Ferencváros, 1983 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1983. május / 1. szám
A tanácsi munka korszerűsítése 1983. január 1-ével korszerűsítették a kerületi tanács szakigazgatási szervezetét. A kerületi tanácsnál végrehajtott változások az egységes fővárosi koncepció alapján történtek. A korszerűsítés alapelveiről, a szervezeti változások méreteiről és módjáról beszélgettünk Szabados Lászlóval,a kerületi tanács elnökével. Ferencváros: Mi volt a korszerűsítés indoka és milyen alapelvek szerint törént? Szabados László: A tanácsi igazgatás kétszintű önkormányzati népképviseleti rendszerre épüL A lakosság ügyeinek intézése megköveteli ennek a rendszernek a fejlesztését. A szocialista demokrácia fejlesztése — amit az MSZMP XII. kongresszusa és a Hazafias Népfront VI. kongresszusa egyaránt célként jelölt meg - megköveteli a tanácsi munka korszerűsítését, az ügyintézés színvonalának javítását. A változtatás, korszerűsítés kétirányú volt. Módoa'tani kellett egyrészt a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló kerületi tanácsi szervezetet, másrészt pedig rendezni kellett a kerületek és fővárosi tanács közötti munkamegosztást, bizonyos jog- és hatáskörök átruházását a kerületi tanácsokra. A fővárosi tanács és kerületek között munkamegosztában az volt a kiindulási alap, hogy budapesti szinten kell továbbra is intézni olyan ügyet, amely a kerületek túlnyomó többségét érinti, illetve az egész fővárosra kiterjedő szabályozást igényel. A fővárosi tanács felügyelete és irányítása alatt működnek továbbra is: a közlekedési és közművállalatok, azok a kereskedelmi, ipari és szolgáltató vállalatok, amelyek Budapest egészére kiterjesztik tevékenységüket. A fővárosi tanács átadott a kerületeknek számos olyan hatáskört, amelyet korábban maga gyakorolt. Ennek magyarázata az, hogy a kerületekben megvalósuló beruházások, költségvetési gazdálkodási feladatok, felügyeleti és hatósági jogok gyakorlásában a kerületeknek adott nagyobb önállósággal biztosítani lehet az átgondoltabb, jobban a kerületekhez kötődő döntéseket és gazdálkodást Fv.: Milyen új hatáskörökkel bővült a kerületi tanács tevékenysége? Sz. L.: A hatáskörök átadásának célja a kerületgazda funkció bővítése volt. Ez fokozza felelősségünket a kerület fejlesztéséért, másrészt arra kötelez bennünket, hogy még jobban támaszkodjunk az itt működő üzemek, intézmények, valamint a lakosság közreműködésére a fejlesztési feladatok megoldásában. A kerületnek átadott hatáskörök a következők: — minden — lakótelepeken kívüli — kerületi beruházás (kereskedelmi létesítmények, bölcsődék, óvodák, iskolák) építése;- a 300 lakásnál nem nagyobb lakótelepek beruházási feladatai - amihez a fővárosi szervek továbbra is segítséget adnak; — lakótelepi gyermekintézmények felszerelése; — az új lakótelepek tereprendezési és parkosítási feladatai;- a kerületben lévő utak jelentős részének fenntartása;- parkok fenntartása;- a kerületi KÖZÉRT és vendéglátóipari vállalatok felügyelete;- a Hámán Kató úti és a Gyáli úti piac ellenőrzése;- az AFIT és a GELKA átszervezésénél létesülő kisvállalatok felügyelete;- lakó- és üdülőtelkek kivételével a telkek tartós használatba adása, területfelhasználási megállapodások kötése;- egyes közlekedési és forgalomszervezési hatáskörök gyakorlása (ideiglenes tömegközlekedési megállóhelyek engedélyezése, mellékútvonalon ideiglenes forgalomelterelés engedélyezése, váróhelyiségek létesítésének engedélyezése stb.^- művelődési igazgatási feladatok (pl. iskolán kívüli magánoktatás engedélyezése). Fv.: — A felsorolt új hatáskörök igen széles körűek. Rendelkezik-e a tanács ezek ellátásához megfelelő anyagi eszközökkel és vannak-e hozzáértő előadói? Sz. L: Az 1983. évi tanácsi költségvetések előkészítésénél tanácsunk - a többi kerületi tanácshoz hasonlóan — megtárgyalta a hatáskörök tervezett bővítésével összefüggő feladatainkat. Állásfoglalásunkat eljuttattuk a fővárosi tanácshoz, amelynek végrehajtó bizottsága a javaslatok véglegesítésénél ezeket az észrevételeket figyelmbe vette. A főváros az átadott hatáskörökhöz megfelelő anyagi eszközöket és szakképzett munkaerőt bocsátott rendelkezésünkre. Ez, valamint saját munkánk korszerűsítése együttesen lehetővé teszi megnövekedett feladataink eredményes megoldását Fv.: Milyen