Ferencváros, 1986 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1986. április / 1. szám
Számadás és mérleg KONGRESSZUS ELŐTT A KISZ XI. Kongresszusára készül a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Országszerte, s így a Ferencvárosban is, már az előkészítő munkák végén járunk. A KISZ Központi Bizottsága „Aíi a teendőnk?" címmel kongresszusi felhívást adott ki előzetes vitára. A KISZ KB rétegtanácsai az ifjúság egyes rétegeihez, így az ifjúmunkásokhoz, az értelmiségi, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokhoz, az egyetemi-főiskolai hallgatókhoz és a középiskolásokhoz szóló levelekkel egészítették ki a kongresszusi felhívást. A vitadokumentumok, az MSZMP KB 1984. októberi Ifjúságpolitikai Állásfoglalása alapján, az ifjúsági mozgalom helyzetének elemzését, a mozgalmi munka megújításának, az új, korszerű munkaformák kidolgozásának elképzeléseit tartalmazzák. A fejlesztési elképzelések alapján országszerte széles körben folyik a vita: „Milyen KISZ-t akarunk a jövőben?” „Mit kell tennünk?”. S e viták során is próbáljuk az ifjúságot és a felnőtt közvéleményt megnyerni. A vitára bocsátott dokumentumokban megfogalmazódott program, a kongresszusi folyamat legfőbb üzenete: a folyamatosság és a megújulás. Komolyabb követelmények Az alapgondolat továbbra is az, hogy a KISZ a magyar ifjúság egységes és egyetlen politikai szervezete, tevékenységében erősítse, tegye egyértelművé, világosabbá a politikai jelleget. Bátrabban, nyíltan kell vállalnunk, hogy a párt ifjúsági szervezete vagyunk. Komolyabbá kell tenni a követelményeket. Az egyén és a társadalom számára hasznos cselekvés, közéleti szerepvállalás, politikai közösséghez tartozás élményét kell adnunk a fiataloknak. Vonzó, eleven, cselekvő szervezet legyünk. A mozgalmi munka tartalmát és módszereit is korszerűsíteni szükséges,mind nagyobb teret kell kapnia a helyi kezdeményezéseknek. Az ifjúsági szövetség munkájának fejlesztése az ifjúság nevelésében, az ifjúsággal való törődésben kialakult társadalmi felelősség, a munkamegosztás megváltoztatását is kell, hogy eredményezze. Differenciáltabb, az ifjúság belső tagoltságát, érdekeinek, érdeklődésének sokszínűségét kifejező ifjúsági struktúrára van szükség. A KISZ ösztönzi, támogatja, megfelelő felügyelet mellett, más, a fiatalok öntevékenységére épülő, új munkaformák, szerveződések kialakulását. Ebbe az irányba mutató lépés a szakszervezetek ifjúsági tagozatának létrehozása is. Hiszen, ha mások nem nyitnak kaput, a KISZ „maradék” szervezet lesz, s ha mindennel foglalkozik, amivel mások nem, nem lehet minőséget követelni. A KISZ sokszínűségét szeretnénk megőrizni. Az ifjúsági szövetség egységének erősítésével együtt, a mozgalomban a különböző rétegek és korosztályok közötti különbségek — programban, követelményben, munkastílusban — bátrabban kifejeződhetnek. A rétegmunka továbbfejlesztésében fő figyelmet kap a legfiatalabb korosztály, a középiskolás réteg. A közeljövő legjelentősebb változásai, a megújítási törekvések e réteget érintik. Kerületünkben különös hangsúlyt kap a jelenben és a kongresszust követően is a középiskolai terület. Az MSZMP IX. kerületi Bizottsága — 1985. december 5-i — ifjúságpolitikai feladattervében, a KISZ KB-val együttműködve, kísérletet kezdeményezett a középiskolai ifjúsági mozgalom új munkaformáinak kidolgozására, bevezetésére kerületünkben. Küldöttgyűlés előtt A fejlesztés fő iránya, hogy a tanintézetekben, akár a szervezettség csökkentése árán is, a KISZ váljon valóban politikai szervezetté. Csak az igazán érettek, alkalmasak legyenek ebben az életkorban tagjai a KISZ-nek. S mindenki számára legyen tér, lehetőség tartalmas diákéletet élni. Öntevékenyen szerveződő, érdeklődésre, igényre épülő színes diákkörök, klubok alakuljanak. A középiskolai mozgalmi tevékenység megújítása közös érdek. Érdeke a mozgalom egészének, a diákoknak, a dolgozói szervezeteknek, az iskolának, a pedagógusoknak, az oktatáson kívüli szféráknak is. Érdekeink — meglévő törekvéseink is — egységesek: a diákot, a fiatal személyiségét akarjuk maradandóan, felnőtt életére átörökíthe- tően gazdagítani. A kerületi pedagógusok, diákok, a dolgozók KISZ-szervezetei körében, s az eddig szövetségesként, partnerként felkeresett kerületi szervek, intézmények, vállalatok (tanács, közművelődési intézmények, MÁV, KJKBT, Motoros Klub, FTC stb.) pozitívan tenni akaróan fogadják az elképzeléseket. Az új munkaformák kidolgozása, bevezetése iskolai, de kerületi szinten is feladatként jelentkezik. Olyan színes, igényes diákéletre van szükség kerületi szinten is, amely a Ferencváros jellegét, hagyományait tükrözi, a kerületi közélet, kultúra gazdagodását is szolgálja. Terveinkben szerepel a Dési-Hubert és a Kosztolányi Művelődési Házban diákcentrum létesítése, a Világjárók Egyesülete diáktagozatának létrehozásával a diákturizmus, a honismeret színesítése. Szeretnénk bekapcsolni a diákokat az idősek szociális gondozásába, a Ferencvárosi Helytörténeti Mozgalomba. Dolgozói területen nem mutatnak a kongresszusi vitadokumentumok ennyire látványos változtatási elképzeléseket. Ez, bár a dolgozó fiatalok a viták során hiányként róják fel, természetes. Itt a lépték a távlatos, tudatos gondolkodás. Ifjúsági szövetségünk legtömegesebb, legstabilabb rétegéről van szó. Ebben a rétegben a korszerűsítést a helyi kezdeményezéseknek, a helyi erőknek kell hozni. A jövőben gyorsabban kell igazodnunk a környezet, a gazdasági élet változásaihoz. Felkészült, tudásukkal, személyiségükkel vonzó KISZ- vezetőkre van szükség. Dolgozói területen, vagyis a szervezet derékhadában, jellemző kerületünkben az ifjúsági szervezet „elöregedése”. Kevés a 20 év körüli és ehhez képest nagyarányú a 30—40 év közti nemzedék. Sokan értetlenül is állnak a fiatalítás problémája előtt. Tüdnikell, hogy a többségük számára, különösen igaz ez az értelmiségi fiatalokra, a KISZ az egyetlen közéleti mozgástér. S amíg az idősebb KISZ-tagok nem találnak életkoruknak, képességeiknek megfelelő, más közéleti szerepeket, jogos is a félelmük. Ezért is nézünk nagy várakozással a szakszervezeti ifjúságpolitikai elképzelések elé. A KISZ kongresszust megelőző folyamatok részeként munkálkodunk a kerületi KISZ küldött- gyűlés előkészítésén. Április 19-én 170 küldött részvételével tartjuk a kerületi KISZ küldöttgyűlést. A megelőző héten a küldöttek már szekciókban dolgoznak, amelyek az ifjúsági mozgalom tevékenységi területeire épülnek, (politikai nevelőmunka, alaptevékenység, érdekképviselet, szervezeti élet, szabadidő és külön középiskolai szekció). Ez egy új, még ki nem próbált munkaforma lesz. Azt reméljük, hogy nemcsak mint forma hoz újat, hanem a tartalmi munkavégzésre is eredményesen hat. Ésszerűbben tudunk az idővel gazdálkodni, ami nem mellékes, amikor öt év kerületi ifjúsági mozgalmi munkájáról adunk számot és vitatkozunk, valamint újabb öt évre határozzuk meg a célokat, irányokat. Ez a forma a korábbiakhoz képest arra is jobb lehetőséget adhat, hogy a küldöttek — a szekciók összefoglalása, javaslatai alapján — egy-egy fontos kérdést mélyebben vizsgálva és megalapozottan tudnak dönteni a szavazásnál. A KISZ KB határozata szerint a testület tagjainak választása az idén közvetlen módon és delegálással zajlik. A 15 tagú kerületi KISZ Bizottságba öt főt delegálnak. (MUSZIX. kér. Elnöksége, Diák Rétegtanács (két fő), MÁV Fc. Csomópont és István Kórház KISZ-szervezete), tíz főt, közte a titkárt is, a küldöttgyűlés közvetlenül választ. Ugyanígy a kerületi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot is. A fejlődés irányai A szervezeteknél már többségben lezajlottak a beszámoló, választó és a dokumentumokat vitató taggyűlések. Aktívan, tartalmasán, várakozással készülnek a kerületi KISZ küldöttgyűlésre. A kerületi KISZ Bizottság arra törekszik és arra ösztönzi a KISZ-szervezeteket is, hogy a mozgalmi élet e jelentős állomásával és az utána következő lendületes munkával tovább erősítse, az utóbbi időben, a kerületi politikai, társadalmi, állami vezetésben, a közvéleményben megnyilvánuló ifjúságpárti szemléletet és bizonyítsa is érdemességét. Baranyi Éva a KISZ IX. kerületi Bizottságának titkára 4 FERENCVÁROS
