Ferencváros, 1982 (7. évfolyam, 1. szám)
1982. augusztus / 1. szám
I I Bízom a jövőben Beszélgetés Zsolnai Mihállyal, a IX. kerületi Tanács VB Testnevelési- és Sportfelügyelóség vezetőjével A IX. kerületi Tanács VB. Testnevelési és Sportfelügyeló'ség élére 1982. április 1-vel új vezetőt neveztek ki Zsolnai Mihály személyében. A felügyelőség a Közraktár utcában van. Elhanyagolt, avitt az egész környezet. — Ez nagyon lehangoló. Ide naponta járnak a kerületből sportolók, egyesületi vezetők, sokszor 60 ember is van egy nap. Nem mindegy, milyen körülmények között fogadjuk őket. Nem kellene valami szuper díszlet, csak a Magyarországon ma elfogadott középszínvonalat szeretném legalább elérni. — A kinevezése előtt milyen munkakörben dolgozott? Más e a mostani munkaköre? Hozott-e valami pluszt vagy újat? — Közvetlenül ezelőtt a Fővárosi Tanács VB. Testnevelési Sportfelügyelőség vezetőjeként már egyszer korábban dolgoztam, 1969—1974-ig. — Milyen külön tevékenységet követel az, hogy ebben a kerületben van a régi, patinás FTC? — Sok munkát ad, igazolások, átigazolások, helyi nyilvántartások. Elsősorban adminisztratív jellegűek. Ez a sportegyesület nagyságából adódik. Együttműködésünk nagyon jelentős, nagyon lényeges, ez elsősorban az utánpótlás nevelés területén nyilvánul meg. Hiszen hozzánk kötődik az utánpótlás korosztály olyan értelemben, hogy az általános iskolás tanulók tanórán kívüli testnevelése, az Úttörő Olimpiák rendezése kizárólag a TSF hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően az utánpótlás-nevelés, a kiválasztás, a sportegyesületeknek az iskolákra való építése is feladatunk. Például sportegyesületek szerződést kötnek általános iskolákkal utánpótlás-nevelés céljából. Ennek az összehangoló munkának az elvégzésében van nagy szerepe a felügyelőségünknek. Az iskolákban ki van függesztve, hogy hová lehet jelentkezni, ezt az egyesületek intézik. A szerződéseket azonban a Kerületi Testnevelési Felügyelőség köti.- Hány sportegyesület működik a kerületben? — Pontosan 34 egyesületünk van, tíz általános iskolával és 15 középiskolával. Ezekkel az általános iskolákkal vannak az egyesületeinknek szerződései, de a középiskoláknál meglehetősen rendezetlen ez a dolog. Ez az állapot rendkívül sajnálatos, mert a fiatalság színe-java a középiskolákban van, akikre sokkal jobban szeretnénk támaszkodni a jövőben. — Az FTC pályán lévő „nyitott pálya" akcióról a TV-ben is láthattunk riportot. Mi a helyzet most ott, és a többi kerületi egyesületben?- Nemcsak az FTC pályán van ilyen akció. Ehhez megvannak a feltételek a Húsos SE-nél, a László Kórház sporttelepénél, a Ferencvárosi Vasutas sporttelepeinél. A Fradinál annyival jobbak a feltételek, hogy ott a pályák mellé szakembereket és különféle szolgál tatásokat is biztosítanak, például egészségügyi tanácsadást, zeneszolgáltatást. A legutóbbi információink szerint nincs a legjobban kihasználva a „nyitott pálya”. A bajt abban látom, hogy amíg a munkahelyeken szervezzük meg az ifjúságot, a dolgozókat, nem irányítjuk oda őket, addig ez sajnos csak kampány jellegű dolog marad.