Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. március / 3. szám
Hogyan lesz a bérházból társas ház? A hivatal válaszol a Dési Huber utcaiknak Gál Gusztáv úr az elidegenítési részleg vezetője válaszol a Dési Huber utcaiak előző számunkban ismertetett panaszára. Mielőtt a két igazságot kereső ház problémájáról ejtenének szót, arról faggatom a részleg- vezetőt, mi a Bakáts utcai iroda feladata? Az elidegenítési részleget az Önkormányzat hozta létre 1991. december elsején. Az iroda közvetlenül a polgármester úr irányítása alá tartozik, feladatunk az elidegenítés komplett lebonyolítása. Korábban az KV készítette elő az eladó bérlakások ügyeit, majd a tanácsi VB. döntése után az Ingatlan Bank végezte az értékesítéssel járó ügyleteket.- Mit jelent pontosan az elidegenítés teljes lebonyolítása? A bérlők vásárlási kérelmétől, az adásvételi szerződés aláírásáig mindent el- végzünk. Ez egy több hónapos folyamat, amelynek első lépcsője, hogy a lakó bejön az irodánkba, vagy levélben bejelenti vételi szándékát. Ezt követi az adatok feldolgozása, majd egyeztetése az IKV- val, ingatlannyilvántartással stb. A következő lépcső, amikor munkatársaink kimennek a helyszínre, felmérik az ingatlanműszaki állapotát, megtekintik a lakásokat, pontosítják a vételi szándékot, beszélgetnek a bérlőkkel, elmagyarázzák az ügymenetet. Ezután következik az ön- kormányzati testület kijelölő döntése, ezt az úgynevezett „társházzá alakítási folyamat” követ. Ennek alapján történik a társasház bejegyzése, mintegy utolsó aktus az adás-vételi szerződés megkötése előtt A társasházzá alakítást külső segítséggel végezzük.- Hogyan választják ki a külső közreműködő cégeket? Nyilvános pályázatot írtunk ki, amelyet közzé tettünk a Figyelő és a Magyar Hírlap című újságokban. A hirdetésekre összesen 79 cég jelentkezett A pályázatok tanulmányozása után a Vállalkozási és Vagyonkezelési Bizottság választotta ki a számunkra megfelelő vállalatokat Azt reméljük, hogy a külső segítség meggyorsítja az elidegenítést, és versenyhelyzetet teremt az értékbecslők között, tehát várhatóan közelebb kerülünk a piaci értékekhez.- Korábban miért nem vette igénybe más vállalatok segítségét az önkormányzat? Egy 1969-es rendelet előírta, hogy az ilyen típusú ügylet lebonyolítását csak állami szerv végezheti. A rendelet módosítása vetett véget az elidegenítésben résztvevő állami vállalatok kizárólagosságának. Mellesleg, igen előnyös volt a IX. kerület számára, hogy a privatizációs költségeket a Bank megelőlegezte. Az Ingatlan Bank székhelye a Ferencvárosban van, így nem kellett sokat utazniuk az ügyüket intéző bérlőknek.- Milyen szakértelemmel rendelkeznek az elidegenítési részleg munkatársai? Az irodának jelenleg hat munkatársa van. Közgazdasági, műszaki, ingatlan- közvetítői, ingatlanforgalmi értékbecslő képzettséggel rendelkeznek. Társas és bérlakás kezelésben jártas személyek és természetesen jogász is dolgozik nálunk.