Ferencváros, 1982 (7. évfolyam, 1. szám)

1982. augusztus / 1. szám

• A Boráros tér évek óta magából kivet­kezett képét mutatja. Gödrök, kupa­cok, árkok, terelőutak, magasabb-ala- csonyabb palánkok szegélyezik a járókelők útját. Időnként nem alaptalan az élmény, mintha eltévedtünk volna. Minden máshová került. Út, lámpa, busz- és villamos végállo­más. A sarkaiból kiforgatott világ átterjed a környezetre: a Közraktár utcai parkban fel­vonulási épület, itt laknak a Hídépítő Válla­lat dolgozói nap közben. A park zsugorodik, egyre kevesebb a zöld, a nyugalom. A kis­mamák, játszó gyerekek nyelik az építkezé­sek minden porát, „élvezik” a kényelmet­lenségét. A buszok eltérnek pályájukról, so­ha útba nem ejtett utcákon járnak. A téren és környékén zaj van, por van, labirintuso­kon át lehet csak közlekedni, az ember leg­szívesebben fonalat gombolygatna, mint Ariadné tanácsára Thézeusz. Fonál nincs, jó hát, ha már fentről, a valóban szép, határ­időre átadott, felújított hídról becélozzuk, merre is akarunk menni, müyen útvesztőkön jutunk oda. Ha működnek a közlekedési lámpák jó, akkor csak ki kell várni a megfe­lelő pillanatot. Ha nem, hát cikázhatunk az autók között. Innen föntről, a hídról másfajta arcát is mutatja a tér. Valami már látszik az elképze­lésből: ilyen lesz a megtervezett Boráros tér, itt lesz a nyitott aluljáró ellipszis alakú ke- rengője, körülötte boltokkal. Amott sejthe­tők az aluljárórendszer le- és felmenő pont­jai. Amoda készül a buszvégállomás épülete. Talán egyszer zöld fű köti majd össze a szi­geteket. Most még csak deszkák és gödrök, vasak és cementeszsákok láthatók. A portól szürke látványban biztató színes folt: a kör­nyező házak karéja. Van vaníliasárga és mus­társárga, halványzöld és harsogóan terrakot­ta, élénkebb-tompább, felélénkülnek tőlük az elektikus homlokzatok, a sokévtizedes házak megiíjodva ígérik: szép lesz, rendezett lesz, korszerű lesz egyszer a Boráros tér. A mostani káosznak nyoma sem marad. Mi­korra? Mikortól? Van-e késése az építők­Helyszíni jelentés a Boráros térről Ilyen lesz, ha elkészül Fotó:Gárdos Katalin Már rajzolódik az új Boráros tér képe nek? A kérdésre Szvoboda József, a IX. ke­rületi tanács építési osztályának vezető fő­mérnöke válaszolt. — Ennek a munkának, amely nagyberu­házás, nem a megrendelői, hanem csupán az „elszenvedői” vagyunk. Igaz, mi leszünk azok, akik majd elsősorban élhetnek az új helyzet biztosította előnyökkel. A rendet­lenség, a kosz, amivel a munka jár, minket sújt. Ezt, mint építési osztályvezető, de mint kerületi lakos is mondhatom. Októ­ber 30, vagy november 30 legyen az átadás időpontja: ezen megy a vita. öthónapos csúszása van az építőnek, ezen próbálnak meg valamit behozni. — Hogy lehet ebből valamennyit is le­faragni? — Növelik az építők létszámát, száztíz embert hoztak fel vidéki munkahelyekről. A Kertészeti Vállalat folyamatosan végez­heti a munkáját: ne egyszerre, befejezéskor zúduljon a nyakukba minden. Kérte a Híd­építő Vállalat, segítsünk nekik az autóbusz indítóépület felépítésében. Ajánljunk bur- kolót, akár magánkisiparost is, az aluljárók mellékhelyiségeinek burkolásához. — Tudnak segíteni? — Hogyne. A Hazafias Népfront kerüle­ti bizottságának titkára, Lévay László ígé- tetet tett, hogy kisiparos klubjuk tagjait kéri fel a munkára. Pénz, engedély van: már csak a munka elvégzőire lenne szükség. — Eljutnak-e a tanácshoz a lakosság pa­naszai az építkezéssel kapcsolatban? Egyál­talán: panaszkodnak-e az ittlakók? — Annak is lehet jogos panasza, aki esetleg nem mondja ki. Aki itt él, tudja, hogy két-három munkát — a híd átépítését, az úthálózat felújítását, az aluljárórendszer megépítését - egyszerre elviselni lehetetlen. A buszok olyan utcákban járnak, amerre eddig nem volt forgalom, tehát zaj sem. Olyan hátrányokkal, kellemetlenségekkel jár az építkezés, amilyenek korábban nem vol­tak.- Legalább a szépen rendbehozott homlokzatoknak örülhetnek a környéken la­kók. — Ez is kétélű dolog. Ehhez fel kellett állványozni a házakat. A járókelő leszorul a járdáról. És mindjárt két tűz közé került: onnan a hídépítők szorították vissza. Hulló vakolat alatt, porban-szennyben kellett ol­dalaznia. Ha jött egy kiadós eső, örültem. Legalább a por, piszok nagyját elhordta. — Melyek az állandóan visszatérő pa­naszok? — A Közraktár utcai zöldterület, játszó­tér felforgatása. Ezt még valahogy tudomá­sul vették az emberek. De azt már, hogy a gyereket sétáltató kismamák ki legyenek téve az iszogató építők zaklatásainak, nehe­zebben. Igen nagy felháborodást keltett, hogy kocsival járkáltak a parkban, a fákat kitördelték, kivágták. Ezek jogos panaszok. A másik: a lámpák, a közútiak és az ottho­nok lámpái is gyakran kialudtak. A munka­gépek gyakorta elvágták a vezetékeket. Har­madik dolog: a munkahelyeken nagyobb rendet is lehetne tartani. Nem mindegy, hogy tíz szál deszkát egymásra helyezünk, vagy össze-vissza, kazalba. Ezek az állandó panaszok. Ehhez jön még a forgalom, a buszelterelések miatti kellemetlenségek fel­emlegetése. De, ha kész lesz a tér, remélem mindenki elfelejti a tortúrát, ami megelőzte. A főmérnök fényképeket vesz elő, felejt­ve a napi bosszúságokat, már egy megválto­zott Boráros térről beszél, amely hamarosan ilyen lesz, üyen nagyvonalú, szép és célszerű, mint a képeken. — Ha átadják, szebb lesz, mint a Baross tér. Nézze meg, müyen ügyesen megoldot­ták a nyitott, félig fedett kerengőt. Rámpa is lesz a gyerekkocsiknak, fájóslábú idősek­nek, kényelmesen, lépcsőmászás nélkül el­juthatnak a tér bármely pontjára. Itt figye­lembe vették az eddigi aluljáróépítések ta­pasztalatait, és a jogos kifogásokat. Megle­pően jól sikerült a terv. Amíg el nem készül a tér, át nem adják a forgalomnak, a lakos­ságnak, naponta kijárunk, érvelünk, vitat­kozunk. A szakember szemével, hiszen épí­tészek vagyunk mi is itt a tanácson. De ugyanakkor más szemmel is nézzük az egé­szet: a lakosság szemével, mert hiszen ez a dolgunk, erre szól a megbízatásunk. Tóth Ildikó r Á ltalában nem szeretjük a hosszú neveket, szavakat, inkább le­rövidítünk mindent, amit csak lehet. A kerületben fellelhető szórólapokon is találkozhatunk egy üyen rövidítéssel, a LAKINFORM-mal. — Mit takar ez a szó? - kérdeztük Hagyó Lajosnétól, az IKV Felügyeleti osztályvezetőjétől. — A lakosság részére egy olyan információs és szolgáltató irodá­nak a létrehozását, ahol a bérlő lakása korszerűsítéséhez, felújításá­hoz és a legapróbb munkáihoz is segítséget, szaktanácsot kaphat a kivitelezéshez. — Ez azt jelenti, hogy mérnökökből, szakmunkásokból álló csoport áll emögött? — A IX. kerületi IKV irodájában különböző szakterületek mű­ködnek. Közgazdász, jogász, műszaki szakember, akik elkészítik a bérlők részére a terveket jóváhagyásra, s amennyiben a bérlők igény­lik, kisiparosok és vállalatunk működési engedélyes dolgozói is vé­geznek munkát. — Milyen gondok megoldásában segít az iroda? — Minden, ami a tanácsi bérlakásokkal kapcsolatos jogi, műsza­ki és ingatlankezelési kérdés, itt megválaszolásra talál. Bár a szolgál­tatás kifejezetten a IX. kerület lakosságát érinti, még jönnek vidék­ről is, és más kerületben lakóknak is adunk felvilágosítást. Az érdek­lődők tájékozatlanságuk miatt örülnek az iroda létrehozásának. — Mikor alakult ez az iroda? — Információs irodánk 1982. február 1-én alakult meg.- Sok munkájuk van?