Ferencváros, 1988 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1988. május / 1-2. szám

Képviselők a BHV-nál és a Nagyvásártelepen Az országgyűlés budapesti képviselő csoportja foglalkozott a főváros élelmi­szer-ellátásával. A IX. kerületet a ha­gyományok és az itt működő élelmi- szeripari üzemek eredményes tevé­kenysége miatt meghatározónak tart­ják, ezért február 18-án felkeresték a Budapesti Húsipari Vállalatot és a Nagyvásártelepet. A tanácskozás mun­kájában részt vett dr. Csányi Klára, az MSZMP IX. kerületi Pártbizottságának első titkára, Lévay László, kerületi népfront-titkár és dr. Nagy Ernő, a ke­rületi tanács elnöke, valamint Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyet­tes is. A vendégeket a BHV-nál Kisiván Géza igazgató és Kállai Árpád, a Párt- bizottság titkára fogadta. Nagy Richárd, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese adott tájékoztatót a képviselőknek. Elemezte, hogy a fővá­ros lakossága 2 millió 80 ezer lélek, — ám az ellátásban ennél jóval nagyobb létszámra kell számítani, mert a nappa­li beutazók és az idegenforgalommal érkezők két és fél millióra is növelik az itt étkezni, vásárolni kívánók számát. Ez megkülönböztetett figyelmet, jó együttműködést kíván. Az elmúlt év­ben a legnagyobb nehézségek ellenére is a legtöbb európai nagyvárossal áll­tuk az összehasonlítást. Az évvégi fel­vásárlás idején sem volt fennakadás az élelmiszerellátásban. Tavaly 27 száza­lékkal többet költött a lakosság, mint egy évvel ezelőtt, élelmiszerre 11,5 szá­zalékkal nagyobb összeget fordítottak. — Az idén — folytatta Nagy Richárd — az év elején visszafogottabbá vált a fogyasztás, sertéshúsból 40, húskészítményekből 25, tejből 15, sajtból 20 százalékkal. Február máso­dik felétől már tapasztaltunk valami el­mozdulást, csupán a sajtfélékből nem vásároltak többet az emberek. Ezek után részletesen elemezte az egyes ágazatok helytállását. Először a sütőiparról szólt elismerően, jelenleg bő a választék a kenyér és péksüte- ményfélékből. A közönség nehezen fo­gadja be a számára „idegen” barna ke­nyeret. Megoldatlan még a sütőiparban a tartóskenyér biztonságos, úgyneve­zett lélegeztető csomagolása. A konté­neres szállítás bevált, de pénz hiánya miatt nehezen tudják azt bővíteni. Tej- és tejtermékekből az ellátás áll­ja a kritikát, de még most is gyakran panaszolják a vevők, hogy folynak a tejeszacskók, jóllehet, ezt 3 százalékról 1,2 százalékra sikerült visszaszorítani. A féltartós tejet megkedvelte a kö­zönség. A tőkehús és húskészítményekből az ellátás kifogástalan volt. — Ebben a legnagyobb feladatot a Budapesti Hús­ipari Vállalat vállalja. Az olcsó termé­kek aránya eléri a 60-65 százalékot, s ezeknek a készítményeknek a minősé­ge is javult az elmúlt időszakban. A tő­kehúson belül a marhahús minőségére érkeznek kifogások. Igaz, a fővárosban már nem vágnak szarvasmarhát, nem az itteni vállalatok leckéje ezen változ­tatni, de a főváros irányítóinak ezzel is kell foglalkozniuk. A továbbiakban a zöldség, gyü­mölcs, burgonya- ellátásról szólt. Ta­forgalmazására létesült — hangoztatta Nagy Richárd. — Most már 120—130 ezer tonna árut értékesítenek ott éven­te. A főváros a kiskereskedelmi piacot meghagyva, a nagybani értékesítést át kívánja helyezni egy megfelelő helyre. Hangsúlyozta, hogy a Skála—Coop sokat áldozott a Vitamin porták kiala­kítására, szépek, kulturáltak ezek az üzletek, de áttörő változást nem tud­tak hozni a főváros zöldség-gyümölcs ellátásában. A következőkben a házigazda, Kis­iván Géza, a BHV igazgatója ismertet­te a vállalat tevékenységét és terveit. Jelenleg a főváros igényeit sertéshús­ból és húskészítményekből 25 száza­lékban a BHV-ból elégítik ki. A forga­lomban lévő hús az ország valamennyi megyéjében működő húsipari vállalat­tól és számos regionális üzemből érke­zik. A BHV-nál 2300 ember dolgozik, 20 százalékban exportálnak, terméke­ik részben szocialista országokba kerül­nek, részben tőkés országokba. Évente 400 ezer hízott sertést vágnak és 20 ezer tonna szalámifélét készítenek. Ők gyártják a világhírű Herz szalámit is. A Gubacsi úti mintabolt után nyit­valy 280 ezer tonna friss áru érkezett Budapestre, 4 százalékkal kevesebb, mint a tervezett mennyiség. Ez főleg az időjárás okozta kiesés­nek tudható be, de az érdekeltség hiá­nya is hozzájárult, hogy kevesebb bur­gonyát termeltek. A zöldségtermelés­ből sajnos a nagyüzemek visszahúzód­tak, ezért is bizonytalan a szállítás, a piaci felügyeletben sem tudnak még rendet teremteni. A Fővárosi Tanács arra ösztönzi az ellátó vállalatokat, a kereskedelmet, hogy a termelőkkel kö­tendő hosszú távú szerződésekkel te­gyék biztonságossá az ellátást. — A Bosnyák téri nagybani piac annakidején 40 ezer tonna friss áru nak egy újat a Csatárka utcában. Vál­lalják, hogy előrecsomagolva, a felhasz­nálási célnak megfelelően zsír és mó- csingtól mentes áruval szolgálják ki a vevőket. Kisiván Géza a továbbiakban hang­súlyozta, hogy felkészültek a kibonta­kozási program végrehajtására, számos ötlettel, új módszerrel igyekeznek a fő­város ellátásában elfoglalt helyüknek megfelelően helytállni. A vendégek, miután megtekintették a BHV mintaboltját, buszra ültek és a Nagyvásártelepre utaztak, ahol Imre István, a Skála—Coop vezérigazgatója (Folytatás a 8. oldalon) FERENCVÁROS 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom