Ferencváros, 1985 (10. évfolyam, 1-3. szám)
1985. május / 3. szám
A demokratizmus útján Fontos eseményre készül az ország és kerületünk lakossága. Június 8-án reggel megnyitják kapuikat a szavazóhelyiségek, s estére szavazólapokkal telnek meg a lepecsételt urnák. Ezzel megkezdi a megvalósulás, a gyakorlat útját az új választójogi törvényünk, az 1983. évi III. törvény. Azok a szigorú paragrafusokba szorított jogi szabályok kelnek életre, amelyeknek alapvető' feladata a szocialista demokrácia érvényesítése, további fejlesztése. Pártunk XIII. kongresszusa leszögezte, hogy a párt történelmi programja a szocialista demokrácia fejlesztése. Ez eró'síti a dolgozó nép hatalmát, segíti céljaink gyorsabb elérését. Alapvető feladat annak biztosítása, hogy a lakosság közvetlenül, vagy az őt képviselő testületek útján részt vegyen a közügyek intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. Ezért folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden területén, az államéletben, a lakóhelyi közösségekben is. Ezeknek a követelményeknek a Ferencvárosban is érvényt kell szereznünk. A teendők egyrészt összefüggnek a választási munkálatokkal, másrészt elvezetnek a testületi munka folyamatos korszerűsítéséhez, demokratikus vonásainak szélesítéséhez. A választások előkészítése kerületünkben részben lezárult. A három országgyűlési képviselői választókerületben és a hatvanhárom tanácstagi választókerületben a jelölőgyűlésen részvevők jelölteket áhítottak. A jelölőgyűléseket aktív részvétel, demokratikus politikai légkör jellemezte. Ezeken a fórumokon mintegy hétezer állampolgár vett részt, s mondott véleményt a Hazafias Népfront, illetve a jelölőgyűléseken részvevők által javasolt személyekről. A demokratizmus új útját járjuk! Ez néha zavart okozott a jelölés során. Bizonytalanságot abban, hogy támogathat-e valaki a nyílt szavazás során két, vagy több jelöltet is; végülis hány képviselő, tanácstag lesz egy választókerületben; kik lesznek pótképviselők, póttanácstagok? A bizonytalanság ellenére felelősségteljes feladatainknak mégis eleget tettünk. Ezt bizonyítják ajelöltek itt megjelenő fényképei. Ma már a végső döntés előtt állunk! Ajelöltek közül a június 8-i szavazáson meg kell választanunk országgyűlési képviselőinket, részben az egyéni választókerületekben, részben a harmincöt nevet tartalmazó országos listán. Az új választójogi törvény szélesebb lehetőségeket teremtett a jelölés során: a kötelező kettős jelölést az egyéni választókerületekben, a jelöltek országos listáját a többes jelölés alternatíváit. Ezeket a lehetőségeket az utóbbi időszakban választópolgáraink megismerték, a gyakorlatban is jól alkalmazták. A továbbiakban érdemes arról szólni, hogy a választójogi törvénynek milyen rendelkezései érvényesülnek a következő időszakban, azok milyen összefüggésben vannak a demokratizmus szélesítésének alapkövetelményével. Választási rendszerünkbe mindazok a szabályok beletartoznak, amelyek a képviseleti szervekbe történő választást meghatározzák. Ezek a szabályok a fennálló társadalmi rendszerben gyökereznek, a politikai viszonyokat tükrözik, a hatalom gyakorlásával függnek össze. Az Alkotmányban foglalt alapelveknek felelnek meg. Hazánkban általános választójogról beszélünk, mert az megillet minden nagykorú állampolgárt, kivéve az elmebetegeket és azokat, akiket a bíróság eltiltott a közügyektől, illetve azokat, akik szabadságvesztés büntetésüket töltik, vagy szigorított őrizetben vannak. A szűkítés itt két irányból jelentkezik. Azok nem szavazhatnak, akik betegségük miatt erre nem alkalmasak, illetve erre a társadalommal való konok szembehelyezkedésük miatt méltatlanná váltak. A választójog mindenkit egyenlően illet meg. Országgyűlési képviselővé, tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van. Az egyenlőség azt is jelenti, hogy minden választópolgárnak egy szavazata van és minden leadott szavazat egyenlő. A választások az országgyűlési képviselők és a tanácstagok vonatkozásában közvetlenül történnek. A szavazás titkosságát a Szavazatszedő Bizottságok biztosítják. Tagjait a Hazafias Népfront kerületi bizottsága bízza meg, megbízatásukat a kerületi tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. Feladataikra, és a törvény betartására esküt tesznek. A szavazatszedő bizottságok az egyéb választási szervekkel együttesen ellenőrzik a választás törvényességét, biztosítják a szükséges feltételeket. A szavazatszedő bizottságok felelősek azért is, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és annak környékén a rendet fenntartsák. A kötelező többes jelölés indokolttá tette a pótképviselő és a póttanácstag intézményének bevezetését. Ez megkönnyíti a több jelölt indulását, bővítheti a közéletben aktívan részvevő állampolgárok számát, csökkentheti az időközi választások szükségességét. Ugyanakkor biztosítja a képviseleti rendszer folyamatos működését. A választás eredménye alapján a választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetve tanácstagja az a jelölt lesz, aki az összes érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint a fele leszavazott. Az ajelölt, aki a megválasztott országgyűlési képviselő, illetve tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatnak a negyedét pótképviselő, illetve póttanácstag lesz. Ha később bármilyen ok miatt valamelyik országgyűlési, illetőleg tanácsi választókerület képviselő, illetve tanácstag nélkül marad, és a választókerületnek megválasztott pótképviselője, vagy póttanácstagja van, ők lépnek a megüresedett tisztségekbe. A pótképviselő és a póttanácstag egyébként nem helyettese a megválasztott képviselőnek és tanácstagnak, megbízatásuk csak azok kiesésekor éled fel. Fontos politikai érdek fűződik azonban ahhoz, hogy ők - de azok a kiesett jelöltek is, akik pótképviselővé, póttanácstaggá nem váltak — rendszeres megbízatásokat kapjanak, lehetőséget a közéletben való tartalmas, érdemleges részvételre. A választópolgároknak megvan az a joguk is, hogy az általuk választott képviselőt visszahívhassák. Az új törvény ezt több oldalról biztosítja; új rendelkezéseket is tartalmaz. A választópolgárok az országgyűlési képviselőt és a tanácstagot visszahívhatják, ha megbízatásuknak nem tesznek eleget, vagy arra méltatlanná váltak. Minden olyan politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, amely ellentétben áll a társadalom, ületve a nép érdekeivel összeférhetetlen a képviselői, illetve a tanácstagi megbízatással. Szocialista demokráciánk fejlesztése nemcsak a választási rendszer módosítását jelenti. Igényű a népképviseleti szervek, a testületek, a képviselettel megbízottak munkájának javítását is. A XIII. kongresszus határozata az ezzel kapcsolatos feladatokat világosan megfogalmazza: „Az Országgyűlésnek az ország életében betöltött szerepét növelni kell. . . a kormányzati tevékenység meghatározásában. ellenőrzésében. Növekedjen a tanácsok önállósága, hatásköre és felelőssége, önkormányzati szerepe, a terület- és településfejlesztésben, a lakosság szükségleteinek kielégítésében.” A demokratikus vonások erősítéséért kerületünkben eddig is történtek intézkedések. Szélesebb körű a tanácsi testületek elé kerülő előterjesztések véleményeztetése, erőteljesebb a bizottságok bekapcsolódása, fejlődött a döntéselőkészítés, összehangoltabb az ellenőrzés. A kerületi tanács a jövőben még nagyobb figyelmet fordít a lakosság bevonására a döntésekbe, a jobb tájékoztatásra. Ennek érdekében a tanácsülések előterjesztései - a zárt ülések kivételével — az Ügyfélszolgálati Irodán tanulmányozhatók. Több hasonló intézkedés történik egyéb területeken is. A Hazafias Népfront választási felhívása egész népünkhöz szól. Arra hívja a választópolgárokat, hogy véleményükkel, javaslatukkal, szakmai és közéleti munkájukkal segítsék a társadalmunk előtt álló feladatok megoldását. Válasszanak június 8-án a nép képviseletére méltó, a kisebb és nagyobb közösségek érdekeinek kifejezésére alkalmas embereket az Országgyűlésbe és a tanácsba. E felhívás teljesítésével lépjünk tovább együttesen a demokratizmus útján! Dr. Balogh Sándor 2 FERENCVÁROS