változások történtek a kerületi tanács szakigazgatási szerveinél és ezek hogyan érintik a lakosságot? Sz. L.: — A változtatások célja az ügyintézés színvonalának javítása, az ügymenet gyorsítása Fv.: — Átalakították a korábbi szervezetet? Sz. L.: — Igea A korábbi 10 szakigazgatási szerv helyett 1983. január 1-től 7 működik kerületünkben. Ez a csökkentés megfelel a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága által kidolgozott irányelveknek. Megszűnt a terv- és beruházási osztály, a testnevelési és sportfelügyelőség és az egészségügyi osztály. Ezek az osztályok és szervek beolvadnak az új szervezeti keretbe létrehozott új tanácsi osztályokba így például a terv- és beruházási osztály az új pénzügyi és tervosztály keretében működik tovább. A művelődésügyi, egészésgügyi és sportosztály egységes szervezetbe foglalja ezeket a tevékenységeket és jogutódja a megszűnt egészség- ügyi osztálynak, valamint a testnevelési és sportfelügyelőségnek. Fv.: Hogyan változott a régi és az újjászervezett osztályok jog- és hatásköre? Sz. L.: Az igazgatási osztályhoz csatoltuk pl. az ügyfélszolgálati irodát. Ennek indoka az, hogy az iroda munkájának többségét kitevő hatósági feladatokat legjobban az igazgatási apparátus képes elvégeznL Az ipari-kereskedelmi osztály új feladatai közé tartozik pl. a Hámán Kató téri piac ellenőrzése, valamint az építő és szállító kisiparosok, magán- tervezők árellenőrzése. A pénzügyi és tervosztály lehetővé teszi a beruházások egységes előkészítését, lebonyolítását, a tanácsi pénzalapokkal való gazdálkodás egységes rendszerének kialakítását, valamint a kerületfejlesztési feladatokra szervezett társadalmi tevékenység jobb összehasonlítását. A legjelentősebb változás a művelődés- ügyi, egészségügyi és sportosztály létrehozása. Ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi a sziciálpolitikai, gyámügyi, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok egy osztályon belül történő megoldását. A mások fontos terület a kerületi gyermekintézmények egységes irányítása. Az új szervezeti rendszer biztosítja a gyermekintézmények férőhelyeivel való jobb gazdálkodást. Az új osztály keretében működő sportfelügyelet jobb feltételekhez jutott a kerületi tömegsportfeladatok szervezésében. Az új működési feltételek között jelentősen javítható a tanulóifjúság sporttevékenysége, a sportlétesítmények kihasználása, valamint az iskolák és a sportkörök, sportegyesületek kapcsolata is. Fv.: - Mit vár a tanácselnök az új szervezeti rendszertől, a megnövekedett kerületi hatásköröktől? Sz. L: - A hatáskörök bővítése egyértelműen a kerületi önállóság növekedését jelenti. Ez önmagában is jelentős, de ha megnézzük a kapott feladatokat, látható, hogy igen komoly dolgokról van szó. Olyan méretű beruházási, fenntartási feladatokat kell a jövőben saját hatáskörben megoldanunk, amire korábban nem volt lehetőségünk. Bízom abban, hogy a kerület pártvezetése, az üzemek, intézmények és elsősorban a lakosság segítségünkre lesz az új feladatok eredményes megoldásában. Csak így közösen leszünk képesek betölteni azt a „kerületgazda” funkciónkat, amit a fővárosi tanács irányelvei megfogalmatak. A kerületi tanács apparátusának átalakításával, a munka korszerűsítését, színvonalának javítását szeretnénk elérni. Itt a legfontosabb momentum az egységes szemlélet kialakítása, az anyagi eszközökkel, lehetőségekkel való gazdálkodásban. Mint az egyes osztályok feladatainál utaltam rá, azt várjuk az újjáalakított szervezettől, hogy jobban betölti hivatását a lakosság ügyeinek intézésében, jobb kapcsolatokat épít ki az ügyfelekkel és más szakigazgatási szervekkel. Az új rendszerben egy-egy osztályt a Fővárosi tanács több szakigazgatási szerve is felügyel. Ez az első időkben a kerületi tanács dolgozóinak gondokat okozhat ugyan, de az idők folyamán ezek a kérdések is rendeződni fognak Eredményes munkát végeztünk, de még sok a tennivalónk, ami vezető munkatársaimtól fokozott körültekintést és helytállást igényel. Az itt dolgozó emberek sorsát, jövőjét érintő nehéz döntéseket kellett hoznunk, hogy az új szervezet létrejöhessen. Örülök, hogy ez a munka sikeres volt. Bízom abban, hogy a későbbiekben meghozza mindazokat az eredményeket, amelyeket várunk tőlük Fv.: Köszönjük a beszélgetést! FERENCVÁROS 15
