Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. november / 4. szám
Nemzetközi Kereskedelmi Központ a Köztelek utcában A Belső-Ferencváros egyik legjelentőseb építkezése a Köztelek és az Erkel utca közötti 8600 m2-es telken folyik. A külföldi, főleg amerikai tőkével épülő kereskedelmi központ több épületegyüttesből áll. Földalatti, 5-600férőhelyes garázs, két darab hétszintes, egy darab hatszintes üvegto- rony-magasságuk üleszke- dik a környező házak homlokzati magasságához —, ezenkívül lesz bennük 20 ezer m felületű iroda. Az épületeket részben fedett, részben nyitott passzázsok kötik össze, melyek márványburkolatukkal, padjaikkal, ülőszékeikkel, kovácsoltvas lámpáikkal igényes közösségi pihenőül is szolgálnak. Az első emeleteket vendéglátóipari létesítmények és szolgálta tás számára tartják fenn, az alacsony épületek lapos tetején pedig teraszokat képeznek ki, sok növénnyel, örökzölddel. Az utcafrontokon az irodaház — a szomszédos műemlék jellegű lakóházak miatt — magastetős lesz, és minden tekintetben alkalmazkodik az utca hangulatához, míg az üvegtornyok kékesszürke, fényvisszaverő üvegfalakkal épülnek. A teljes beruházási költség 4 milliárd forint körül lesz. A kivitelezők a 6 emeletes, 16000 m2-es irodaház alapozási munkálatait sem fejezték be, de máris sok a panasz. Nagy a teherautó forgalom, zajosan a gépek, füstös, poros a levegő az építkezés környékén. A szomszédos házak néhány lakója kártérítést kapott az 1993-ban elkészülő új épület „árnyékvetése”, illetve más, újonnan keletkezett — a létesítménnyel összefüggő — hátrányok miatt. A szóbeszéd szerint az Immobüia Rt. nem minden esetben fizette ki a kárt- szenvedőknek járó pénzt. A panaszok orvoslása és a szóbeszéd tisztázása céljából Hessky Pál az Immobüia Rt. ügyvezető igazgatója, valamint Cséfalvay Géza az IBC (Internationel Business Center Kft.) főmérnöke válaszolt a,Ferencváros” kérdéseire. — Hogyan jutottak a telekhez és ki a jelenlegi tulaj - donos? HP: Ez a terület a Volán Tröszt telephelye volt, amit az Immobüia megvásárolt, majd a Volánnal közösen alakítottunk egy Kft.-t, ennek tulajdonába került a telek. Az így alakultKft.azUni- verzale Bau AG-vel közösen létrehozta az IBC Kft-t, ő a jelenlegi tulajdonos. — Az építkezés elkezdése előtt Önök tájékoztatták a környékbelieket, hogy mit építenek és müyen károk érhetik őket? HP: 1989. szeptember 7- én tartottuk az első lakossági tájékoztatót, ahova meghívtuk a szomszédos házak lakóit. Erre a fórumra nagyon sokan eljöttek és az a benyomásom alakult ki, hogy a jelenlevők többsége örült, hogy lebontottuk a Volán garázsát, ahol nem csak óriási teherautó forgalom volt, hanem autójavítás, alkatrészgyártás is, és az ezzel járó zaj, füst. — Önök és a környékbeliek között kialakult az egyetértés? CS.G.: A többség tetszését elnyerte az épület terve, noha voltak olyanok is, akik jobban szerették volna, ha uszodát, vagy kutyafuttatót létesítüdnk a telkünkön. — Hogyan állapították meg, hogy az új épület mennyire fogja beárnyékolni a szomszéd házakat? Cs.G.: A Műszaki Egyetem szakembereit kértük fel ún. „benapozási”, megvüá- gítási vizsgálatok elvégzésére. Ők állapították meg, mely lakások „sérülhetnek” ebből a szempontbó. Ezek bérlőit kártalanítottuk. H. P.: Minden lakásbérlő, aki kárt szenvedhet az építkezés kapcsán, kártalanítást kapott. A kifizetett összeg nagyságát a bérlővel és az IKV-val közösen állapítottuk meg, majd írásba foglaltuk. Összesen 26 millió forint kártérítést fizettünk kb. harminc lakásbérlő részére. Általában 8-10 százalékos „sérülést” számoltak ki a szakemberek, de volt olyan eset is, amikor meg kellett szüntetnük a lakást. Ilyenkor cserelakásról gondoskodtunk, vagy lakásrész pótlás fizettünk. — Elfogadták a károsultak a kártérítés mértékét? H. P.: Többnyire könnyen megegyeztünk, bár volt néhány vitás eset, amikor saját rugalmasságunknak köszönhetően született meg a megállapodás. Általában igyekeztünk békés megoldást találni vitás ügyeinkre. 6