- Egy héten kétszer, hétfőn és szerdán tartunk félfogadást, 16,00-19,00 óráig, általában egy félfogadási napon 20-30 bérlő jelenik meg, így mondhatom, hoev végigdolgozzuk ezeket az órákat. MIT NYÚJT A L AKIN FORM? „Ön elképzeli - mi megvalósítjuk” — Gondolom nemcsak ezt a három órai munkát jelenti a lakos­ság gondjaival való foglalkozás? — Nem, hiszen a megbízások alapján mi tárgyalunk a tervezők­kel, a tervek benyújtása után tervbírálatot is végzünk a bérlők ér­dekében. Átnézzük a költségvetéseiket. Ezek többlet időket vesz­nek igénybe. — Milyen dijat kapnak a szolgáltatásért? — A bérlők részére teljesen ingyenes az információs rendsze­rünk és a tanácsadás is. Természetesen megbízás után a tervezőt, vagy a kivitelezőt a Kisipari Egységár Gyűjteményben foglalt árak alapján honorálják a megrendelők. — A lakásban történő IK V munkák igen lassan szoktak elkészül­ni. Sok panasz, probléma adódott ebből. A rendszer gyorsít ezen valamit? — Feltétlenül. Elsősorban itt a bérlői igényeket elégítjük ki, te­hát a bérlő korszerűsítési igényét. Ha a bérlő például fürdőszobát, tetőtér-beépítést, emeletráépítést kíván végezni, vagy a lakás műsza­ki megosztását kívánja, ő kezdeményezi, végezteti el a munkát. így három-négy hónappal megrövidül az engedélyezés átfutási ideje. Mi tudjuk, hogy kivel kell a megbízást végeztetnie, elmondjuk szóban, tájékoztató szórólapokat készítünk, megkönnyítjük a bérlő dolgát. — A munkák elvégeztetése mekkora összeget jelent a bérlőnek?- Egy fürdőszoba kialakítása, a helyi és a műszaki adottságok­tól függően körülbelül 25-60000,- Ft között alakul. Ez általában elfogadható.- Kit terhel az összeg?- A kiadást a bérlő előlegezi meg, aki az OTP-től 100 000,— Ft- ig építési vagy felújítási kölcsönt kaphat, évi 2 százalékos kamatra. Az érvényben lévő jogszabályok szerint a műszakilag indokolt költ­ségeket visszatérítjük a bérlőnek.- Ez egy fürdőszoba esetében mit jelent?- Ha például egy nyugdíjas bérlő alakít ki fürdőszobát, de a bérlő még nem éri el a 70. életévét, az egy főre jutó átlagjövedelme a 2200 forintot meghaladja, akkor a műszakilag indokolt költségek 50 százalékát készpénzben kapja. A többit pedig bérbeszámítás for­májában lelakhatja. Ha a bérlő a 70. életévét betöltötte, akkor a tel­jes költségét egyösszegben visszakaphatja. Ha többgyerekes családról van szó, ahol például a mama GYES- en van, és az egy főre jutó keresetük nem éri el a 2200 Ft-ot, ott szintén megkaphatják egyösszegben a műszakilag indokolt költ­ségeket.- A napi 18-30 emberből, aki ide információért jön, bizonyá­ra csak egy kis hányad ad megbízást. A februári indulás óta hányán adtak megbízást? — Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva háromszor több fürdőszoba kialakítási igényre ad­tunk engedélyt. Ez egy olyan nagy szám, hogy minket is megle­pett. örülünk, hisz a kormányprogrammal is találkozik a lakások komfortosítása. Nagyrészt az általunk ajánlott tervezők végzik ezt a munkát. Fiatal, lelkes gárdával dolgozunk, akik szívügyüknek tartják a korszerűsítést, és azáltal, hogy velük megbeszélik a terve­ket, visszautasított terv nem volt. — Hogyan jött az ötlet az iroda megalakítására? — Sokat segített elsősorban a vállalat igazgatója, Rózsa Vil­mos. Többször beszélgettünk az ötletről és tulajdonképpen ha se­gítségét, javaslatait nem kaptuk volna meg, indulni sem tudtunk volna. Elsősorban az ő érdeme. A lakossági igények legjobb kielé­gítésére, a jó kapcsolat kialakítására az Ingatlankezelő Vállalattal szembeni aggályok eloszlatására törekszünk. Végre léptünk egyet, hogy a bérlők lássák, adunk is, szolgáltatunk is. Szeretnénk egy bi­zonyos színvonalat elérni. — Természetesen ez a lakások színvonalát is emeli. — Igen. A belső Ferencvárosban 20 éve szinte semmiféle na­gyobb jellegű karbantartás nem volt. Itt elég rossz a kép. Örömünk­re szolgál, hogy a lakosság igényli ezt a szolgáltatásunkat, egyre na­gyobb számban veszi igénybe és ez mindenképpen a jobb lakásállo­mány célját is megvalósítja. — Végül tájékoztassuk olvasóinkat, hol találják meg ezt az iro­dát? — A LAKINFORM címe: IX. kerület, Sobieski János u. 28. Az előzőekben említett időpontokban számítunk a lakosság érdeklő­désére. Koppány 8 FERENCVÁROS FERENCVÁROS 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom