Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989. július / 4. szám
Ferencváros • Ferencváros • Ferencváros Az alkohol meg nem a motorokat hajtja AIDS László kórházi jelentés Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a világon jelenleg mintegy öt-tíz millióan lehetnek az AIDS-vírus- sal fertőzött emberek. De ez csak a „jéghegy csúcsa” . .. Hogy valóban menynyien vannak? Senki nem tudja, mert „korunk pestise” alattomosan terjed, lappangva szedi áldozatait. A fertőzötteknek azért ismerjük csak a töredékét, mert a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig — amik aztán orvoshoz kényszerítik a beteget — évek telnek el, s a tünetmentes, de fertőzött egyén ez alatt tovább fertőz! A 90-es évek elejére feltehetően újabb milliókkal fog emelkedni az AIDS-ben szenvedők száma; még akkor is, ha eközben sikerülne feltalálni az ellenszert. Jóllehet az ilyen irányú kutatások intenzíven folynak, eredmény még nincs. Az AIDS halálos betegség, s ezt nemcsak az orvosok tudják. A kelet-európai országok egyébként még kevésbé fertőzöttek ezzel a súlyos betegséggel, a legtöbb áldozata Afrikában van. A A budapesti László Kórházban 1986- ban szervezték meg a hazai AIDS-rész- leget. Mivel az egészségügyi személyzetnek itt fokozottabb a kockázata, nemigen tolonganak ide sem az orvosok, sem az ápolók. Végül is két orvos és .nyolc nővér vállalta a lelkileg sem könnyű feladatot. A részleg vezetője dr. Bánhegyi Dénes, az Orvostovábbképző Egyetem Fertőző- és Trópusi Betegségek Tanszékének adjunktusa, tájékoztatott munkájukról, problémáikról. — Bár a hazai lakosság felvilágosításáért — az AIDS-t illetően — már sokat tettek, a fő ismeretek a veszélyről már kialakultak, a fiatalok még mindig nem érzik veszélyezettségük igazi mértékét. Márpedig a fertőzés terjed, és egyre nő a kialakult betegségben szenvedők száma is. így például, míg 1986-ban egyetlen AIDS-betegről tudtak, mára a számuk elérte a huszonkettőt. Közülük tizennégyen homoszexuálisok. A részleg tizenkét ágyas, az elmúlt három év alatt tizenhármán haltak itt meg. Különösen tragikus volt az első halott, az a vidéki tanár, aki szívműtétje során AIDS-vírussal fertőzött vért kapott... A betegség különböző fokozatairól — tünetmentes fertőzött, tünetes fertőzött és AIDS-es — őszintén tájékoztatják a pácienseket. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel" elsősorban a vírusfertőzés gyorsulását próbálják megakadályozni, megelőzés céljából adnak gyógyszereket, illetve a járulékos fertőzéseket próbálják leküzdeni. Van olyan betegük, akit ké' éve kezelnek, és olyan jó állapotban van, hogy képes dolgozni is. Persze nem ez a jellemző, a többségük már leszázalékolt, s állandó kezelésre szorul. A kétágyas kórtermek inkább szobák ; tévé, telefon könnyíti a betegek életét, zubanyzófülke és vécé is tartozik mindegyik szobához. Egyébként nincsenek bezárva, minden ellenkező híreszteléssel szemben: nem steril, nem zárt osztály ez. A társadalomból sem lehet kizárni őket — hangsúlyozza az orvos — jóllehet tagadhatatlanul előítélet és ellenszenv övezi az AIDS-betegeket. Mert ez a fertőzés társadalmilag elítélt, szégyenteljes dologhoz kapcsolódik: a homoszexualitáshoz és a prostitúcióhoz. Az AIDS legveszélyeztetettebb rizikócsoportjába köztudomásúan a homoszexuálisok tartoznak, de mivel — az újabb kutatások szerint — a biszexuális' férfiak előszeretettel keresik a prostituáltak társaságát, így átviszik a fertőzést azok körére, ahonnan pedig tovább terjed a heteroszexuális kapcsolatot folytató férfiakhoz is. Bánhegyi doktor meséli, mennyire titkolják a környezetük előtt a betegségüket: — Az egyik betegük hazament, a házban valahogy megtudták, hova jár kezelésre, mi baja van, hát majdnem meglincselték! Három betegünk meg csak azért fekszik most bent, mert egyszerűen nem tudnak hova menni... Az egyiküket a szülei nem engedik haza, a másikat meg a munkásszállóra nem engedik vissza... A társadalom kiközösíti őket, és ez csak