Ferencváros, 1983 (8. évfolyam, 1-2. szám)

1983. május / 1. szám

5. a tanácsi bérlakást határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig utalja ki (átmeneti elhelyezés)

6. a tanácsi bérlakást az építési munkák (helyreállítás) előzetes elvégzésének feltételeivel utalják ki, feltéve, ha az építési költségek a lakás-használatbavételi djjat meghaladják

7. a tanácsi bérlakásra - nem fegyveres testület által használt lakásra vonatkozó - bérlőkiválasztás joga alapján közületi szerv jelölt bérlőt

8. a lakásbérleti jogviszonyt (bérlő halála, lemondása esetén) olyan személy folytatja, aki tanácsi bérlakásra jogosult és 1 évnél hosszabb idő óta lakik a bérlővel

9. a lakásbérleti jogviszonyt (bérlő halála, lemondása esetén) olyan személy folytatja, aki tanácsi bérlakásra nem jogosult, és 5 évnél hosszabb idő óta lakik a bérlővel.

II. A bérlő a tanácsnak egyszeres összegű lakás-használatbavételi díjat fizet, ha:

1. ha a bérlő lakásigénylés útján jut a lakáshoz, és arra a tanács rendele te alapján vagyoni-jövedelmi viszonyai alapján is jogosult

2. a lakásbérleti jogviszonyt (a bérlő halála, lemondása esetén) olyan személy folytatja, aki tanácsi bérlakásra jogosult, de nem vagy egy évnél rövidebb idő óta lakott a bérlővel együtt

3. a tanácsi bérlakásrészt a lakásban lakó társbérlő részére utalják ki, vagy a társbérlet megszüntetése érdekében részére cserelakást utalnak ki

4. a tanácsi bérlakást a központi keretből (VB 3%, VB 1%) olyan személynek utalják ki, aki tanácsi bérlakásra jogosult

5. a kiürítendő lakásban lakó bérlő, a kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdonos, haszonélvező bérlakásra jogosultságtól függetlenül azonos komfortfokozatú vagy nagyobb alapterületű, de azonos szobaszámú lakást kap

6. a kiürítendő lakásban lakó bérlő, a kisajátított ingatlan volt tulajdonosa részére azonos értékű cserelakás hiányában a lakásügyi hatóság hivatalból a kiürítendő lakásnál nagyobb szobaszámú, alap- területű, vagy magasabb komfortfokozatú cserelakást utal ki.

III. A bérlő a tanácsnak kétszeres összegű lakás-használatbavételi díjat fizet, ha:

1. a lakásbérleti jogviszonyt a (bérlő halála, lemondása esetén) olyan személy folytatja, aki tanácsi bérlakásra nem jogosult, legalább 1 éve, de öt évnél rövidebb idő óta lakik a bérlővel.

2. a tanácsi bérlakást olyan, jóhiszemű, jogcím nélkül lakó személynek utalnak ki, aki a tanácsi bérlakásra jogosult.

IV. A bérlő a tanácsnak háromszoros összegű lakás-használatbavételi díjat fizet, ha:

1. a tanácsi bérlakásra nem jogosult tanácsi bérlakás bérlőjének — a tanácsrendeletben meghatározott feltételek esetében - minőségi csereként nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakást utal ki (szanálás, kisajátítás esetén is)

2. a központi feladatok megoldására szolgáló keretből olyan személy részére utal ki tanácsi bérlakást, aki arra egyébként nem jogosult

3 / a lakásbérleti jogviszonyt (a bérlő halála, lemondása esetében) olyan személynek utalja ki, aki egyébként tanácsi bérlakásra nem jogosult és nem vagy 1 évnél rövidebb ideig lakott a bérlővel

4. a tanácsi bérlakást olyan jóhiszemű, jogcím nélkül lakó személynek utalja ki, aki tanácsi bérlakásra nem jogosult.

V. A bérlő a tanácsnak háromszorostól ötszörösig terjedő lakáshasználatbavételi dijat fizet, ha:

1. a nem szociális tanácsi bérlakást tanácsi bérlakásra nem jogosult részére utalja ki, feltéve, ha a bérlő vállalja a magasabb összegű (az állami lakás bérének legfeljebb kétszeres mértékű) lakbér megfizetését

2. a tanácsi bérlakást olyan személynek utalja ki, aki lakóingatlanát beköltözhetően - tanácsi bérlakás ellenében - a FIK-nél értékesítette. Ez esetben a lakbér az állami lakások lakbérével azonos lesz (nyugdijasházba költöző tulajdonos).

