Ferencváros, 1988 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1988. május / 1-2. szám

INTERJÚ A IX. KERÜLETI KISZ-BIZOTTSÁG ÚJ TITKÁRÁVAL A IX. kerületi KISZ Bizottságnak egy hónapja új titkára van. Sokan már személyesen is ismerik, de vannak, akiknek semmit sem mond az a név, hogy Németh Imre. — Mit csináltál, hogyan éltél mielőtt ezzel a funkcióval megbíztak? — Előéletemet a tanítás, a közéletiség és a turisztika jelle­mezte. Hét és félévet tanítottam földrajz-biológia szakos tanárként általános iskolában. — A közéletiség velem született rendellenességem lehet. Már a gimnáziumban és a főiskolán is szervezőtitkár vol­tam, lakókerületemben pedig a Pedagógus KISZ Bizott­ság tagja, de voltam csapatvezető és párttitkár is. — Milyen érzés ebben a nem könnyű helyzetben KlSZ-tit- kárnak lenni? — Biztosan nehezebb, fárasztóbb és hálátlanabb feladat, mint 5—10 vagy akár 1—2 évvel ezelőtt. Nem a sok fel­adat miatt, mert azt kompenzálja a munka színessége, de a kevesebb és nehezebben megszerezhető sikerélmény miatt. — Az ország helyzetének rosszabbodása szükségszerűen ha­tott az ifjúsági mozgalomra is. Tagságunk egyre polarizál- tabb, megosztottabb, mint volt. — Akkor mégis miért érdemes? — Hiszem, hogy az ifjúság érdekvédelmét még nem képes más fórum átvállalni, képviselni. Egyetlen ilyen jellegű kiépített szervezet a maga bejáratott munkakapcsolatai­val. Végül, de nem utolsósorban: a KISZ olyan politikai tényező, amelynek erejével számolni kell!! — Az ifjúság helyzetének kérdéseire a kormány, a párt és főleg a KISZ többször naprakész választ adott. Én in­kább már a megoldás lehetőségeit szeretném látni, de ugye ezt nem lehet országunk ügyeitől külön választani. A KISZ: lehetőség, lehetőség arra, hogy a fiatalok aktí­vabb rétege többé-kevésbé, de befolyásolja környezete és a saját életét. — Min dolgozik jelenleg a kerületi KISZ Bizottság? — Március 1-jén az apparátusi megbeszélésünkön csaknem félszáz kisébb-nagyobb tennivalót egyeztettünk munka­társainkkal. — Amit a legfontosabbnak tartunk: folyamatos alapszerve­zeti élet elsődlegessége. Jelenleg a KISZ KB két vitája él­vez prioritást. Az első a lakásgazdálkodás új, KISZ-es fel­vetése, mely tényleges gazdálkodást ígér, tényleges laká­sokkal. A másik témát, amit a „Jövőnk a tét!" akció szer­ves folytatásának tekintek, a „Milyen szocializmust épít­sünk?" címet viseli. — Nehéz, súlyos kérdés, mely felelősségteljes választ kíván. E vitákat több szinten tervezzük: alapszervezetek, bizott­ságok, táborok és spontán beszélgetések is adhatnak rész­válaszokat. — Nem vállalkozhatunk a feltett kérdés jól felépített tudo­mányos igényű megválaszolására, de megfogalmazzuk azt, amit nem tudunk elfogadni a szocializmusban. (Pl. demokrácia hiánya, szociális bizonytalanság.) És mi az, amit beleálmodunk: kiteljesedő állampolgári jogok, a kultúra rangja, értéke, politizálási lehetőséget és készte­tést... — Mik az elképzeléseid? Először nem elképzelni, hanem tudni és érteni akarom, hogyan áll a kerületi KISZ szénája? Ha ezt a Bizottság­gal, a titkárokkal és tagokkal elemeztük, utána már lesz­nek elképzeléseim is. — Egy-két nagyon fontos feladat addig is akad: több figyel­met kell fordítani a káderhelyzetre, a munkamegosztás­ra, az önképzésünkre és az alapszervezetek munkájára, munkánk jobb szervezésére és hatékonyságára. — Hobby, szabadidő? — A turisztika a hobbym. Legyen az barlangjárás, hegymá­szás, evezés, kerékpározás vagy bakancsos túra. — És végül: mi lenne a három kívánságod? Magánéletben — boldogság. Kerületi szinten — eredményes munka. Országosan — modern, fejlődő társadalom. — De a három szorosan összefügg egymással! (Folytatás a 4. oldalról) és Magdics István vezérigazgatóhelyet­tes, valamint a leányvállalatok igazga­tói fogadták a vendégeket. Imre István ismertette a Nagyvásár- telep szerepét, s hangsúlyozta, hogy hatékony terület és eszközkihasználás lehetővé tenné a nagybani piac ideköl- tözését. ők már ki is dolgozták ennek lehetőségét, s a tervet a főváros rendel­kezésére bocsátják, döntés végett. Az elmúlt évben a Skála élenjárt a külföl­di tőke behozatallal, a közös vállalatok létrehozásával. A leányvállalatok is kezdenek jól kibontakozni, a Nagyvá- sártelepen működő 4 közül például az AGROSKALA veszteségmentesen dol­gozott 1987-ben, ami a zöldség-gyü­mölcs szakmában rendkívül nagy ered­mény. Arra törekszenek, hogy az alap­ellátáshoz számító cikkekből, mint pél­dául a burgonyából náluk mindig le­gyen annyi betárolt fnennyiség, ami az újig kitart a vevőkörükben. A képviselők minden kérdésükre ki­elégítő választ kaptak, majd megtekin­tették a százéves Nagyvásártelep léte­sítményeit, ahonnan sok ismerettel gyarapodva hagyták el a Ferencvárost. L. V. FERENCVÁROS 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom