Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993. július / 7. szám

FERENCVÁROSI HÍREK — LAPSZEMLE — FERENCVÁROSI HÍREK Magyar Nemzet A ferencvárosi Duna-parti terület mintegy 70 ha, aminek az értéke most, a vasúttal együtt, körülbelül 3,5 milliárd forintra tehető. A rekonstrukciós be­avatkozás induló telekingatlan-értéke, a terület-előkészítés után, minimum 15.000 Ft/négyzetméterrel számolva, körülbelül 10,5 milliárd forint. A főváros fejlődési követelményei, az érintett ferencvárosi területek rekonst­rukciójának, illetve a csepeli mezőgaz­dasági területek városi célú hasznosítá­sának hosszú távon elkerülhetetlen magvalósulása új, egyedi, mert soha nem volt karakterű városnegyedek kiala­kítását teszi lehetővé. Nevezhetnénk e két új városnegyedet - egyfelől a pesti oldalon a Duna-parttól a ferencvárosi pályaudvarig terjedő területet - Újferenc- városnak, illetőleg másfelől a csepeli szi­getcsúcsot Csepelcsúcsvárosnak. Az új városi régió elnevezése pedig lehetne: Pesti Víziváros. * * * Esti Hírlap A részletes rendezési terv elfoga­dása után a IX. és a XI. kerületben elő­ször is feloldották az 1990-ben elren­delt építési tilalmat. Meghosszabították a Lágymányosi Duna-híd építési enge­délyét, amelyet a tanács adott ki 1989- ben. A Hídépítő Vállalat kérelmére tavaly novemberben engedélyezték a parti pil­lérek építésének megkezdését, s hoz­zájárultak, hogy a budai alsó rakpart egy része munkaterület legyen. A Duna két partján egyes épületekre kiadták a bontási engedélyt, a bérlőknek pedig más lakásokat utaltak ki. A MÁV pálya­udvar azóta sík tereppé vált, csak két épület maradt meg - felvonulási cé­lokra. A világkiállítás IX. és XI. kerületi helyszínein a telekrendezés megtörtént. * * * Népszabadság Előfordulhat, hogy a Közraktár-telkek eladásából - bármennyire is számítanak rá Budapest vezetői - egyetlen fillér nyeresége sem lesz a fővárosnak. Infor­mációink szerint a telkek eladása a Fő­városi Önkormányzaton belüli pozíció­harcra vezethető vissza. A Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága úgy döntött, hogy a Nagyvá­sárcsarnok felújítása miatt ezeken a tel­keken árusítóknak szeptember 30-ig el kell hagyniuk a területet, hiszen Buda­pest értékesíteni kívánja azt. A Kereske­dői Kamara képviselői kinyilvánították: a Nagyvásárcsarnok újbóli üzembehelye­zéséig a Közraktár utcában kívánnak árusítani, egy újabb átköltözést már nem tudnak elfogadni. * * * VILÁGGAZDASÁG A Világkiállítási Programiroda ver­senytárgyaláson értékesíti a Boráros té­ri HÉV-végállomástól a déli összekötő vasúti hídig terjedő, mitegy 18 hektáros területet a tervezett Duna-parti város- központ felépítésére. A kialakított 15 telken szállodák, la­kóépületek, irodaházak, kulturális bevá­sárlóközpont, létesítmények építhetők. A 18 hektárnyi terület tulajdonviszonyai tiszták, korábban az állam birtokolta az ingatlant, most pedig a Világkiállítási Ingatlantársaság kezeli. A IX. kerület polgármestere közölte, az említett 18 hektár szomszédságá­ban, tehát a Soroksári út keleti részén, további 5 hektárnyi telket vásárolhatnak az érdeklődők, amelyre 70 százalékban lakásokat, a fennmaradó háromtizednyi területre pedig irodákat, szállodákat, üzletközpontokat húzhatnak fel. Ezt az 5 hektáros telket az OTP Bank ás egy francia pénzintézet által alapított rész­vénytársaság kezeli. * * * Kereskedelmi Élet Alig esik már szó arról, mikor és mennyiért készül el a főváros régi Nagy­vásárcsarnoka s mi lesz a jövője? Az igazán aktuális ügy az, hogy a Közrak­tár utcába kitelepített pótvásárcsarnokot hogyan lehetne mielőbb felszámolni, s megszabadulni az egyszer már átköl­töztetett kereskedőktől. A Fővárosi Önkormányzat mindenképpen, mint később kiderül, szinte rögeszmésen értékesíteni kívánja ezt az építményt, pontosabban a helyét. A becsült érték hárommilliárd forint, csakhogy a keres­kedők szeretnék legalább az ideiglenest ideiglenesen megtartani. Köztársaság Még az elmúlt rendszerben, a Fővá­ros és a IX. kerületi tanács gondozásá­ban, állami pénzeszközök bevonásával a középső Ferencvárosban három lakó­tömböt rehabilitáltak. Az akkori színvo­nalas tervezőmunkát Gyüre Zsolt és építészcsapata végezte, s ma bárki megtekintheti az eredményt a Tompa utca-Tűzoltó utca, illetve a Liliom ut- ca-Bokréta utca által határolt területen. E rehabilitáció révén a gyakorlatilag zöld terület nélküli régióban 14 ezer négyzet­méteres nyugalmas, parkos rósz jött létre, eltűnt a 303 fürdőszoba nélküli la­kás, 356-ra nőtt a gépkocsi-parkolóhe­lyek száma, a lakások száma 533-ról 743-ra nőtt, a lakások alapterülete az átlagos 41-ről 57,5 négyzetméterre emelkedett. Az új épületekben 52 üzlet és 6100 négyzetméternyi irodaterület teszi lakhatóbbá a rehabilitációs tömbök életét. E három tömb azonban csak üdítő sziget manapság a korábbi pusz­tulás sivárságának közepén. A SEM IX Rt.munkájában bízva tavaly nyáron határozott úgy a ferencvá­rosi önkormányzat, hogy városfejlesz­tési akciót indít a középső Ferencváros­ban, mégpedig a Tompa utca Ferenc körút és Ferenc tér közötti szakaszán. Ez az utcaszakasz azért kiemelten fon­tos, mert összeköti a Franzstadt hagyo­mányos központjának számító Bakáts teret és az újonnan kialakuló oktatási centrumnak számító Thaly Kálmán utcai területeket. Summa summárum: mi pénzt moz­gathat meg a Tompa utca és környéke 2000-ig? A SEM IX Rt. tevékenységé­hez közvetlenül kapcsolódva mintegy 1,5 milliárd forintot, vállalkozók invesz­tícióit is bekalkulálva, bevételeket és kiadásokat is összesítve pedig végül mintegy 4 milliárd forintot. Ami sok pénz. De a Franzstadtnak lehetőség az újrakezdésre. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom