Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. február / 2. szám
A Hazai Első Takarékpénztár a Kálvin téren A legjelentősebb Ybl- művek Ferencvárosban Irodája az Üllői úton volt találtattak, de városrendezési szempontból mégsem ezen a helyen épült fel, bár az alapozási munkálatokat elkezdték... Hosszú huzavonák, telekviták után csak 1871. márciusában született meg az építési engedély az új Vámházra, mely végül a Só téren és környékén épült fel. Ybl állandó nehézségekkel küzkö- dött az újabb és újabb igények miatt, áttervezésekre szinte folyamatosan szükség volt, a pénz pedig egyre fogyott, a költségek végül jóval meghaladták az előirányzott összeget. Az 1870-es évek gazdasági válsága idején erősen támadták is a tervezőt az épület - úgymond - túl díszes volta miatt. Az épület 1874. júliusában kapott „lakhatási engedélyt”. A Fővámház - ma egyetem... Visszatekintve korabeli funkciójára, érdekességként meg kell említenünk, hogy az épületbe a Dunáról alagúton át, csónakkal lehetett bejutni - az alagutat mára már befalazták. A vasút is bement az épületbe, s a mozdony részére forgózsámolyt építettek, sínpár vezetett a Dunához... A Fővámház Ybl munkásságának és egyben a főváros fejlődésének fontos állomása. *** A Ferencvárosban látható Ybl-alko- tásokat, a kerület műemléki neveze- tességeitkövetkezőlapszámainkban bemutatjuk az olvasóknak. A korabeli években Pest-Buda reprezentatív középületeinek egyike volt az Ybl által tervezett Fővámház... Az 1850-es évekig a vámkezeléssel kapcsolatos ügyeket a pesti Főharmincad hivatalban intézték, a mai Vörösmarty-térés Nádor tér környékén, ennek emlékét ma is őrzi a Harmincad utca. 1846-ban, a forgalom jelentős növekedése miatt, felmerült egy új vámház építésének gondolata. Ezt a Schoppen platzon, illetve a Tömő téren óhajtották megvalósítani, mivel ez a hely az általános forgalom központja volt, és a kereskedőnegyed is a szomszédságban helyezkedett el. A bécsi pénzügyminisztérium utasította a pesti Pénzügyi Igazgatóságot, hogy a Főharmincad hivatal épületéért és telkéért cserébe írja jóvá a Tömő téri telket. 1856-ban alá is írták a szerződést, de isten malmai már akkor lassan őröltek, és csak 1862-ben történt meg a telekkönyvezés. A pénzügyi nehézségek miatt az építkezés aztán egészen a kiegyezésig húzódott. Végül a költözés már nagyon sürgőssé vált, rendeződtek a pénzügyek is. Lónyay Menyhért pénzügy- miniszter 1869-ben megbízta Ybl Miklóst, hogy a vámház terveit elkészítse... A Tömő térre - a mai Kossuth térre - képzelt épület tervei megfelelőnek A vámház. 1894 7