- Mennyit kell várakoznia a bérlőnek, vételi szándéka bejelentésétől az adás-vételi szerződés aláírásáig? Ez attól is függ, hogy az adott házból hányán nyújtanak be kérvényt bérleményük megvásárlására. Hamarabb bonyolódik le az adás-vétel azokban a lakóépületekben, ahol a bérlők többsége bejelentette már vételi szándékát Ennek az a magyarázata, hogy a privatizációs költségek hamarabb térülnek meg, ha a lakóknak legalább 30 százaléka kéri az elidegenítést, így azonnal elkezdünk ügyükkel foglalkozni. A rendelet előírja, hogy az ügyfelet 30 napon belül értesítenünk kell dolga állásáról, de ezt a határidőt sok esetben lehetetlen volt betartani. Gyakran az ingatlanra vonatkozó adatok (KV tervrajz, telekkönyvi kivonat, stb...) beszerzése is hosszabb időbe telik, mint 30 nap, nem beszélve arról, hogy a helyszíni szemlét sem tudjuk néhány esetben ilyen rövid időn belül megtartani, mert az érintettek, az értesítés ellenére sincsenek otthon. így csak arra vállalkozhatunk, hogy 30 és 60 nap közötti időtartam alatt munkatársaink jelentkeznek a bérlőnél a helyszínen, tájékoztatják őket ügyük várható fejleményéről. Ezt követi az önkormányzat kijelölő határozata, (a képviselőtestület döntési hatásköre) ami után 90 napon belül megtörténhet a társasházzá alakítás, és az értékbecslés. A vételi ajánlat kiküldését követően 90 nap áll a bérlők rendelkezésére, hogy az adásvételi szerződést megkössék.- Mit tehet a vevőjelölt, ha nem ért egyet az értékbecsléssel, sokallja az árat? Ebben az esetben elállhat vételi szándékától, az ingatlan megvásárlására senki sem kötelezheti. Az önkormányzati testület tavaly határozatot hozott, (59/1991), hogy kívülálló személy se lakottan, se lakatlanul lakást nem idege- níthet el. Tehát vevő kizárólag a bérlő, illetve a vele egy tekintet alá eső személy lehet.- Ön az a személy, aki jogosult a hivatal nevében válaszolni a Dési Huber utcaiak panaszára? Kérdésünk az volt, hogy a 28-as számú házat miért a forgalmi érték 15 százalékáért, a 30-as, 32-es számú házakat - az utóbbi értékesítése még folyamatban van - pedig miért 40 százalékért adta el az Önkormányzat? A Dési Huber utcaiaknak nincs igazuk. Ugyanis a szóban forgó három ház csakugyan szinte egyidőben, hasonló mértékben és módon volt felújítva, de a 28-as lakóépület tetőfelújítása elmaradt. Ezért ez a ház nem számított teljesen felújítottnak. (A megállapítás az értékbecslés időpontjára vonatkozik.) Az ott lakók igazságérzetét talán azt bánthatja, - amire már a képviselők is felfigyeltek, - hogy a 15-30-40 százalékos kategóriák túlzottan merevek, nincs lehetőség a valósághoz közelebb álló differenciálásra. A Polgár- mesteri Hivatal képviselői rövidesen új szabályt alkotnak, ami könnyíti majd az igazságosabb megkülönböztetést. A szóbanforgó három ház elidegenítési ügyét több, egymástól független szakértő - köztük igazságügyi szakértő- vizsgálta és mindannyian az eredeti kategóriába sorolást hagyták jóvá. A szakértők azonban azt is megállapították, hogy a karbantartási munkák elhanyagolása miatt (ez vonatkozik az elektromos, a vízvezeték és szennyvízelvezető hálózatra) a forgalmi értéket célszerű lenne csökkenteni. Ez meg is történt, hiszen a képviselők a Dési Huber utca 30-32-es számú ház esetében 10 százalékkal csökkentették a vételárat.- Mi okból javították ki nyilvántartásukban a 32-es számú ház 15 százalékos nyilvántartási árát 40 százalékosra? Nem gondolja, hogy ez rejtélyes? Abban az időben nagyon sok elidegenítési ügy volt, és a túlterhelt hivatalnok tévedhetett, amit később kijavított. Nagyon sajnáljuk, hogy adminisztrációs hiba történt, de ez nyilvánvalóan nem befolyásolhatja egy nagy értékű ingatlan vételárát Semmilyen rejtélyes ügyről nincs szó, csupán egy megtörtént és ideiében kijavított hibáról beszélek. Kleer 6