- Milyen munkával járna ez a szervezés? — A propagandát kell szélesíteni. Készültek szórólapok arról, hogy hol milyen lehetőségek vannak, ezt mi elküldtük a kerület összes tömegszervezeteinek, valamint az összes sportegyesületünknek. Amit lehetett, mi megtettük. A Népsport is leközölte, a TV riportot készített. A gyakorlatban mégsem megy minden úgy, ahogy mi elvárnánk. Úgy látom, hogy a lris közösségeknél kellenének olyan cselekvő emberek, akik maguk köré gyűjtenék az ismerősöket, kollégákat. Ha egy vezéregyénisége van a közösségnek, az közvetlenül kapcsolatot tarthatna fenn az adott létesítmények vezetőivel, előre megbeszélhetné a pályabeosztást, tudnák, mikor van szabad egy óra egy-egy pályán. Az FTC pálya minden szombaton 8-14 óra között áll a közönség rendelkezésére. Ott például csak egy teniszpálya van. Ha sokan akarnak teniszezni, sorba kell állni esetleg egy-két órát is. — Mint aránylag frissen kinevezett vezetőnek, milyen gondjai vannak a felügyelőség munkáját illetően? — Április 1. óta a TSF teljes apparátusa kicserélődött, a vezetőtől kezdve a beosztottakig. Optimista vagyok, nem ijedek meg a nehézségektől. Tanácsi vezetőimmel a munkatársi kapcsolatom jó. A lehetőségekhez mérten igyekeznek segíteni. Bízom a jövőben. P. Balogh Valéria nyereség hulladékból ruházati célú termékekben a nemesített másodlagos nyersanyag arány. Nemes hulladékból készültek gyermekkabát szövetek és 1981 végétől ruházati célú kötőfonalak is. A felhasználásnál döntő volt a műszaki célú fonal gyártása, melyet szövetként, mintegy 1500 négyzetmétert a Győri Graboplastnak és a Szegedi Taurusrtak adtunk el. Ezen kívül jelentős mennyiséget használtunk fel különböző összetételű fonalaknál, komponensként. Ezekből a fonalakból évente több millió négyzetmétert gyártottunk König, Lőcse, Lővér, Kamil-Linda és Lendva fantázia néven.- Mikor éreztette hatását ez a fajta anyagtakarékosság és mit jelentett ez forintban a vállalatnak?- Hulladékgazdálkodási rendszerünk, amely egyébként éves tervünkben is megtalálható, az 1981-es esztendőben teljesedett ki, amikor a másodlagos nyersanyagok felhasználása tíz milliós költségmegtakarítást, egyben nyereséget hozott.- Milyen a minőségük az ily módon készült fonalaknak, szöveteknek, illetve nem befolyásolja-e a minőséget a másodlagos nyersanyag használata? — A másodlagos nyersanyagok felhasználása nem rontotta a minőséget, sőt a vállalat az 1981. évet igen magas első osztályú aránynyal zárta, 97,9 százalékkal, amely 0,7 százalékkal volt kedvezőbb a bázis évnél. Vagyis minden tekintetben megfelelt az első osztályú szabványkövetelménynek. — Hogyan segítette a vállalat kollektívája a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok újfajta felhasználását? — A másodlagos nyersanyag felhasználásnál azt is figyelembe vettük, hogy miként tudunk a meglévő nyersanyaggal is gazdaságosabban bánni. Ehhez elsősorban a szocialista brigádok támogatását kértük oly módon, hogy bemutattuk mi mindenre használható fel egy maréknyi maradék fonal. Mit jelent ha hulladék helyett szövetet értékesítünk. Dolgozóink megértették az elképzeléseket és messzemenően támogatták annak megvalósítását. A műszakiakat olyan szövetek készítésére, fonalak kialakítására ösztönöztük, ahol a másodlagos nyersanyagfclhasználás tényezőként szerepel. Ez az ösztönzési rendszer lehetővé tette a legeredményesebben dolgozó szakemberek anyagi elismerését, és mint már említettem azt, hogy tíz millió többlet nyereséggel hárjuk elmúlt évi eredményünket mondta befejezésül a vezérigazgató. Nagy Irén FERENCVÁROS 5