VI. A tanács a bérlőnek nem fizet lakás-használatbavételi díjat, ha:

1. a bérlő lakásbérleti jogviszonya lemondás nélkül szűnt meg

(bírói ítélet, elhagyott lakás igénybevétele, átmeneti elhelyezés)

VII. A tanács a bérlőnek egyszeres lakás-használatbavételi díjat fizet, ha:

1. a bérlő jelenleg tanácsi bérlakása helyett másik azonos szobaszámú, vagy 112 szobával kisebb, illetve alacsonyabb komfortfokozatú tanácsi bérlakást utal ki

2. a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára lemond, és vállalati bér- vagy szolgálati lakást kap

3. a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára lemond, és amás helységben tanácsi bérlakást kap

4. a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára lemond és ugyanebben a helyiségben tanácsi bérlakás kialakítására (emeltráépítés, tetőtér-beépítés, műszaki megosztás stb.) kap kiutalást, és a kiutalt lakás után nem kell lakás-használatbavételi díjat fizetni.

VIII. A tanács a bérlőnek kétszeres lakás-használatbavételi díjat fizet, ha:

1. a bérlő jelenlegi tanácsi bérlakás helyett 1 szobával kisebb tanácsi bérlakást kap (tanácsi bérlakás kialakítása esetén is)

2. a bérlő tanácsi bérlakásáról a tanács javára lemond, és állami támogatással létesült tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül jelölik ki.

IX. A tanács a bérlőnek háromszoros lakás-használatbavételi díjat fizet, ha:

1. a tanácsi bérlakás bérlője jelenlegi lakása helyett 2 szobával kisebb tanácsi bérlakást kér

2. a bérlő 2 szobásnál nem nagyobb tanácsi bérlakásról lemond

és

aj nem kér cserelakást

b) állami támogatás nélküli tanácsi értékesítésű vagy társas- házlakást kér.

X. A tanács a bérlőnek négyszeres lakás-használatbavételi díjat fizet, ha:

1. a bérlő 2 szobásnál nagyobb tanácsi bérlakásáról lemond, és

aj nem kér cserelakást

b) Állami támogatás nélküli tanácsi értékesítésű vagy társas- házlakást kér.

XI. A FIK a bérlőnek háromszorostól ötszörös lakás-használatbavételi díjat fizethet, ha:

1. ha a tanácsi bérlakás bérlője bérleti jogviszonyával az ingatlanközvetítő szerv javára mond le, és nem kér vagy nem kap másik állmai lakást.

XII. A FIK a részére átadott lakást elcserélheti, a térítés mértékére a felek megállapodása irányadó.

Kik és milyen módon kaphatnak lakbér-kiegészítést, illetve milyen megoldások lesznek?

Az 1983. július 1-én hatályba lépő lakbéremelés ellensúlyozásaként 1988. június 30-ig átmeneti állami hozzájárulást és ezen felül meghatározott körben szociális támogatást kell nyújtani.

E rendelkezések nem vonatkoznak többek között a személyi tulajdonú szabad bérű lakásokra, az olyan lakásokra, amelyek a bérlő lakásigénye mértékének felső határát legalább 2 lakószobával meghaladják, a nem szociális tanácsi bérlakásokra, a hozzájárulás tekintetében személyi tulajdonú, kötött bérű lakásokra.

1988. június 30-ig a korábbi és az 1983. július 1. napjától megállapított új lakbér különbözeiének megfizetéséhez a következő hozzájárulást kell nyújtani:

aj 1983. július 1. és 1984. június 30. közötti időszakban a különbözet 70 százalékát,

b) ezt követően, minden év július 1-től az a) pontban meghatározott hozzájárulás évi 20 százalékkal csökkentett összegét

1988. július 1-től a hozzájárulás megszűnik.

Az 1983. július 1. után kötött lakásbérleti szerződéseknél az időarányos hozzájárulást kell megállapítani.

Szociális támogatásban az a bérlő részesül, aki 1983. július 1-én nyugellátásra jogosult, ha a lakás egyedüli bérlője ésjavi nyugellátása az 5000 Ft-ot, vagy nyugdíjas bérlőtárs esetén a bérlőtársak együttes nyugellátásának és keresetének együttes összege az 5000 Ft-ot nem haladja meg.

Szociális támogatásban részeülhetnek továbbá 1983. július 1-től azok a lakásbérlők, akik a saját háztartásban eltartott 3 vagy több gyermek figyelembevételével jogosultak a családi pótlékra, illetve családi pótlékban vagy árvaellátásban részesülő 3 vagy több gyermeket tartanak el.

A szociális támogatás mértéke mindkét esetben havi 150 Ft. Míg a szociális támogatás 1983. július 1. után abban az esetben is megilleti a lakás bérlőjét, ha később lesz 3 vagy több gyermeke, addig a nyugdíjasok esetében az 1983. július 1-ét követően nyugellátásra jogosulttá válók részére csak rendkívül indokolt esetben, méltányosságból adható, legfeljebb havi 150 Ft-ig kivételes szociális támogatás.

14

FERENCVÁROS