Ferencváros, 1986 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1986. december / 3-4. szám

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLETI TANÁCSÁNAK 2/1986. SZÁMÚ RENDELETE a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1985. évi 23. számú törvényerejű rendeleté­vel bevezette a nem lakás céljára szolgáló építmények adóját. A rendelet célja, hogy a lakosság életkö­rülményeiben, vagyoni helyzetében végbe­ment változásokat figyelembe véve az adó­zás tükrözze a vagyonfelhalmozásban kifeje­ződő jövedelemkülönbségeket. Budapest Főváros IX. kerületi Tanácsa a nem lakás céljára szolgáló építmények adójá­ról szóló 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet 5. §. (2) és (3), valamint a 7. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működési területén a következőket ren­deli el: 1-§. A tanácsrendelet hatálya a Budapest Fővá­ros IX. kerületi Tanács működési területére terjed ki. 2- §• (1) A IX. kerületi Tanács működési terü­letén kiemelt övezetek: — Bakáts tér,; — Boráros tér; — Ferenc körút mindkét oldala végig; — József Attila lakótelep; — Kálvin tér; —Közraktár utca; — Mester utca mindkét oldala a Hámán Kató útig; — Nagyvárad tér; — Ráday utca mindkét oldala végig; — Szamuely utca mindkét oldala végig; — Tolbuhin körút páratlan oldala végig; — üllői út páratlan oldala a Nagyvárad térig. A kerületi Tanács a kiemelt övezetekben az adóköteles építmények alapadóját 30 szá­zalékkal felemeli. A kerületi tanács kedve­zőtlen övezetet nem állapít meg. (1) A kerületi Tanács a rendeltetésszerű használat mellett, természetes elhasználódás következtében az átlagosnál leromlottabb ál­lapotú, szerényebb értékű és kivitelezésű, aládúcolt adóköteles építmények és pince- helyiségek alapadóját 30 százalékkal csök­kenti. (2) A kerületi Tanács az átlagosnál job­ban kiképzett (költségesebb homlokzatbur­kolat, luxus jellegű felületképzés, az átlagos­nál költségesebb belső kiképzés, illetve be­rendezés), értékesebbnek minősített adókö­teles építmények alapadóját 25 százalékkal felemeli. 3- §• < 1) A kerületi Tanács az átlagosnál le­romlottabb állapotú, szerényebb értékű és kivitelezésű, aládúcolt adóköteles építmé­nyek és pincehelyiségek alapadóját 30 száza­lékkal csökkenti. (2) A kivetett építményadót 30 százalék­kal csökkenti, ha a tulajdonos, vagy házas­társa alapvető helyi szükségleteket kielégítő kereskedelmi, vagy szolgáltató tevékenysé­get folytat és a célt szolgáló adóköteles épít­ménnyel rendelkezik. Az építményadó-csökkentés csak azokra a tulajdonosokra vonatkozik, akik a Tvr. 4. §. (3) bekezdésének b) pontjában előír­taknak megfelelnek. (3) Az adó összegét csökkentő, illetve növelő tényezőket egymástól függetlenül kell figyelembevenni. (4) Az adót indokolt esetben — a tulajdo­nos vagyoni, jövedelmi, szociális viszonyaira tekintettel, egyedi elbírálás alapján — méltá­nyosságból az adóhatóság az alapadó 50 szá­zalékáig mérsékelheti, illetve mellőzheti. A méltányosság alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az egy főre jutó jövedelem nem ha­ladja meg a 3000 forintot. 4- §• (1) A nem lakás céljára szolgáló építmé­nyek adóját a kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának pénzügyi- és tervosztálya veti ki. (2) Az építményadó kivetésére, beszedé­sére és behajtására a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. & §■ (1) A tanácsrendelet 1986. július 1-én lép hatályba, első ízben az 1986. évi nem lakás céljára szolgáló építményekre vonatkozó adókivetések során kell alkalmazni. (2) Az adó 1986. évben — a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályaitól eltérően — november 15-ig fizethető meg adópótlékmentesen. dr. Nagy Ernő Csizmadia Emilné dr. tanácselnök VB. Titkár y> Gyerekeknek a legjobbat!” Szeptember 20-án a kerület úttörővezetőinek küldöttei e jelmondat szellemében gyűl­tek össze a József Attila Úttörőházban kerületi úttöró'vezetó'i konferenciára. Az Országos Tanács már a Vili. konferenciát (1983., Miskolc) megeló'zó'en is fog­lalkozott azzal a gondolattal, hogy újjászerkesztett alapdokumentum-tervezetet ter­jesszen az országos konferencia elé. Akkor a nagy és fontos feladat teljesítésére nem volt elég idő. Az úttörőmozgalom fcjló'dése szükségessé tette, hogy egy olyan terveze­tet dolgozzanak ki, amely igazodik az úttörőmozgalom jelenlegi gyakorlatához. Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy két dokumentumot tekint az úttörőmoz­galom alapokmányának. Az egyik az Alapszabályzat, amely a mozgalom minden tag­jához szól, a másik a működési szabályzat, mely az úttörővezetők dokumentuma. Hangsúlyozom, hogy még csak tervezetről van szó, amelynek néhány kérdése máris változott a csapatszintű úttörővezető értekezletek és a kerületi konferenciák nyomán. Milyen lényeges témákat hordoz e két dokumentum? Az iskolán kívül működő út­törőcsapatok helyzetét vizsgálja, a csapatönállóság kérdését, határait veti fel, követel­ményrendszer kidolgozását, ifjúvezetők helyzetét, szerepét szeretné megoldani. Szere­pel a témák között az iskola és az úttörőcsapat kapcsolata, az érdekvédelem, érdek- képviselet problémája, az úttörőcsapatban működő gyermekönkormányzat, valamint a tagdíj kérdése. Megannyi olyan gondolat, mely régóta foglalkoztatja úttörővezetőin­ket és gyakran viták tárgya. Ezekben a kérdésekben foglalt állást a kerületi úttörővezetői konferencia. Egyet­értett a változás szükségességével, valamint azzal, hogy a működési szabályzat mellett egy alapszabály is megfogalmazásra kerüljön. Küldötteink október 26-án képviselték a kerület úttörővezetőinek álláspontját a Budapesti Úttörővezetők Konferenciáján, majd remélhetőleg néhányan közülük a de­cemberben sorra kerülő Úttörővezetők IX. Országos konferenciáján Salgótarjánban is részt vesznek. Munkájukhoz sok sikert és a mi konferenciánkhoz hasonló parázs vitá­kat kívánunk. Czeczei Péter MUSZ IX. kerületi Elnökség elnöke ************************************************************** 6 FERENCVÁROS ****************************************************************

Next

/
Oldalképek
Tartalom