növeli kínjaikat. Ez nagyon komoly gond, az AIDS-'betegeknek talán kellene valamilyen átmeneti szálló. Eöry Éva Még nincs is itt a szüret és az új bor ideje, mégis hihetetlenül szaporodik az ittas vezetők száma. Ami a legmeglepőbb, hogy lassan több hölgyvezető leheletétől színeződik el a szonda, mint ahány férfiétól. Magyarországon a jármű vezetője a legkisebb mértékben sem lehet alkoholos befolyásoltság alatt. A 0,8 ezrelék alatti alkoholszint (ami egészen enyhe alkoholos befolyásoltságnak számít) is szabálysértési eljárást von maga után, az e fölötti ezrelékszint pedig már vétségnek számít akkor is, ha az illető egyébként közlekedési szabály- sértést nem követett el. A Szonda és az azt követő véralkohol-vizsgálat pedig minden közhiedelemmel ellentétben pontosan kimutatja. Az egyéni képességektől, fizikai állapottól, ételfogyasztástól és egyebektől függően egy üveg sör elfogyasztása körülbelül megfelel a 0,8 ezrelékszintnek, úgyhogy mindenki jól gondolja meg: ISZIK VAGY VEZET? K. IBOLYA budapesti lakos, cukrászdái alkalmazott békésen vezette Trabantját a Soroksári úton, amikor a rendőrjárőr leállította. Mindez éjszaka 2 óra 30 perckor történt. A járőr úgy érezte, hogy a vezetőnek italszaga van, ezért a kocsit bezárták, a hölgyet a közeli rendelőintézetbe kísérték, ahol a véralkohol-vizsgálat 1,3 ezrelékes szintet mutatott ki. Hogy min bukott le? Feltehetően tisztában volt azzal, hogy ittasan vezet, és hogy ne legyen túl feltűnő, és hogy lehetőleg senki se vegye észre, még a világítást se kapcsolta be. K. ISTVÁNNE, egy csepeli kisszövetkezet anyagbeszerzője, június 4-én szintén az éjszakai órákban a Napfény utcában hajtotta ismerősének Ladáját, amikor rutinellenőrzésként a rendőrjárőr megállította. Megkérték, hogy fújjon bele a szondába, a szonda és a vezető színt váltott. Irány a rendelőintézet, a teszt kimutatása szerint 1,18 ezrelék, enyhe alkoholos befolyásoltság állt fenn. O. SZILVESZTER budapesti lakos, a PE-25-43~as rendszámú kocsiját vezette a Hámán Kató úton. Tíz óra múlt néhány perccel, amikor a rendőrjárőr leintette. Jogosítvány, forgalmi rendben volt, de a szonda bizony sötétzöldre váltotta színét. A vezetőt előállították a rendelőintézetben, a véralkohol szintje 1,95 ezreléket mutatott. A vizsgálat és a rövid jegyzőkönyv lezárása után azzal vált el a rendőröktől, hogy hazamegy. A járőr úgy gondolta, hogy taxival, vagy más tömegközlekedési eszközzel, de emberünk egy fél óra múlva a nemrég lezárt autójánál tűnt fel, de nem azért, hogy valami fontos haza- vinnivalót benne felejtett, hanem kitartó, makacs ember lévén, úgy határozott csak azért is kocsival fog hazamenni. A sors és a végzet nem ismert tréfát, alig tett meg néhány száz métert, amikor egy másik rendőrjárőr megállította és innentől kezdve- minden ugyanúgy játszódott le, mint korábban. A különbség mindössze annyi volt, hogy a frissen bevont jogosítványát nem tudta felmutatni, illetve a rendelőintézetben, ahol újból vért vettek tőle, már csak 1,62 ezreléket mutatott ki a teszt eredménye. Ekkora felelőtlenséghez már nem is kell'kommentár. — szobi — Kivágják a rezet Terjedőben van egy új bűnözési fajta, a különböző réz- alumínium és -vezeték lopás. Ezekért az anyagokért jó árat fizet a MÉH, mivel a vállalat is jól keres rajtuk, különösebben nem firtatják, honnan származik az áru. A különböző réz-származékokért 100 forintot is fizetnek kilogrammonként, úgyhogy a bűnözök egyre jobb „beruházásnak” tekintik egyik-másik vállalat és szövetkezet telepeinek megdézsmálá- sát. Nem is túl nehéz a dolguk, mert a társadalmi tulajdonra sok helyütt nem fordítanak annyi gondot, amennyit az megérdemelne. Elég egy kerítésen átmászni és szinte belebotlanak az őrizetlenül hagyott nagyértékű kábelkötegekbe, értékes fémhulladékokba. így történt például a BKV Határ úti telepén. Mohácsi Kálmán és társai minden feltűnés nélkül, közel ötszáz kilogram nagyfeszülségű légkábelt loptak el, amit egyikük lakására szállítottak. Szerencsére egy szomszédnak feltűnt a dolog, bejelentette a rendőrségnek, így még feldarabolás előtt, felhasználható állapotban kapta vissza a BKV az értékes anyagot. A FŰSZER Illatos úti telepe is vonzó célpont, talán mert az őrzés, védelem itt sem áil a legmagasabb fokon. Innen Gábriel Béla nemrégiben mintegy 250 méternyi rézkábelt lopott el. Egy vasfűrésszel még a helyszínen fölaprította, a közelben levő elhanyagol területen a műanyag burkolatot leégette róla, már vitte is a MÉH-be. A néhány órányi „munkájáért” 17 ezer forintot kaszírozott. Kiss Tibor és társai, ugyanerről a telekről, közvetlenül a kerítés mellől vittek el jelentős mennyiségű rézkábelt, amit nemes egyszerűséggel berámoltak Ladájuk csomagtartójába. A motort már nem sikerült beindítaniuk, mert a rendőrök 'a helyszínen tettenérték őket. A Posta Anyagszertár és Értékcikk Hivatalának Gyáli úti telepe is jó lelőhelynek számít. Májusban többször s előfordult, hogy a kerítésen illetéktelenek bemásztak és nem éppen a posta érdekében végeztek anyagmozgatási tevékenységet. Bíró Endre, az anyagszertár dolgozója tetten ért két tolvajt, amint éppen kábelt aprítottak. Sánta Menyhért és társa mintegy 12 ezer forint értékű anyagot készített elő, amikor az éber munkás visszatartotta őket. Alig négy nappal később, Józsa Gábor szertárvezető arra lett figyelmes, hogy már megint olyan emberek foglalkoznak anyagmozgatással, akiket ott még sohasem látott. Rövidesen kiderült, hogy Hideg Péter és társai a Gyáli úti kerítésen bemásztak és egy 20 méteres, négyezer forint értékű kábelt zsákmányoltak. Manapság az építkezéseken is egyre értékesebb anyagokhoz lehet jutni. A tégla, a nyílászáró szerkezetek, a különböző épületszerelvények vonzzák a könnyen jó pénzhez jutni akarókat. Nádasdi István és társa például a Drégely úti társasház építkezésen nézett körül, mi az, ami könnyen elvihető és értékesíthető. Az épület sátortetővel készül, a divatos tetőcserép mellé réz esőcsatornát, párkányszegélyeket és egyéb szerelvényeket épít be az igényes kivitelező. Pontosabban csak építene, mert ezek egy jó részét Nádasdiék — akiknek sok egyéb bűncselekmény is terheli számlájukat — alaposan megdézsmálták. Tehertaxival az egyik MÉH telephelyre vitték az árut. Szerencsére ezek az anyagok eléggé gyanúsnak tűnhettek, mert értesítették a rendőrséget és így az anyagokat épségben sikerült lefoglalni. Különös viszont, hogy az építőipari vállalat egyáltalán nem rohant a lefoglalt anyagért. Elgondolkodtató, hogy az értékes anyagok őrzését, védelmét mennyire nem veszik komolyan a vállalatoknál. Előfordul, hogy még éjjeli őr sincs, és ahol van is, többnyire nem alkalmas a tolvajok elriasztására. Senki sem gondolja komolyan, hogy nehezen mozgó, idős, nyugdíjas emberek fogják megakadályozni azokat a főként fiatal betörőket, akik könnyedén átmásznak a kerítéseken, emelgetnek súlyos fémtömböket, akiknek a kezében — sajnos csak ilyenkor — szerszámok vannak, amivel nemcsak az elvinni szánt anyagot lehet aprítani, hanem egy éjjeli őrrel szemben is hatásosan szembe lehet szállni. És bármilyen sűrű is legyen a veszélyeztetett területeken a rendőr járőrözés, arra mégsem lehet számítani, hogy mindig éppen akkor menjenek arra, amikor a tolvajok éppen átmásznak a kerítésen. A rendőrség már többször javasolta azt az olcsó, már régen kitalált és a nagy szabad tereken igen hatékonynak bizonyult őrzési módot, amit úgy hívnak: őrkutyás védelem. Néhány éles fogú ás nagyhangú kutyával biztonságban lehet megőrizni sok milliós értékeket. Teljesen érthetetlen, hogy erre minden javaslat és az egyre szaporodó bűncselekmények után sem fordítanak gondot. Annál is inkább, mert ez a bűnözési típus egyéb komoly veszélyeket is rejt: a BKV, a MÁV biztonsági berendezéseiből kilopott kábelek balesetet okozhatnak, vonatok ütközhetnek össze, vétlen embereket csaphat agyon az áram. — szobi — A IX. KERÜLET LAPJA A IX. KERÜLET LAPJA A IX. KERÜL .nr Ji 12 Fejér Gábor felvétele
