Ferencváros, 1984 (9. évfolyam, 1-2. szám)

1984. november / 2. szám

A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁRA (Folytatás az 1. oldalról) akkor fel keli mutatnunk azt az erőt is, ami elriaszt bárkit a meggon­dolatlan nukleáris kalandoktól. Nem a szocializmus országainak aka­rata szerint való, hogy ma így kell számot vetnünk a realitásokkal, de az a szocializmusnak köszönhető, hogy ma is csak puszta feltevés, amivé a világ lehetne, ha szabadjára engednének bizonyos reflexeket. A mi országunkban negyven éve szocializmus épül. Ez, amire közösen büszkék vagyunk, amit együtt hoztunk létre a leg- sajátabb tulajdonunk. Egy másik, egy új haza, aminek alapjait az az október rakta le, amelynek győzelméért annak idején a magyar internacionalisták is életüket adták. Most, hogy az októberi esemé­nyekre emlékezünk, egyben a saját évfordulónkra is készülünk és eredményt, gyengeséget, erényt és hibát egymás mellé rakva mérle­gelünk: mire jutottunk, mivé lettünk negyven év alatt. Nézzünk végig saját kerületünkön, egy percig sem feledve a nagy­világ dolgait és végezzünk számvetést szőkébb pátriánk határain belül. A régen itt élő és az új ferendvárosiak egyaránt tudják: a fővá­ros legszegényebb munkáskerületeinek egyikéből nőttünk fel odáig, ahol ma tartunk. A régi és az új ma is egymás mellett él kerületünk­ben. Jobban örülnénk, ha az újból több lehetne, de be kell látnunk, a takarónk ma csak eddig ér, mert a világban úgy állnak a dolgok, ahogyan arról már szót ejtettünk. A történelem nehéz időszakát éljük napjainkban. A világ gazda­sági válsággal küzd és ennek hatásait mi is érezzük. Nemcsak mi, minden szocialista ország, beleértve a Szovjetuniót is. Ma nem tu­dunk olyan léptekkel haladni, amilyenekkel jó lenne, s amilyenekkel mindannyian szeretnénk, hogy gazdagodva, gyarapodva mindenki asztalára nagyobb darab kenyér jusson. Gondjaink, nehézségeink részben a vüágban lejátszódó eseményekkel, részben pedig saját adottságainkkal függnek össze. Nem megoldhatatlan gondokról van szó, csupán újszerű, szocialista fejlődésünk során első ízben jelent­kező olyan nehézségekről, amelyekre a megoldást minden szocialista országnak a maga lehetőségeit figyelembevéve kell megtalálnia. Ma minden testvérországban keresik ezeket a megoldásokat és már van­nak jó tapasztalatok, sajátosan nemzeti, de mégis általánosítható módszerek amivel magunkon, egymáson segíthetünk. 1917 októberében Oroszország elindult a szocialista úton. Ma már egy világrendszer él és dolgozik a szocializmus építésén. Megvál­tozott történelmi körülmények között, egy gondokkal, nehézségek­kel teli világban változatlanul élnek és hatnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom igazságai. Németh Tibor MSZBT Aranykoszorús Jelvény kitüntetésben részesült: Gál Iván a József Attila pártvezetőség volt tagja, Hegedűs Ferenc LABOR MIM pártvezetőségi titkára, dr. Neményi István a Marx K. Közgazdaságtudományi Egyetem MSZBT tagcsoportjának elnöke, Tornán Pálné Lobogó u. általános iskola MSZBT tagcsoport­jának elnöke. Lakóterületi munkáért emlékplakatt-et kaptak: Balogh István IX/3-as körzeti alapszervezet vezetőségi tagja, Fazekas Andrásné lX/5-ös körzeti alapszervezet vezetőségi tagja, Papp Gyuláné lX/4-es körzeti alapszervezet vezetőségi tagja, Pékár István IX|15-ös körzeti alapszervezet vezetőségi tagja, Réti Antal József Attila pártvezetőség titkára, Szabó György IX/l-es körzeti alapszervezet titkára, Vincze Károly IX/11-es körzeti alapszervezet vezetőségi tagja. A fentiek mellett munkahelyük kezdeményezésére számosán része­sültek szakmai és közéleti tevékenységük eredményeként kormány­kitüntetésben, más elismerésekben. Ismertetésükre visszatérünk. December 2-án lesz száz éve, hogy Kompolton megszületett Hámán Kató, akinek nevét kerüle­tünkben utca őrzi. Akik ott lak­nak, akik naponta végigmennek a Hámán Kató úton, talán csak any- nyit tudnak róla, hogy részt vett a huszadik századi magyar munkás- mozgalomban. Nem tudják, hogy harcolt, letartóztatták, újabb le­tartóztatás, újabb bebörtönzés, örök tevékenység a munkásmoz­galomban, és ezért adatott neki csupán ötven esztendő az életből, amelynek minden tudatos óráját egyetlen célra tette fel. HÁMÁN KATÓ 1884-1936 V. A Tanácsköztársaság idején Hámán Kató a Budapesti Köz­ponti Forradalmi Munkás és Ka­tonatanács tagja máshová nem is vihetné az útja őt, akinek a hét­köznapi foglalkozása vasúti tiszt­viselő, ámde 1918-ban már ott van a KMP alapító tagjai között. A Tanácsköztársaság után az ül­dözötteket segíti. A Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének titkára lesz. 1925-ben az MSZMP egyik alapító tagja. Részt vesz a KMP I, Bécsben megrendezett kongresszu­sán, és nem sokkal ezután, 1925 szeptemberében statáriális bíróság elé kerül. Társai a vádlottak pad­ján Rákosi Mátyás, öry Károly, Gőgös Ignác, Vas Zoltán. A per egyetlen nőtagjának, az illegális KMP Központi Bizottsága tagjá­nak nevét megismeri a többi vád­lottéval együtt Európa, az egész világ. Tiltakozó akciók indulnak Csehországban, Németországban, Franciaországban, Angliában, fel­háborodottan tiltakozik Európa, a világ értelmisége, írók, művészek, Henri Barbusse, Romain Rolland, Maxim Gorkij, Upton Sinclair. Az aláíráshullám megteszi a maga hatását, s statáriális bíróság beje­lenti illetéktelenségét, és rendes polgári bíróság elé utalják az ügyet. A nagy visszhangú perben Hámán Katót végül is huszonnyolc hónapi börtönre ítélik. Kiszabadu­lása után ő segíti a lebukottakat: a Vörös Segély titkáraként. 1934- ben ismét letartóztatják, újra bör­tönbe kerül, halálos betegséggel a szervezetében szabadul, és az, akit nem tudott legyőzni statári­ális bíróság, polgári bíróság, azt ötven esztendősen elviszi a bör­tönben szerzett betegség. Gondol­junk rá, ha végigmegyünk a Há­mán Kató úton, és gondolatban vagy a valóságban elhelyezünk egy szál virágot Hámán Kató emlék­tábláján. TI FERENCVÁROS 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom