Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)

1991. november / 4. szám

Egy éves az Önkormányzat 0 (folytatás az 1. oldalról) évről nincsenek rossz emlékű pártvi- tá-ink, s ez talán biztosítéka arra, hogy az elkövetkező 3 évben előbbre jutunk. Jópél da erre az EXPO, a Ferencvárosi Önkormányzat testületileg támogatta a megrendezését, — a további tárgyalá­sokat okvetlenül szükségesnek tartjuk. A kerület ugyanis speciális helyzetben van: a világkiállítás megrendezése nálunk erőteljes fejlesztést, fejlődést eredményezhetne. így a képviselők nagy része, pártérdekeiket a kerület érdekei mögé helyezve, az expóra adta voksát. A lakásprivatizációval kapcsola­tos türelmetlenséget a testület érzékeli és tudomásul veszi, azonban koncepci­ója kialakítását okvetlenül meghatá­rozza, hogy felmérései szerint a lakók gyanútlanul kívánnak megtenni egy olyan lépést, amiről nem tudják, mi­lyen következményekkel jár. Véleményünk: ahol a lakók meg akarják venni a lakást, ott vegyék meg. (Két helyen korlátoztuk ezt: a Belső- Ferencvárosban, amíg a tervek — üz­letek, földszinti átjárók kialakításá­ra — el nem készülnek, és a rehabilitá­ció miatt a Középsö-F erencváros­ban.) Az Önkormányzat tisztában van azzal, hogy a saját tulajdonú lakók kb. az első 5 évben mindenképpen jobb gazdái lesznek a lakásnak, háznak, mint az IKV volt, számolnia kell azon­ban azzal is, hogyha nagyobb felújítá- sokrakerül sor, azt afriss tulajdonosok önerőből nem tudjákvállalni. Tehát egy ehhez szükséges alapot kell képeznünk, s erre az eladott lakások ára nem lesz elegendö.Mobil lakásrendszer kialakí­tása a cél, ahol egy emberöltő során az albérlettől akislakásonát anagy laká­sig a kerületben ki-ki megtalálhatja a számára kedvezőt. V.Zs. KÖZBIZTONSÁG A Képviselő Testület foglalkozott a IX. kerületi Rendőrkapitányság kez­deményezésére létrehozott Közbiz­tonsági Alapítvány tervezetével, mely abból a célból készült, hogy az alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény VI. fejezet 74/A-F. paragrafusa alapján jogi sze­mélyiséggel rendelkező alapítványt hozzanak létre a kerületben élő és dolgozó állampolgárok élet- és va­gyonbiztonságának védelme és meg­szilárdítása, a gazdálkodó szerveze­tek biztonságosabb működésének el­ősegítése érdekében. Az alapítók neve:- Ferencvárosi Ónkormányzat (Bu­dapest, IX., Bakáts tér 14.)- BRFK IX. kerületi Rendőrkapi­tányság (Budapest, IX., Haller u. 7-9.) Az alapítvány nyitott, az alapítvány­hoz belföldi és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat. Az alapítvány elnevezése: „Ferencvárosi Közbiztonsági Ala­pítvány” Az alapítvány célja: Az alapítvány a területén működő IX. kerületi Rendőrkapitánysággal együttműködve, azt saját eszközeivel segítve tegye hatékonyabbá és eremé- nyesebbé a bűnmegelőző és bűnüldöző tevékenységet. Ennek keretében:- segítséget nyújt a IX. kerületi Rendőrkapitányság híradástechni­kai, számítástechnikai eszközeinek korszerűsítéséhez, folyamatos fejlesz­téséhez,- hozzájárul a kapitányság járműál­lományának korszerűsítéséhez, a gép- kocsipark növeléséhez, a karbantartás színvonalának javításához,- igény szerint technikai vagyonvé­delmi rendszert alakít ki, azt üzemel­teti,- saját anyagi erejéből hozzájárul a rendőrség állományának anyagi ösz­tönzéséhez, a túlóradíjak biztosí­tásához, a kiemelkedően dolgozó ren­dőrök megjutalmazásához,- anyagi támogatást, segélyt nyújt a szolgálatban megsérült rendőröknek, valamint a szolgálatban meghalt ren­dőrök hozzátartozóinak,- anyagi segítséget nyújt a rendőrség bűnmegelőzési feladatainak ellátásá­hoz, növelve ezzel annak színvonalát,- ellátja a rendőrség menedzselésé­nek feladatát, biztosítja a propagandát. Az alapítvány induló vagyona: 3 500 000 Ft azaz Hárommillió-öt­százezer forint, melyet az e célra nyi­tott pénzintézeti számlán helyez el. A vagyon kezelésével kapcsolatos admi­nisztratív tevékenységet térítés nélkül a Ferencvárosi Ónkormányzat Polgár- mesteri Hivatalának szakapparátusa látja el. E tevékenységhez az alapít­vány képviseletére megválasztott Ku­ratórium külön pénzügyi szakem­bereket kérhet fel. (AzAlapító Okiratvégleges szövegét a következő számunkban közöl jük.) Közmeghallgatásból Expo-vita Úgy tűnik, az embereknek lassan ele­ge van már a hirtelen rájuk szakadt de­mokráciából: az elmúlt hónapban meg­tartott első fővárosi közmeghallgatá­son Budapest kétmilliós lakosságából talán ha kétszázan képviseltették ma­gukat a Petőfi Csarnokban. Ám, be kell vallanom, ez esetben az otthomarad- taknak volt igazuk. „Demszky ex, expo lesz” feliratú transzparens fogadta azokat, akik mégis inkább a közügyek felé fordul­tak érdeklődő tekintettel. A főpolgár­mester nyitóbeszéde után több órás vita alakult ki a Világkiállítás megva­lósítását ellenőrző Fővárosi Önkor­mányzat és az Expo-t többségében tá­mogató lakosság között. A hozzászó­lók kétségbe vonták a főváros vezető-^® ségének azon jogát, mely felhatal­mazta őket, hogy egy egész országot érintő kérdésben hozzon határozatot. A „tettek embere” mára a nem cse­lekvés emberévé, a demokratikus el­lenzék destruktív ellenzékké vált — hangoztatták. Többen kétségbeejtő- nek találták azt a helyzetet, melyben hat emberen múlik milliók tehetet­lensége. „Egy hosszú évtizeden át diktatórikus rendszerben élő nép szá­mára pszichológiailag is káros hatás­sal lenne, ha elvennék tőle azt a rend­kívüli lehetőséget, mely előtt most áll, ha képtelen lenne bebizonyítani.” — fejtegette egy felszólaló. Az Expo-vita mellett a közbiztonság jelenlegi áldatlan állapota, az utcai, „aluljárós” árusítás, valamint a fővá­ros zászlajának színösszetételével^^ kapcsolatosan hangzottak el vélemé-^P nyék. Pintér Sándor, megbízott főka­pitány elmondta, feltétlenül szüksé­ges a rendőri állomány létszámának további emelése, hiszen ma Budapes­ten 498 főre csupán egy rendőrt tudnak biztosítani. A közterületeken folyó árusításokkal kapcsolatban kijelentet­te, ez az ügy kizárólag a Fővárosi Ön­kormányzattal közösen rendezhető. A fővárosi zászló színeiről — me­lyek megegyeznek a román trikolor­ral —Demszky Gábor a következőket mondta: „A vörös-sárga-kék szí­nösszetétel 1873-ban került Buda­pest zászlajára, s egyrészt a hagyo­mány iránti tiszteletből sem kívánjuk megváltoztatni ezeket, másrészt nem vállalhatjuk fel a színek kicserélésé­ből származó esetleges külpolitikai bonyodalmakat”. A válasszal sokan nem értettek egyet. Blaha Márta 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom