Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993. január / 1. szám
ként szemlélte. Az ideológusok, hála Istennek, elmentek a fővárosba és a parlamentbe. Persze ideológiai próbálkozások így is történtek az önkormányzatban, belül is, kívül is, ilyen és olyan irányból. Tudjuk, milyen sorsuk lett. Nem hiszem, hogy felnőtt embernek ideológiára lenne szüksége. Az ideológia bármilyen címkét visel és bármilyen gyönyörűséges, mégiscsak az, ami: az autoritás eszköze. Egymással való tusakodásunk közben azonban kezdtek a vonzódások befelé fordulni, a kör lassan bezárult, észrevétlenül végbement az átváltozás és felfedeztünk egy nagy erőt magunkban: a közösség erejét. Küzdő- és erőteret, amely az emberi teljesítményt egyedül képes úgy hatványozni, hogy az ütőképes politikai tényezővé válhat. Emberi együttlétet, amely képes kiállni tagjaiért és önmagáért. Magunk teremtette po- likai formát, mely önmagában való, szuverén és mint ilyen, hatalom. Alkotmányos értelemben az egyetlen hatalom, de hatalom egy kicsit a fogalom krisztusi értelmében is. Nem hiszem ugyanis, hogy Michelangelo, bármilyen nagy művész volt is, akkora hitet, mint a Dávid, kőbe tudott volna vésni Firenze nélkül. Jól esik kimondani és ki kell mondani az igazat. Mi, ferencvárosi polgárok, itt a Bakáts téren, mint Európa történetében annyiszor, szükségből, hétköznapi módon és ösztönösen, de épp ezért példaértékűen nagy dolgot fedeztünk fel és gyakorlunk immár két éve: a köztársaságot. Ilyen egyszerű. Dr. Lázár Pálma MDF Önmagában minden értékelésnek olyannak kell lennie, hogy mihez képest, hogyan értékelem? Ha a kérdést úgy teszem fel, hogy a többi kerülethez, vagy a fővároshoz képest hogy értékelem, akkor mást válaszolok, mint ha a kérdést úgy teszem fel: ml a helyzet az elméleti lehetőségekhez képest? Ez a testület, ez az önkormányzat a budapesti átlagnál lényegesen jobbat nyújtott, és ez a lényegesen jobb munka nem a képviselőtestületben dolgozó emberek nagyobb tudása, nagyobb szakértelme miatt van, hanem mert egymás között sikerült egy olyan hangot megütni, amelyik nem a pártcsaták hangja, hanem a Ferencvárosért való ösz- szefogásnak a hangja. Nincsenek pártfrakcióharcok, még azt is mondhatnám, hogy pártfrakció előterjesztések sincsenek. A különböző vélemények általában nem a pártszempontok alapján oszlanak meg. Az egész működésnek ez az alapja. Hogy konkrétumra is rátérjek: az eddigi munkában két rendkívül pozitív változást sikerült elérni. Egyiket az oktatás területén, másikat pedig az egészségügyben, ahol országos szinten is egyedülálló, nagyszerű és reméljük, sikeres kísérletek történtek. Nem lenne teljes a kép, ha a hiányosságokról nem szólnék. Első helyre sorolnám a lakáskoncepció hiányát. Kaptunk egy eléggé zűrös állapotot: volt 4-500 üres lakás, feldolgozatlan akták ezrei. A hivatal erőn felül dolgozott, és szintre hozta magát, tehát egy normál állapotot alakított ki, viszont nem tudott egy olyan programot elindítani, ami a lakásállományt jelentősen bővítette volna. Persze, ez a legpénzigé- nyesebb dolog a világon, pénzünk pedig nincs. A másik pedig amit megemlítenék, hogy van egy nagyon jó szociális koncepciónk, de ennek megvalósítása még várat magára, aminek szintén anyagi természetű akadályai vannak. A szociális koncepció megvalósítására van némi remény, de a lakáshelyzet megoldására láthatóan nem lesz pénz. Hardl Róbert SZDSZ 1. A legsikeresebb mozzanatok az Ön- kormányzat 1992. évi munkájában:- általában az oktatásügy, hiszen lényegében megvalósult az önkormányzati iskolák önállósága, és egy sokszínű, viszonylag jól működő intézményhálózat kibontakozásának lehettünk tanúi az elmúlt évben. Eredménnyel járt az az 1992-ben már célként megfogalmazott szándék is, miszerint minél több, az önkormányzattól független iskolát kell a kerületbe "csábítani" (pl. Corvin Egyetem, bolgár iskola),- Ferencváros 200 éves évfordulójával kapcsolatos rendezvények és ennek kapcsán a Török Pál utcai "Művelődés-köz" létrejötte,- Középső-Ferencvárosi Családsegítő Központ és az iskolai szociálismunkás hálózat kialakítása. Az utóbbi lényegében egyedülálló Magyarországon és szakmai körökben is jó visszhangra talált, •- a körzeti orvosi rendelők épületeinek felújítása és eszközeinek modernizálása a jelenleginél sokkal magasabb színvonalú egészségügyi alapellátás feltételeit teremtette meg. Az 1992. év kudarcai:- az ingatlankezelés újjászervezésének üteme lényegesen lassabb volt a vártnál, az év közepén lényegében elakadt a folyamat. Ennél is súlyosabb kudarc azonban, hogy még ma is történhetnek olyan visszaélések, mint az ősszel kiderített, lakáselide- genítósekkel kapcsolatos visszaélés (ebben azonban nemcsak az IKV, hanem feltehetőleg a Polgármesteri Hivatal néhány alkalmazottja is szerepet vállalt),- a szükségesnél lassabban halad a Polgármesteri Hivatal átalakítása egy magasan képzett szakértői hivatallá, amely naprakészen tud reagálni a jogrendszerbeli változásokra, szakmai kihívásokra,- a vártnál kevesebb eredményt hozott az önkormányzat eddigi legnagyobb volumenű vállalkozása (részvényvásárlás 100 millió Ft értékben), bár az eredeti elvárások eleve idealisztikusak voltak,- meglehetősen szerények az eredmények a környezetvédelem terén, így ezzel a területtel kiemelten kell foglalkozni 1993-ban. 2. Várakozások és tervek az 1993. évre vonatkozóan: Oktatásügy, kultúra:- cél további intézményeknek a kerületbe vonzása- az önkormányzati iskolák közül - kísérletképpen - 2-3 iskolának alapítványi iskolává alakítása- áttérés az intézmények normatív finanszírozására- zenei fesztivál rendezése a Bakáts téren Szociális gondoskodás:- előkészületek a 3. Családsegítő Központ létrehozására- a közmunkák körének bővítése Lakásügy:- pályázati rendszer bevezetése a társasházak számára, amelynek keretében az önkormányzat bizonyos arányban (pl. 50%) hozzájárul az épületek felújítási költségeihez- a bérlakásokat kizárólag pályázat útján lehessen kiutalni, a lakáspályázatok elbírálásához be kell vezetni egy rászorultsági alapon nyugvó pontrendszert Polgári szerveződések támogatása, kisebbségügy:- a polgári szerveződések támogatására szolgáló pénzalapok lényeges növelése- előkészületek egy települési önkormányzat létrehozására a József Attila lakótelepen (feltéve, hogy az ott lakók szükségesnek látják)- a Lenhossék utcai általános iskolában cigány nyelvi tagozatos osztályok indítása és kétszer-két évfolyamos középiskolai osztályok kialakítása hátrányos helyzetű gyerekek számára Egészségügy:- hátrányos helyzetű lakosok orvosi szolgálatának létrehozása Városfejlesztés:- alapvető jelentőségű, hogy végre elindul a rehabilitációs tevékenység a Bakáts teret és a Ferenc teret összekötő tengely mentén- elsősorban a Corvin-egyetem építése lehet mozgatója a Vendel és Lenhossék utca körüli oktatási és kulturális centrum (városrész) létrejöttének- a jövő év nagy kihívása, hogy a világ- kiállítási területtel közvetlenül határos területeken a kerületnek is hasznos beruházások induljanak meg. Ösztönözni kell, hogy a malmok és a Közvágóhíd kulturális, vagy idegenforgalmi célú hasznosítást nyerjenek Közlekedés:- a fővárosi kerékpár-úthálózathoz illeszkedő kerületi kerékpár-útrendszer kialakítása. A közintézményeknél kerékpár tárolókat kell létrehozni- a Ráday utca (első lépésként) korlátozott forgalmú utcává alakítása- a Vendel és a Gát utcából sétálóutca létrehozatala- a József Attila lakótelep túlnyomó részének korlátozott forgalmú övezetté nyilvánítása, és az Üllői út zajárnyókolásának megoldása- előkészületek a Soroksári út kereszt3
