakkal is szívesen részt vennének ilyen beszélgetéseken, személyes meghívásuk érdekében kérem, juttassák el címüket az Önkormányzat lakótelepi kirendeltségén keresztül (Toronyház u. 3.) hozzám. Munkámhoz nyújtott mostani és jövőbeni segítségüket köszönve: Takács Sándor önkormányzati képviselő 4
