Ferencváros, 1987 (12. évfolyam, 1-4. szám)
1987. november / 3-4. szám
A GAZDASÁGI TÁRSADALMI KIBONTAKOZÁS PROGRAMJA VÉGREHAJTÁSÁNAK FELADATAI ■■ ________ A KERÜLETBEN Beszélgetés Csányi Klárával, a IX. kerületi PB első titkárával A XIII. kongresszus óta eltelt idő alatt végzett munkáról és a gazdasági-társadalmi kibontakozás kerületi feladatairól beszélgettünk Csányi Klárával, a IX. kerületi pártbizottság első titkárával. — Hogyan foglalná össze a kongresszus utáni időszak fő politikai törekvéseit, a pártbizottság feladatait? — Saját feladatainkban két elem volt a meghatározó: fegyelmezetten végrehajtani a központi és a budapesti politikai célokból adódó feladatokat és ezzel együtt aktív helyi politikát kialakítani és megvalósítani. Azaz szorosan együttműködve a párt, az állami szervekkel és a tömegszervezetekkel — feltárni a lehetőségeket és mozgósítani a helyi erőket, a tartalékokat; s ezzel valamennyi lehetséges területen — ha kis lépésekkel is —, de érzékelhető eredményeket elérni. A kongresszusi feladattervünket ennek a felfogásnak megfelelően egy sor munkafeladattal tettük konkréttá, melyek megvalósítását 2—2,5 év alatt láttuk lehetségesnek. Hozzá kell tennem, hogy a feladatok megoldásánál a tartalékok mellett azzal számoltunk, hogy a tervidőszak második felében a dinamikusabb gazdasági növekedés kedvezőbb anyagi feltételeket teremt a helyi elképzelések megvalósításához is. — Mit sikerült megvalósítani az elhatározásokból? — Csupán néhány -f- elsősorban a lakóterületet érintő — példát emelek ki. Igen fontos lépésnek tartjuk, hogy a középső Ferencvárosban megindult a tömbrehabilitáció. Itt elsősorban a pénzügyi feltételek megteremtése okozott gondot, de ma már a problémák jelentős része megoldódott, a megmaradó lakások felújítása folyik, elképzeléseink szerint 1988. I. félévében az új házak építése is megkezdődik. A lakó- házfelújítás-karbantartás terén a kerület többi részében is olyan megoldásokat kerestünk, amely a lakókhoz közelebb hozza a lehetőségeket és feladatokat, ezért egyik első lépésként a nagymértékben központosított IKV-s pénzekből minden tanácstagi körzetnek 1 millió forintnyi saját rendelkezésű összeget biztosítottunk. A közoktatás fejlesztéséről a szűkös anyagi körülmények között sem mondtunk le. A kitűzött célok egy részében szép eredményt értünk el, így a 11 általános iskolába 135 iskolaszámítógép került, mely kielégítő feltételét jelenti a tantervszerű oktatásnak; megkezdődött egy szerény video-program; és ugyancsak fontosnak tartom megemlíteni, hogy a fővárosi pedagógus-képzés bővítéséhez kerületünk 120 fős többletkapacitás biztosításával járult hozzá. Szívügyünknek tekintjük a szociálpolitikával kapcsolatos tennivalókat is. Úgy érezzük, az időskorúak legrászoru- lóbb rétegeinek és a hátrányos helyzetben lévő, veszélyeztetett gyermekek gondjain kell és lehet elsősorban segíteni. 1985 óta két űj idősek klubját létesítettünk a kerületben, a Ráday utcában új formai keretek között a fővárosban elsőként ún. „átmeneti szállást biztosító” idősek otthonát hoztunk létre. Törekszünk arra, hogy az idősek geriátriai ellátását a kerületben működő egészségügyi intézmények bevonásával biztosítsuk. Annak a célnak a megvalósítása érdekében, hogy minden rászoruló időskorú bekerüljön a látószögbe, a kerület egészét átfogó felderítési rendszert alakítottunk ki. — Az egészségügyi ellátás is közvetlenül érinti a lakosságot. Vannak-e elképzelések a színvonal emelésére? — Jelentősnek tartom, hogy megkezdődött az István Kórház rekonstrukciója, és határozott lépések történtek a kelet-pesti egészségügyi ellátási régió kialakítására. A pártbizottság a közeljövőben tárgyalja az egészségmegőrzés nemzeti programjából adódó helyi feladatokat; már több kezdeményezés megindult elsősorban az egészség- nevelés terén. Szorosan ide kapcsolódik a környezetvédelem ügye, mely szintén része a helyi politikának. A IX. kerület környezeti állapotából kiindulva feltérképeztük a saját hatáskörben megvalósítható feladatokat, és ezek megvalósítására szervezeti megoldásokat is kerestünk. így a múlt év közepén megalakítottuk a Ferencvárosi Környezetvédelmi Egyesületet, mely társadalmi alapon működik és a lakóterületen a tisztaság, a rend védelmét, a zöldterületek növelését, a meglévő értékek ápolását segíti; a gyárakban, intézményekben a környezetkárosító hatások csökkentését, a környezetkímélő technológiai megoldások alkalmazását szorgalmazza. S természetesen törekszik arra, hogy az egészséges, kulturált környezet iránti igényt erősítse az emberekben.- Végül szeretném megkérdezni, milyen intézkedéseket tettek a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásának, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának eredményes végrehajtásához? A kerületi pártbizottság által a napokban elfogadott feladatterv — mely elsősorban a stabilizációs szakaszra koncentrál — szerves folytatása és kiegészítése a pártbizottság kongresszusi feladattervének. Ez azt jelenti, hogy a munkánkat változatlanul a helyi politika aktivitására alapozó munkafelfogással, a kezdeményezések iránti nyitottsággal, a párt, az állami szervek, a gazdasági és társadalmi szervezetek szoros együttműködésével akarjuk végezni. Az elképzelések megvalósítását két tényező jelentősen befolyásolja. Az egyik az, hogy megértve és megértetve a sok ellentmondással terhelt mai helyzetet, el kell fogadtatni, hogy a korábbi időszakok egyenletesen és folyamatosan bővülő fejlesztéseivel szemben ma nemcsak a nehézségekből, hanem a fejlettség elért szintjéből is szükségszerűen egy szelekciós szemléletet és gyakorlatot kell tudomásul venni. Ezért átgondolt rangsorolás után a társadalompolitikai szempontból legfontosabb és a meglévő eszközökből megvalósítható feladatok megoldásához kell haladéktalanul hozzáfogni. Természetesen ez érinti a VII. ötéves kerületfejlesztési terv céljait is. A másik az, hogy az új feladatokhoz a módszereket tekintve is új megoldásokat kell keresni. Olyan megoldásokat, melyek nagyobb lehetőséget adnak a társadalmi demokratizmus szélesítésére, így például a kerületfejlesztés terén a lakossági érdekek érvényesítésére. Munkafelfogásunk változatlanságát FERENCVÁROS 3
