Ferencváros, 1992 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1992. február / 2. szám
Milyen gyakran robban Valovits Emil a BVM vezér- igazgatója, a Ferencvárosi Önkormányzat képviselőtestületi ülésén számolt be a történtekről. A nitráló reaktor működésében az első rendellenességet reggel 7 órakor az üzemvezető észlelte. Megváltozott az itt gyártott termék színe és szervesanyag tartalma növekedett. Az üzemvezető, ahogy ez ilyenkor szokásos, leállítatta az adagoló szivattyúkat. Az óvintézkedések ellenére az egyik reaktor hőmérséklete erőteljesen emelkedni kezdett, ezért a kezelőszemélyzet elhagyta az üzemet. 8óra 20-kor az éppen nem működő, de a többi reaktorral összekötött monitráló reaktor felrobbant. A vállalati tűzoltók azonnal, az állami tűzoltók rövid időn belül a helyszínre érkeztek és a kisebb, főleg kábeltüzeket eloltották. A legnagyobb, a második robbanás 9-kor történt. Ekkor sérültek meg a helyszínen ténykedő tűzoltók, illetve az udvaron tartózkodó dolgozók. Sérülésüket főként a repülő üvegszilánkok, törmelékek és belélegzett gázok okozták. A harmadik robbanáskor személyi sérülés szerencsére nem történt. A BVM saját mérései alapján a robbanáskor 100-120 kg nitrózus gáz és 700-1000 kg kéndioxid került a levegőbe. Frankó Gábor alpolgármester a második robbanás után már a helyszínen volt, így közelről ismeri a történteket. Egyet értek a képviselők határozataival - mondja. Szerintem átfogó elemzés szükséges az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium részéről a BVM biztonságát illetően, illetve célszerű megvizsgálni az üzem kitelepítésének lehetőségét. A BVM folyadékokat tárol nyitott tárolókban, a folyadék felszíne érintkezik a levegővel. Az ilyen tartályok feltöltésekor a folyadék párájával telítődik a levegő, így tehát ismét környezetszennyezés történik. A fejlett országokban még a benzinkutaknál is működik a benzingőzt „lecsapató” berendezés, pedig az üzemanyagtöltő állomás jóval veA Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 1992. január 21-i határozata 1., Követeljük, hogy a hatáskörrel rendelkező szerv a legveszélyesebb anyagok (pl. hidrogénfluorid) tárolását és felhasználását azonnali hatállyal tiltsa meg a Budapesti Vegyiművek IX. kerületi telephelyein. 2., A Budapesti Vegyiművek által folytatott tevékenység nem egyeztethető össze a körvetlen közelében levő területek lakófunkciójával. Kérjük a Kormányt és a Fővárosi Közgyűlést, hogy írásban nyilatkozzon a Vegyiművek kitelepítésének lehetőségéről. 3., A Képviselőtestület kezdeményezi a Fővárosi Általános Rendterv módosítását abban az értelemben, hogy a IX. kerületben a 41-es övezeti besorolás szűnjön meg. 4., Felkérjük a Városrendezési Bizottságot, hogy megfelelő szakértők bevonásával vizsgálja meg a BVM-ben történt robbanás körülményeit és további működésének hatását. Tegyen jelentést a Testületnek 1 hónapon belül. szélytelenebb, mintegy vegyi üzem. A biztonságra többet kell költeni és ezeket a költségeket a vegyipari termékek árába beépíteni. A Kerületi Polgárvédelem Ter- selics András főhadnagyot a IX. kerület Polgárvédelmi Parancsnokságának törzsparancsnokát a BVM-mel szomszédos üzem polgárvédelmi vezetője telefonon értesítette a robbanásról. A főhadnagy úr jól ismeri az üzemet, hiszen eredeti szakmája szerint vegyész és sokszor járt a gyárban. A BVM a legbiztonságosabb hazai vegyiüzem - állítja határozottan a törzsparancsnok. A gyártás, biztonságtechnikai okokból mindig kis mennyiségben történik, így ha baleset következik be, nem jár együtt környezeti katasztrófával. Ennek ellenére testületünk, a Polgárvédelem, rendelkezik megfelelő katasztrófa tervvel, de ezt szerencsére nem kellett most elővenni. Megítélésem szerint emberi mulasztás okozhatta a bajt, de ennek kivizsgálása a szakértők dolga. Biztosat csak a vizsgálat lezárása után lehet mondani. Tipold Tamás a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi főelőadója szerint a BVM valóban a legbiztonságosabb üzemek közé tartozik. A gyár, beruházási keretének 40 százalékát költi környezetvédelmi berendezésekre, ami hazai viszonyok között igen jónak mondható. Persze, mint minden vegyi üzem, ők is juttatnak mérgező anyagokat a környezetbe, ezért bírságot kell* fizetniük. Feltehetően, a robbanás kapcsán nem jutott számottevő káros gáz a levegőbe. A mért adatok szerint Budapest levegőjének nitrózus gáztartalma több százszoros, mint amennyi a balesetkor a légtérbe került. A BVM-mel jó az együttműködésünk, mégis kár, hogy a lakótelephez ilyen közel van a gyár. A kerületnek ez a része 41 -es övezet, ami azt jelenti, itt a rendelet szerint lehet bűzt árasztó, robbanó, környezetszennyező üzemet létesíteni. Elsődleges célunk tehát, hogy megszűnjön ez a besorolás, és legalább újabb üzemeket ne lehessen ide telepíteni. A testületet nem nyugtatta meg a vezérigazgató prognózisa, miszerint a balesetek gyakorisága egy milliomod év valószínűségű. Egymás után jelezték különvéleményüket, majd tiltakozásukat: nem szabad napirendre térni a „szerencsés” kimenetelű katasztrófa felett. Kostyák György képviselő a környéken lakók fenyegetettségét, rossz közérzetét tolmácsolta - ő maga is azok közül való, akik az 1986-os robbanást is megélték-, ők nehezen hiszik el, hogy egymillió évre prognosztizálható a következő baleset. 2
