Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1989. november / 7. szám

Ferencváros Ferencváros • Ferencváros 1989. október 23. Szűrös Mátyás bejelenti, hogy Magyar- ország államformája Köztársaság Toroczkay Csaba felvételei Építő kompromisszum A kiádári életmű egyik legjelentősebb alkotása szűnt meg október hetedikén a Budapest Kongresszusi Központiban, ön­magát irta le a Magyar Szocialista Mun­káspárt, s adta át helyét a Magyar Szo­cialista Pártinak. E lépés nélkülözhetet­lenné, egyszersmind lehetségessé vált. Az elmúlt 32 esztendőből súlyos örök­ség maradt a magyarság vállán. A leg- nyomasatőbb a 20—22 milliárd dollár­nyi adósság, melynek terhe évi 3—4 mil­liárd dollár, azaz ekkora összeget kell előteremtenünk kamatra és törlesztésre, vagyis ahhoz, hogy ne történjen semmi. Ha ezt a suimmát bankáraink nem tud­ják összegyűjteni, gazdaságunk napokon belül összeomlik. Ám, ha „csak” ennyi pénzt képesek fölvenni a hitelezőktől, akkor nem lesznek pótlólagos források, melyekből fejleszteni lehetne. Pedig fejlesztenünk kell, ment éppen eme örökség további elemeiként: leron­gyolódott az ország infrastruktúrája, el­maradott az ipara, lesful’ladt a mezőgaz­dasága, korszerűtlen az oktatása, szétesés előtt áll az egészségügy, visszaesett a népszaporulat. Az évtizedeken át el-elszabaduló kont­raszelekció pedig szétzilálta a haza er­kölcsi állapotait, ezzel — az elszegénye­dés mellett — lökést adva a züllésnek, a bűnözésnek, az alkoholizmusnak, a ká­bítószerezésnek. E súlyos leltárhoz valamivel kedve­zőbb részletek is tartoznak. Reálisan vizs­gálódván ugyanis nem feledkezhetünk meg arról: a brezsnyevi birodalomban ez a rezsim volt a viszonylag legliberáli- sabb. S épp a gazdaság pangása miatt itt vethette meg lábát legelőször a vállalko­zás, iltt lett legelőször szalonképes szó a piac. A magyar társadalomiban tehát — ha csenevészen is — élnek már a készsé­gek ahhoz, hogy reményünk legyen a kilábalásra. Az országnak e súlyos csődjéből a plu­ralista — azaz sokszínű, érdektagolt — parlamenti demokrácia, a vegyes tulaj­don — azaz a magán- és közösségi tulaj­donformákon — alapuló piacgazdaság ad­hat húzóerőt. Ennek megteremtése csak hallatlanul sok feszültség, konfliktus árán lehetséges. Elemi nemzeti érdek, hogy ez az átmenet békés legyen! S e békés átmenet nélkülözhetetlen föltétele volt: a társadalmat bénító gi­gantikus állampárt alakuljon át demok­ratikus politikai párttá. Ezt értette meg leghamarabb a csak­nem 1300 küldöttet számláló komgresz- szuson a két legnépesebb csoportosulás: a Reformszövetség és a Népi Demokrati­kus Platform. E csoportok kompromisz- szuma tette lehetővé: szoruljanak kisebb­ségbe a konzervatívok, s ne csak az MSZMP — immár sokadik, de mindig terméketlen — megújítása menjen vég­be a kongresszuson. Hanem alakuljon új párt! Az új párt csupán az ország tolpra- állításának politikai föltételeit tette ked­vezőbbé. A konzervatívok semlegesítése csak a másodlagos teendő, a társadalom­ban elsődlegessé vált: az építés, az újí­tás, a gazdagító kezdeményezés! Molnár Pál Amit a munkanélküli segélyről tudni kell Gyakran látni tétován, egyik lábáról a másikra álló, zavarodottságát leplezni akaró embereket a munkaerő-szolgálati irodák helyiségeiben. Vannak, akik rövi­den, szabatosan előadják, miért kerültek a gyárkapun kívülre, milyen munkát kívánnak, rövid úton eligazodnak a munkanélküli lét amúgy sem könnyű dolgaiban. A többség azonban nem ilyen. A többség nem tudja, hogy miként, mi­lyen feltételek teljesítése esetén lehet munkanélküli-segélyhez jutni, nincs tisz­tában a munkanélküli-segélyből élők jo­gaival, kötelességeivel. Az alábbiakban — a munkanélküli-se­gély kiskátéját ismertetve — megpróbá­lunk az eligazodásban segíteni. KI JOGOSULT MUNKANÉLKÜLI­SEGÉLYRE? A segélyről intézkedő minisztertanácsi rendelet kimondja: az kaphat segélyt, akinek a munkaviszonya egy évnél rö- videbb ideje szűnt meg, továbbá, aki igazolni tudja, hogy az utóbbi három év alatt legalább 18 hónapot dolgozott. Nem kevésbé fontos feltétel, hogy az igénylő­nek vállalnia kell a megfelelő együtt­működést a munkaerő-szolgálati irodá­val. Ez azt jelenti, hogy a számára fel­ajánlott álláshelyeket komolyan fontoló­ra kell venni. MITŐL FÜGG A MUNKANÉLKÜLI­SEGÉLY MÉRTÉKE? A segély mértéke attól függően válto­zik — az igénylő előző évi keresetének 50 és 70 százaléka között —, hogy mi­lyen bejegyzés került a munkakönyvbe. Három variáció lehetséges. Az első a munkaviszony megszűnése, amikor a munkáltató mond fel, illetve egyéb, a dolgozó önhibáján kívüli esetről van szó. A második: a dolgozó mondott fel. És végül a harmadik: a munkakönyvben a kilépett bejegyzés szerepel. Kilépettnek ebben az esetben az számít, akinek a munkaviszonya fegyelmi eljárás követ­keztében szűnt meg, illetve, aki munka- viszonyát jogellenesen szüntette meg. MEDDIG LEHET IGÉNYELNI A MUNKANÉLKÜLI-SEGÉLYT? Egy évig, de az eső félév után 10 szá­zalékkal csökken a kifizetett összeg. (Pél­dául előző évi keresetének 70 százaléká­ról 60 százalékára.) MILYEN OKMÁNYOKAT KELL BE­MUTATNI A SEGÉLYT IGÉNYLŐNEK? A segélyt kérőnek mindössze néhány rubrikából álló kérelmet kell kitöltenie. A jogosultság megállapításához azonban csatolnia kell a személyi igazolványát, a munkakönyvét, a munkavállalói igazolá­si lapot (az úgynevezett MIL-lapot), a segély folyósításához szükséges munkál­tatói igazolást — amit az utolsó mun­káltató ad ki —, valamint az adatlapot. A segélyben részesülő nyilatkozatot tölt ki, amelyben kijelenti, hogy ismeri a munkanélküli-segélyről szóló útmutató tartalmát, tisztában van kötelezettségé­vel és jogaival. KIK DÖNTIK EL A SEGÉLYÉRT FO­LYAMODÓK JOGOSULTSÁGÁT ÉS KIK FOLYÓSÍTJÁK A SEGÉLYT? A jogosultságot a területileg illetékes munkaerő-szolgálati irodák, illetve a körzetiközpontok munkaközvetítő irodái döntik el, és folyósítják postán a se­gélyt. A munkaerő-szolgálati irodák pon­tos helyéről, telefonszámáról a megyei és városi tanácsok munkaügyi osztályai, csoportjai vagy munkaügyekkel is fog­lalkozó részlegei adnak felvilágosítást. KIK NEM KAPHATNAK MUNKA­NÉLKÜLI-SEGÉLYT? A segélyezés köréből kiszorulnak a pályakezdő fiatalok, a háztartásban dol­gozó, munkaviszonnyal nem rendelkező nők és a csődbe jutott vállalkozók. Itt jegyezzük meg, hogy szeptember 15-étől lépett életbe az a munkaügyi rendelke­zés, amely szerint állami támogatással gyakornokként foglalkoztathatók azok a pályakezdő diplomás fiatalok, akik nem tudnak elhelyezkedni. A gyakornoki rendszer lényege, hogy a foglalkoztatási alapból a kormányzat támokatást nyújt azoknak a vállalatoknak és intézmények­nek, amelyek vállalják olyan diplomás fiatalok foglalkoztatását, akik még a munkaerő-szolgálati irodák segítségével sem találnak maguknak állást. MILYEN LEVONÁSOK TERHELIK A MUNKANÉLKÜLI-SEGÉLYT? Az 5 százalékos nyugdíjjárulék és a magánszemélyek jövedelemadója mellett, csak a bíróság által megítélt gyermek­tartásdíjat lehet a segélyből levonni. Mi­vel a munkanélküliség nemcsak közvet­len anyagi veszteséget, hanem többszö­rös hátrányt is jelent, ennek ellensúlyo­zására a segélyezés időtartamát munka- viszonyban töltött, illetve szolgálati idő­nek tekintik. A munkanélküli-segélyben részesülőt is megilleti az évi 12 ezer fo­rintos alkalmazotti adókedvezmény. MILYEN MUNKAHELYET KELL EL­FOGADNIUK AZ ÁLLÁS NÉLKÜL MARADÓKNAK? A segélyezett köteles azt az állást elfo­gadni, amely egészségét nem veszélyez­teti, képzettségi szintjének megfelel és a korábbi képzettségének megfelelő mun­kakör. Köteles betölteni továbbá azt az álálst, amelynél a felajánlott bér eléri a munkanélküli segély mértékét. Gál Róbert Munkaerőpiac Hazánkban a lakosság egytizede él a hivatalos létminimum alatt, egyötö­de pedig a társadalmi minimum alatt. Európai szinten a magyar dolgozók munkában eltöltött ideje a leghosz- szabbak között van. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (DECO) tar­tozó országokban 19 millió munkanél­külit tartanak számon. Ez többé-ke- vésbé megfelel ezen országok általá­nos munkanélküliségi mutatójának, ami 10 százalékos munkanélküliséget jelent. S, bár az elmúlt időszakban meglehetősen kedvező gazdasági ten­dencia jelentkezett Nyugat-Európá- ban, ez a munkaerőpiacon mégsem hozott igazi javulást. Tény azonban, hogy ezekben az országokban a mun­kanélküli segélyből élők sem nyomo­rognak ... Az Országos Munkaerőpiaci Köz­pont legutóbbi jelentése alapján ha­zánkban az idén január 2-től augusz­tus 22-ig 6070-en vették igénybe a munkanélküli segélyt, összesen 579 ezer napot töltöttek segélyen, amely­re a munkaközvetítő irodák több mint 79 millió forintot fizettek ki. Egy munkanélküli, egy napra átlagosan 136 forint bruttó segélyt kapott, ami 30 napos hónapokkal számolva, 4094 forint átlagos havi segélynek felel meg. A segélyen töltött napok száma átlagosan 95. Augusztus végén a se­gélyből élők 40 százaléka volt nő. Az átlagosnál gyorsabban nő a szakmun­kás és- a szellemi foglalkozású se­gélykérők száma. A segélyt igénybe vevők közölt a 30 évnél fiatalabbak aránya 28 százalék, a 30 és 50 év kö- zöttieké 60 százalék, az ennél időseb­beké 12 százalék. B. A. AIX. KERÜLET LAPJA • AIX. KERÜLET LAPJA • AIX. KERÜLET LAPJA 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom