Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989. május / 2. szám
Ferencváros • Ferencváros Ferencváros r**|y| |"|" JjJJr az MSZMP CSINÁLNI — Sokan nem tudják, hogy egy kerületi párt-elsőtitkár mit is csinál. Mit gondol, vajon mi lehet ennek hátterében? — Két évvel ezelőtt az egyik barátnőm 9 éves fia így tette fel a kérdést: Mondd, Te is dolgozol? Igen, sokan nem tudják el sem képzelni, mi az én munkám. Bár az is igaz, én sem láttam soha munkaköri leírást, de nem is fogalmaztam magamnak. Még csak el se magyarázta senki, mit kell egy kerületi párttitkárnak tenni, mi a dolga. Amit tudtam: ez vezetői beosztás, amely önállóságot, döntési és kezdeményezőkészséget, önfegyelmet, toleranciát, kapcsolatteremtési képességet és természetesen a párt politikájának ismeretét és* végrehajtásában fegyelmet követel. Három évvel ezelőtt, 1986-ban lettem a Ferencvárosban első titkár, s akkor a helyi politizálás — ami eleve önállóságot tételez fel — még rendelkezett tartalékokkal. Sőt a pártbizottságon úgy ítéltük meg, hogy a XIII. kongresszust követő években valamiféle kiegyenlítő szerepet is be- tölthetünk, tehermentesíthetjük az országos vezetést. Becslésem szerint most mintegy 4—500 emberrel vagyok munkakapcsolatban. Ok azok, akik képet tudnak alkotni a munkámról. Nem kevesen, hiszen ők a kerület párttagságának öt százalékát jelentik, a kerület lakóinak pedig mintegy fél százalékát. Természetesen, ha sikeres az ember közéleti munkája, akkor személyesen is többen ismerik, közvetve többen is tudják, mit végez a kerületben az első titkár. — Szerintem a IX. kerületi pártbizottság sohasem uralkodott a kerületben. Remélem legalábbis, hiszen az egyik legfőbb törekvésünk az volt, hogy motorjai és ne urai legyünk a kerület társadalmi politikai életének. Úgy érzem, mindig óvakodtunk az illetéktelen beleszólásoktól, a rossz szájízű üzengetésektől és bármiféle hatalmaskodástól. A pártbizottságban már évekkel ezelőtt sokat gondolkodtunk és vitatkoztunk azon, hogy milyen értelemben letéteményese a hatalomnak a párt, és mit jelent a politikai centrumszerepe? Vajon helyes-e a pártot egész szervezetében, egységesen hatalmi centrumnak tekinteni? Egyre inkább azt láttuk, hogy nem. Az a véleményünk alakult ki, hogy a vezető szerveket valóban alulról, szigorúan ellenőrzött hatalmi szervként kell felfogni — szorosan ezekhez kötődik a kormányzó párt fogalom —, de lefelé haladva egyre inkább mozgalmi szervezetként kell a pártnak funkcionálnia. Mi ehhez tudatosan tartottuk magunkat, és igyekeztünk elkerülni a „hatalmi láncolat az első szintig” felfogás hivatalnoki munkastílushoz, formalizmushoz és bürokráciához vezető gyakorlatát. Sőt volt olyan helyzet, amikor a „magad uram, ha szolgád nincs” megoldást választottuk. Ilyesmire akkor került sor, amikor valamilyen feszítő társadalmi gond enyhítését teljes egészében magunkra vállaltuk. Vitatható, hogy helyesen tettük-e. Az ilyen módszer gyorsan hoz eredményt, de nem lehet tartós, nehéz vele szövetségeseket, szimpatizánsokat mozgósítani. — Hogyan viseli el a kerületi pártbizottság, hogy már nem ura a kerületnek, hogy egyre kevésbé szólhat bele a társadalmi és gazdasági ügyekbe? — Vannak, akik megkérdőjelezik, hogy szükséges-e egyáltalán a kerületi pártbizottság intézménye. Úgy tartják, ezt a munkát társadalmi megbízatásként kellene A Duna-kör nem adja fel, aláírásokat gyűjtenek a vízműlépcső építése ellen Mérei Endre felvétele M I M A R A D T E L ? A Ferencváros előfizethető a szerkesztőségben, illetve megrendelhető postán, a következő címen: Budapest, 1092 Köztelek u. 8. végezni. Példa is van már rá a fővárosban. Angyal Ádámra gondolok, a XIII. kerületben. Mi erről a véleménye? — A legutóbbi időben a párt minden szintjén sokat foglalkoznak azzal, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket függetlenített apparátussal kell ellátni. A kerületben két év alatt negyven százalékkal csökkentettük az apparátus létszámát. Nagyon sok feladat társadalmi munkában is elvégezhető, ha megtaláljuk az erre képes és áldozatkész párttagokat. Valószínű, hogy a jelenleginél még valamivel kevesek függetlenített munkatárssal is eredményesen lehet dolgozni. Közel vagyunk azonban a szociáldemokrata és munkáspártok arányaihoz. Fontosnak tartom, hogy nem mechanikus létszámcsökkentéseket kell végrehajtani, hanem a munkaformák és a stílus változtatásával kell ezt összekötni. — Az MSZMP tagjainak száma tavaly 83 ezerrel csökkent, s csupán 13 ezren léptek be a pártba. Sokan léptek ki az MSZMP- ből a kerületben is tavaly óta? Miért? — Nagyjából ugyanezek az arányok érvényesek kerületünkben is. Nehéz helyzetben, azt hiszem, nem szabad az ilyen tendenciákon csodálkozni. Én azt tartom az egyén és a párt közös érdekének, hogy aki belefáradt a gondokba, csalódott vagy reménytelennek érzi a kibontakozást, az jobb, ha megválik a szervezettől. Fontos, hogy semmiféle előítélettel ne legyünk irántuk. Az új belépőkből valószínűleg a párt legértékesebb tagjai válhatnak. — Mi az MSZMP legnagyobb hibája? Versenyképesnek és elegendőnek tartja-e a párt legújabb, a Mit akar az MSZMP? című programját a válsághelyzet megoldására a többpártrendszer körülményei között? — A párt legnagyobb hibájának azt tartom, hogy komoly verseny hiányában, el- kényelmesedett. Politikai, mozgalmi módszerek helyett sokszor az állammal szorosan összefonódott párt hatalmi lehetőségeivel éltünk. Az első komoly versenyt valóban vonzó program megalkotásával kell megvívni. A programalkotás minden tartalmas politikai mozgalomban alkotó folyamat. Egyáltalán nem látom úgy, hogy az MSZMP-nek már van kész programja. Mindössze az első lépést tette meg a programalkotás útján. Ez a szikár, jelszószerű változat, a — Mit akar az MSZMP? — vitákat indított el. A viták analízisének és szintézisének alapján kell a választások időszakáig érett pártprogrammal rendelkezni. — ön már nem kezdő pártvezető. Hogyan egyezteti össze most a régi értelemben vett pártfegyelmet és a platformszabadságot? Melyik platformot képviseli? — A már említett kényelmességgel függ össze az is, hogy korábban nem törődtünk a platformpolitizálás lehetőségeivel. Ezzel valószínűleg sok alkotóenergiától fosztottuk meg magunkat. A platformpolitizálás módszerei most alakulnak. Egyelőre, véleményem szerint, inkább csak a címkék osztogatása folyik, nem annyira a platformmélységű gondolatok megfogalmazása. Mindenesetre én a kibontakozás zálogát demokratikus politikai intézményrendszerben, s ehhez társuló nagyfokú társadalmi önigazgatásban — a termékszerkezet-váltás gyötrelmeinek túlélése után —, a gazdasági fellendülésben, igazságos jövedelem- és szociálpolitikában látom. A kerületi tanács fő céljai között szerepelt, hogy 1988-ban enyhíteni fogja az állagmegóvás terén meglévő és fokozódó feszültségeket, valamint terv szerint folytatja, illetve befejezi a folyamatban levő fejlesztéseket. Különféle okok miatt a tervezett feladatok egy része elmaradt, más részét későbbre halasztották. Arról, hogy hol tartanak a főbb munkálatok, mi nem készült el, s miért nem, a következőkben adunk összefoglalót. A tanácsi intézmények felújításában a Szamuely u. 4. c/8. Sz. Általános Iskola kapott főszerepet. Az épület lezárt szárnyának födémcseréjét elvégezte a Prosperitás Építőipari Szövetkezet. Bár menet közben derült ki, hogy a teljes tetőt fel kell újítani, a munka jól halad, várható, hogy az idei június 30-ai befejezési határidőt tartani tudják. Mire e lapszámunk megjelenik, már bizonyára elvégezték a hűvösvölgyi tábor tetőszigetelését. E munka elhúzódását anyaghiány, illetve a novemberi, decemberi esős, hideg időjárás okozta. Ugyancsak csúszott a Fehérholló u. 2—4. szám alatti bölcsődében a válaszfal tervezett megerősítése; az ok: lemaradás a statikai vizsgálatokkal. Az útfelújítási programból elmaradt a Toronyház utcának az Ifjúmunkás és Lobogó utcai szakasza közti szőnyegezése. A vártnál jobb útrészen ugyanis kisebb javításokkal helyre lehetett hozni a burkolatot. Ugyanilyen okkal halasztották el a Táviró utca Üllői út és Napfény utca közötti szakaszának felújítását. Három útszakaszon — Aranyvirág sétány, Kosárka sétány, Sobiesky J. utca — a Fővárosi Gázművek akadályközlése miatt nem tudták megkezdeni a munkát. A Sobiesky utcában tartanak a közműbekötések, a Gát u.—Üllői út közötti útszakasz aszfaltszőnyegezésére idén sor kerül. A jóváhagyott telekbeépítések közt szerepel a Ráday u. 51. szám alatti építkezés (hat lakás, plusz üzlet és iroda). Az OTP jelenleg a kivitelezőt keresi. A Kinizsi u. 21—23. számú telken a Középületépítő Vállalat 41 lakás felépítését tervezi. A munka meginditását a szomszédos telek igénybevételének, kisajátításának elhúzódása gátolja. Középső Ferencváros rekonstrukciója keretében a három rehabilitációs tömbben a személyi tulajdonú épületek közül csak a Páva u. 28. szám alatti ötlakásos épület kisajátítása húzódott át ez évre. A programban szereplő, nem lakás céljára szolgáló 16 helyiség közül csak kettőnek a felszabadítása maradt hátra, de már ezekhez is megvannak az érintettekkel a megegyezés feltételei. A Ferenc tér 13. sz. épületben ABC-áruház építését tervezték megkezdeni 1988-ban. Az OTP a társberuházói szerződést nem kötötte meg a kerületi tanáccsal. Az üzemeltető vállalatot sem sikerült rögtön megtalálni. A szükséges szerződések megkötésére hamarosan sor kerül. Jelentősen csúszik, s még mindig nem fejeződött be a Leővey Klára Gimnázium rekonstrukciója. Az eddigi kivitelező, a gyáli Szabadság Mgtsz építőipari ágazat megszűnt, újabb vállalkozót kellett keresni. A módosított terv szerint a hátralevő munkát ez év júliusának végére befejezik. Szó volt a tavalyi tervben tanterem kialakításáról a Telepy u. 19. szám alatti általános iskolában. Mivel a gyerekek létszáma nem növekedett a vártnak megfelelően, e munkát törölték a programból. Végül két peres ügy. A Vágóhíd u. 35—37. szám alatti óvoda-bölcsőde kivitelezőjét a tanács ily módon kénytelen kényszeríteni, hogy kötelezettsége szerint a hibákat szüntesse meg. A Mester u. 19. sz. általános iskola rekonstrukciója kapcsán ugyancsak a mulasztások megítélésére indult peres eljárás. T. A IX. KERÜLET LAPJA • A IX. KERÜLET LAPJA • A IX. KERÜLET 1A 3
