Ferencváros, 1983 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1983. november / 2. szám
Lévay László a HNF kerületi Bizottságának titkára, az egyik legagilisabb aktivistaként méltatta őt, aki tud beszélni, érvelni, de nagyon jó szervező is, s munkája nyomán a IX/l-es körzeti Népfrontbizottság a legjobb a 12 közül. Bácskay Lászlóné és az általa vezetett körzeti népfrontbizottság közössége, a manapság meglehetősen szegényes társas érintkezés intézményes kereteit is megtalálta, kialakította, bővítette a maga számára e közéleti tevékenységgel. A világon ma szinte mindenütt megfigyelhető elmagányosodással szemben, az otthonülés helyett, e közösség is iskolája lehet a mindennapi viselkedés, kultúra, a civilizált emberi érintkezési formák fejlesztésének, a szocialista demokrácia, a közéletiség gyakorlata még jobb elsajátításának. Az öntevékenység csoportos formái, melyekben személyre szabott feladatokat találnak az egyes emberek, társadalmi, érdek- védelmi célokra törekedve aktívan akarnak hozzájárulni a közösségi gondok, bajok megoldásához. Ez az írás egy ember tevékenységén keresztül igyekezett bemutatni a népfront munkáját. A pozitív példa ellenére azonban a mainál sokszorosan több emberi - közösségi felelősségi vállalásra, önkéntes kezdeményezésre, aktivitásra volna szükség. Nem csak azért, mert a megoldásra váró feladatok, az enyhíthető hiányok, a gyakran meg sem fogalmazott segítségkérés sokszorosa annak, amely intézményes kereteken belül kielégíthető. Azért is, mert a felelősségérzet, a kezdeményezőkészség a közösségi tevékenység nélkülözhetetlen alkotórésze a politikai és társadalmi céljaink elemeit jelentő, megfogalmazódó szocialista magatartásnak, életmódnak. Hárs István Zöldi Sándor A napilapokban olvashattuk a hírt: „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Zöldi Sándor nyugdíjas műszerésznek a munkásmozgalomban kifejtett hét évtizedes tevékenysége, egész életútja elismeréseként a ,.Munka Vörös Zászló Érdemrendje” kitüntetést adományozta. A kitüntetést július 4-én Trautmann Rezső az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át” Gál Lászlónénak, a kerületi pártbizottság első titkárának jelenlétében. A kerületünkben élő idős kommunista élete példaként állhat valamennyiünk előtt. A vasas ifik között, a Tanácsköztársaság alatt gyári termelési biztosként, majd a börtön, internálás és rendőri felügyelet évei alatt éppúgy becsületesen megállta a helyét, mint a felszabadulás után a baktalórándházi, majd az Észak-pest Vármegyei Rendőrkapitányság vezetőjeként. S ma 88 éves korában 22 évvel nyugállományba helyezése után még mindig aktív munkájával, a IX. kerületi Pártbizottság panaszügyekkel foglalkozó társadalmi munkatársa. Minden időben megtalálta a munkásmozgalmat előbbrevivő feladatait. Tanuljunk tőV ______ M TI Fotó: Wéber Lajos le elkötelezettséget, forradalmiságot, és kívánjuk, hogy még sokáig mutassa példával jó erőben, egészségben helyes utunkat.- Nem túl kevés ez?- Súlyosabb esetben a kerületi tanács indíthat szabálysértési eljárást, feljelentésünk alapján. De inkább az a jellemző, hogy a vevők visszajárnak, egy-egy üzlet, eladó, a választék kedvéért. A magánkereskedők és az állami boltok jó értelemben konkurálnak egymással, és a fiatalabb zöldségesek lefelé szorították a baloldali magánkereskedő soron az árakat. Aztán vannak itt olyan üzletek, amelyeket még a nagymama vezetett be, és ma már az unoka folytatja a munkát. A drágább soron, ahol sok a bolgár származású zöldséges található a Nyakas-féle zöldségesstand. Festenivaióan szép az árujuk. A nyolcvanon túli nagymama, özv. Frankó Istvánná nem enged a minőségből.- Negyven éve vagyunk ezen a piacon, az épületen belül a tizedik helyen. Engem itt mindenki ismer, bár most már csak hét végén jövök segíteni a lányomnak, az unokámnak. Akármit nem tehetünk ki, a vevő megszokta a szép árut. A múltkoriban szerzett az Fotó: Gárdos Katalin unokám valami olcsóbb paprikát, én úgy szégyelltem magam vele, nálunk sosem volt selejtes áru. Volt, hogy huszonnégy órát talpon voltunk, az éjfél a Bosnyák téren talált, egy kicsit aludtunk csak a teherautón, aztán egész nap dolgoztunk. Király Ferencné is régi boltot vezet, tejet, túrót, sajtot, tejfelt, péksüteményt, házi kenyeret árusít.- A házi ízekért jönnek a vevők, a jó tejfelért, a gomolyáért, tömbben árusítom a vajat, de ez gyári, csak nagyon friss. Azt az igazi köpült vajat már nemigen csinálják. A tejet, tejfelt Cegléd környékéről hozzuk, a gomolyát Jászberényből, Kecskemétről a juh- termékeket. Van, akit a házi kenyér vonz.- Hatvanhárom éve lakom a XI. kerületben, de mindig átvilla- mosozom a Nagycsarnokba, már a mamához is jártam tejfelért, túróért — szól közbe egy nefelejcsszemű idős hölgy. Robozi István baromfiboltját mindig megcsodálják a külföldiek, hatalmas libamájak csábítják a szemet, tepertőnek, zsírnak való a szép sárga háj, nem tápon nőtt, hanem háztáji csirkék lógnak a kampókon.- Én azt hiszem, az emberek 10 -20 forinttal inkább többet fizetnek, ha jót akarnak enni, egyszer egy héten megengedhetik maguknak, hogy házicsirkét, kacsát vásároljanak, mondja a tulajdonos. Két elvem van, szép árut kell tartani, és mindig mosolyogni kell a vevőre. Hogy a Nagycsarnok mind a százharminchét üzletében mosolyog- nak-e a vevőre? Ezt nem tudom. A lényeg az, hogy a vevő távozzék vásárlás után elégedetten, és az asztalt körülülő család mosolyogjon, amelynek tagjai talán nem is tudják, hogy milyen hosszas fontolgatás, háziasszonyi őrjárat eredménye az, ami a tányérjukba került. Tóth Ildikó 11
